A mai posztunkban arról fogunk írni, hogy mit válaszolt a Magyar Nemzeti Bank az MNB-nek címzett 2017. június 27. napján (a NAV-nak és a NAIH-nak is címzett és azonos időpontban) postára adott állásfoglalást kérő levelünkre.

A poszt 2 részes lesz, mert úgy gondoljuk, hogy van benne egy olyan “csavar”, ami tanulságos lehet a magyarországi digitális deviza Közösségnek is arra nézve, hogy mi itt az irányvonal, mire lehet számítani.

Előljáróban annyit, hogy a postára adott 3 levéllel kapcsolatosan úgy lett, ahogy sejtettük és a NAV levele érkezett meg leghamarabb. (update: Közben befutott a NAIH levele is). A NAV tájékoztató levelének keltezése 2017. július  7. Ez azt jelenti, hogy alig 10 nap alatt a NAV áttekintette az állásfoglalást kérő levében feltett kérdéseket és meg is válaszolta azokat (amit ismételten megköszönünk a NAV-nak, köszi “srácok és lányok” tudtuk, hogy számíthatunk Rátok, tudtuk, hogy képben lesztek legalább annyira, amennyire ilyen esetben kell).

Ehhez képest az MNB levele 2017. július 26-i keltezésű, tehát cca. 1 hónapba telt megírni a választ.

A válaszban a feltett kérdések kapcsán semmi, azaz semmilyen információ nem került közlésre, ugyanis sajnálatos módon a formális logika szabályait követi az MNB válasza.

Mit jelent ez általánosságban és mit konkrétan?

Konkrétan azt jelenti, hogy mivel nem jelölte meg a kérdést feltevő szerkesztő társunk azt, hogy ő most a digitalcash.hu honlap jogatnácsosa-e vagy egyéb gazdálkodó szervezeté, tehát, hogy milyen minőségben igényli a válaszokat a feltett kérdésekre, ezért nem válaszolt az MNB.

Általánosságban pedig azt jelenti, hogy találtak egy saját maguk által kialakított! jogi normát, azt “lehivatkozzák” , ráhúzzák az adott esetre és aztán jó napot!

Idézzünk az MNB honlapjáról az MNB által kiadandó állásfoglalások jogi természetéről szóló leírásból:

“Az állásfoglalás kiadása nem minősül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) alapján hatósági tevékenységnek, így az állásfoglalás-kérések megválaszolására nem vonatkoznak a Ket.-ben, valamint az MNB tv.-ben meghatározott eljárási szabályok és határidők.”

Az MNB állásfoglalásokra vonatkozó formai és tartalmi követelményektől ” az MNB csak kivételesen, indokolt esetben tud eltekinteni.”

Ebből kiderül, hogy az MNB az állásfoglalások közzétételére vonatkozó szabályozás kapcsán nem kógens, (azaz kivételt nem tűrő szabályozás szerint), hanem diszpozitív (azaz eltérést engedő) szabályozás szerint járhat el.

Mit jelent ez? Annyit jelent, hogy az MNB-nek van mérlegelési jogköre arra nézve, hogy választ adjon a feltett kérdésekre, akkor is, ha a a kérdést feltevők az MNB által (és nem jogszabályhelyen alapuló!) – az állásfoglalások formai és tartalmi követelményeire vonatkozóan- megállapított kívánalmaknak nem tesznek eleget.

Magyarul: ha nagyon akarták volna, meg válaszolhatták volna a feltett kérdéseket, feltéve ha VAN KIALAKÍTOTT ÁLLÁSPONTJUK (mint, ahogy a NAV-nál és a NAIH-nál láttuk, hogy nekik bizony volt). Ebből aztán mindenki levonhatja a saját maga következtetését, hogy hogyan is állnak jelenleg a dolgok az MNB-nél Bitcoin (és egyéb digitális deviza) ügyben.

Formailag nézve tehát nem sértettek jogszabályt (ezért írtuk a formál logikát korábban), de a helyzet kísértetisen emlékeztet arra az általunk sajnálatosnak tartott gyakorlatra, amikor a magyar bíróságok – törvényi felhatalmazással – jogot szolgáltatnak és kísérletet sem tesznek az objektív igazság kiderítésére.

Anélkül, hogy ebbe részletesen belemennénk, korábban a polgári perrendtartásban legalább kísérletet kellett tenni az ún. objektív igazság kiderítésére. Ezt azonban már egy jó ideje megváltoztatták és innentől kezdve nem kell megkísérelni sem az igazság kiderítését, elég, ha találunk egy többé-kevésbé megfelelő passzust (jogszabályhelyet) a döntést igénylő jogvitára, azt alkalmazzuk, “ráhúzzuk” az ügyre, anélkül, hogy mélyebb összefüggéseket (kommentár, jogalkotó vélhető akarata, társadalmi hasznosság/veszélyesség stb.) vizsgálnánk és már meg is vagyunk. Jogot szolgáltattunk, mindenki mehet hazafele – mint a templomból – Isten hírével.

Sőt! Ebben az esetben még csak nem is tudták megjelölni azt a “jogszabályhelyet” (de ezt majd a posztunk 2. részében látni fogjuk), amit alkalmazni kellene, hanem úgy jártak el, mint az egyszeri bíróság és elutasították a kereslevelet és a kérdéseket is, idézés kibocsátása nélkül.

Erre mondjuk mi azt, hogy legalább halasztották volna el a tárgyalást, ahogy a rutinosabb bírák szokták, ha nem tudnak felkészülni az első tárgyalásra (azaz szépen meghallgatják a feleket és elhalasztják a tárgyalást gondolván, hogy majd a második tárgyalásra már ők is jobban képben lesznek az üggyel).

(Tehát, ahelyett, hogy “lepattintanak”, meg kellett volna írni, hogy “vizsgáljuk, álláspontunk még nem került kialakításra, a szabályozást igénylő területek  összetett mivolta, stb., stb.)

Azon túl, hogy – megítélésünk szerint – ez a téma sokkal komolyabb annál, hogy – a formál logika szabályainak megfelelő – kitérő válaszokat adjunk rá, hiszen azt az MNB-nél sem vitathatják, hogy nem a jogkövető állampolgárok vannak az MNB-ért, hanem pont fordítva, az MNB van az állampolgárokért, éppúgy, ahogy maga a jogrendszer sem egy öncélú szabályozás, hanem a valós életviszonyokra kell reflektálnia.

Minnél később lesz a terület “leszabályozva” annál több esély van arra, hogy visszaélések történjenek (onecoin, btc.-e, stb.), annál kevesebb bevétele lehet  az államkasszának. Ellenben egy jól átgondolt szabályozással komoly cégeket lehetne az országba csábítani  és akár fel is lehetne mérni a szabályozandó piac nagyságát, résztvevőit.

Ott van az Igazságügyi Miniszter példája, aki nyíltan beszélt róla, hogy a jogtanácsosokat nem csak ezért kell kamarai nyilvántartásba venni, mert feltétlen a dupla felelősségi rendszer kialakítása a cél, hanem mert fogalmuk sincsen arról, hogy per pillanat hányan vannak.

Nem megijedni kell tehát egy szabályozandó területtől, hanem átgondolni.

A magunk részéről ismételten meg fogjuk keresni az MNB-t a kérdéseinkkel és reméljük, hogy ezúttal válaszokat is fogunk kapni.

Már csak azért is, mert amit érdemben válaszolt még az MNB a levelében (és, ami egy következő – Az MNB és a Bitcoin: kilóg a lóláb II. – poszt tárgya), az – jogi szemmel nézve – elég nyugtalanító a különböző nemzetközi szinten már megindult szabályozásokkal (vagy Uram bocsá’ az IMF álláspontjával) összevetve.

Stay tuned, holnap jövünk a 2. résszel.

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607