Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapAranyBitnózis: Bitcoin konspirációs teória V.
22
aug

Bitnózis: Bitcoin konspirációs teória V.

Elérkeztünk a korábban megkezdett sorozatunk záró részéhez.

Köszönjük szépen az utánközlés lehetőségét Szabó András úrnak.

Lássuk miről szól a befejező rész.

” A Bitcoin és az új generáció.

Ugyanakkor a fentieken túl a bitcoin és a jelenlegi kriptopénzek használatának létezik egy igen érdekes vetülete.

A Youtube képeiből és az internetes fórumok bitcoin-ról szóló bejegyzéseiből kiderül, hogy a digitális pénz használóinak átlagos életkora közelebb van a húszhoz, mint a harminchoz, azonban a szóbeli megnyilatkozások alapján sok esetben még a húsz évet sem éri el. Ezt támasztja alá az a tapasztalatom, amely a Magyarországon működő eleddig tudomásom szerint egyetlen bitcoin ATM terminál használóira vonatkozik. Figyelembe véve a bitcoin innovatív voltát, valamint hogy használatának előkészítése (nem a használta!) jelenleg még az átlagosnál magasabb szintű informatikai ismereteket igényel, bátran megállapíthatjuk, hogy a bitcoin tábor döntő része fiatalokból áll.

Miért fontos ez?

Nos, mert a válság bekövetkezése után nagy valószínűséggel ezek a fiatalok fogják alkotni a világ harmadik-negyedik szintű elitjét. Ők, akik az internet és az új világpénz rendszeres használatából következően nincsenek megfertőzve „a nacionalizmus mételyével”, nyitott gondolkodásúak, akik a kötöttségeket és az országhatárok közé szorított tradíciókat nagyrészt elvetik, akik számára a központi világhatalom eszméje vonzónak, sőt ígéretesnek tűnik a kezdetektől fogva, ezért a válságban lehet rájuk támaszkodni az új világrend megteremtésének fárasztó munkálatai során.

Nem túlzás ez? Hogyan válhatnának ők az eljövendő kor egyik meghatározó tényezőjévé?

Nos, a válság hatására – mint arról korábban volt szó – a mostani értelmezés szerinti középosztály gyakorlatilag eltűnik a társadalmakból, egyrészt mert pénzüket és értékpapírjaikat elmossa a káosz, másrészt mert jövedelmi-kereseti forrásaik erősen beszűkülnek. A középosztály tagjainak fogyatkozása – a 2008-as válság, és egyéb globális tényezők okán – jelenleg is erős tendencia a nyugati társadalmakban, de különösen az az USA-ban. Ugyanakkor azok a mai fiatalok, akiknek most egy-két bitcoin cincog a zsebében – talán van, akinek több is – ha el nem herdálják, jelentősnek mondható indulótőkével fognak rendelkezni a hanyatlás bekövetkezése után – elvégre mai árakon számolva száz-kétszázezer dollár válságos időkben nem kis pénz. Ez gyakorlatilag teljes elitcserét jelent, akár többszázezres, akár több milliós felhasználói létszámot alapul véve.

Utópia? Lehet. Majd meglátjuk (ha megéljük).

Mindenesetre nem véletlenül hangsúlyozzák a bitcoin-ról szóló ismertetőkben arra a felvetésre válaszul, miszerint igazságtalan, hogy aki korábban kapcsolódik be a bitcoin-lázba behozhatatlan előnyre tesznek szert azokkal szemben, akik csak követik az eseményeket, nos, nem véletlenül hangsúlyozzák, hogy a megfelelően kiválasztott ingatlanokkal, részvényekkel és egyéb értékpapírokkal ma ugyanez a helyzet, ezért ez esetben sem kiváltságról van szó, hanem az idejekorán felvállalt nem kis befektetési kockázat térül meg ily módon:

Fontos a bitcoinnal rendelkező emberek társadalmi elfogadtatásának megalapozása, fontos hiteles, megbízható, korrekt személyként történő bemutatásuk.

  1. Fő a bizalom…

Legvégül térjünk vissza a bitcoin hálózat bedöntését lehetővé tevő 51%-os bányászgép kapacitás megszerzésére. Ez a tulajdoni arány nemcsak a bedöntést, hanem állítólag a korábbi tranzakciók visszavonását is lehetővé teszi, és még ki tudja mi mindent ezen kívül. Ugyanakkor, ha már ennyi pénzt és energiát fektettek annyi éven át a rendszerbe, minden bizonnyal a befektetőknek sem érdeke annak felszámolása, illetve az abba vetett bizalom megingatása. Ha belegondolunk a bankok most is képesek lennének arra, hogy a számláinkon tárolt pénzeinket eltulajdonítsák, mégsem teszik, úgyhogy emiatt én nem aggódom.

Hogyhogy? Nem érzem a veszélyét annak, hogy bizonyos körök döntő befolyást fognak gyakorolni (gyakorolnak) a bitcoin hálózat működése felett?

Bizony nem, sőt, ellenkezőleg: Ha nem bíznék e „veszélyben”, és nem feltételezném azokat a bizonyos köröket, eszem ágában sem lett volna akár egyetlen fillért is kockáztatni bitcoin és más kriptopénzek vásárlásának érdekében. Hát így állok én az nagy szabadság és demokrácia ügyével…

Ugyanakkor óva inteném azokat, akik szemet vetnének megtakarításaimra:

Biztosíthatom Önöket, hogy a jelszavak és a tárcák birtokában sem lennének képesek azokból egyetlen árva centet is kifacsari, nem szólva arról, hogy sajnos én sem akkor kapcsolódtam be a kincsvadászatba, amikor még alacsony volt az ár, viszont szerény pénzügyi lehetőségeim ma már nem teszik lehetővé, hogy nagy összegben ekkora kockázatot vállaljak: Mert valljuk, be a megtérülés kockázata igen magas, az idő bizonytalanságáról nem is szólva…

Mindezzel együtt javaslom, gondoljuk át közösen az alábbiakat:

Valóban reális azt hinni, hogy a hatalmasságok egyik napról a másikra feladnák azon évezredes álmukat, hogy a pénzügyek által döntő befolyást gyakoroljanak a világra csak azért, mert néhány hóbortos informatikus és lelkes fiatal úgy véli, hogy nekik pénzügyi demokrácia kell? Valóban reális az, hogy ennek érdekében lazán eldobják dollármilliárdjaikat és belevetik magukat a kriptopénzek anarchiájába? Reális az, hogy e kriptopénzek viszonylag egyenletesen legyenek elosztva az állampolgárok között, és érdemtelenül ne halmozódjanak fel ismét egyesek kezében?

Ugye hogy nem. Akkor meg mi végre az egész?

Már szóltam róla: A vagyon és hatalomátmentés érdekében.

Mert gondoljuk csak végig: Mekkora erőfeszítésbe került a jegybankok létrehozása – és különösen a FED – magán érdekek alá rendelése? Négy amerikai elnöknek kellett részben emiatt meghalnia. Mekkora gazdagságot lehetett felhalmozni a pénzkibocsátás és kamatszabályozás monopóliuma által, hány háborút lehetett indítani a segítségükkel?

És ettől váljanak meg csak azért, hogy a kriptopénzt mindenki bányászhassa, és névtelenül továbbíthassa? Akkor minek a hajcihő a DNS minákkal, a megfigyelő kamerákkal, a lehallgatásokkal, a chippekkel, a mobilszámok személyekhez kötésével, a bankszámlamozgások átláthatóvá tételével?  A Nagy Testvérnek pont a kriptovaluták anononimitása kerüli el a figyelmét, amelyet az újságok egyébként oly lelkesen ecsetelnek nap mint nap?

Az utóbbi időben (2017. július) jelentősen megszaporodtak a fősodratú internetes portálokon (pl. portfolio,hu) a kriptovalutákkal kapcsolatos híradások – esetenként blognak álcázva, de ahhoz mindeképp linket biztosítva –, gyakorlatilag már minden napra jut egy, ugyanakkor az emberek döntő része még csak nem is hallott róluk: Időben fel kell kelteni az érdeklődésüket ahhoz, hogy érezhessék: Akár ők is alakíthatták volna a kriptopénzek spontán fejlődését, – de mint tudjuk, mégsem tehették…

  1. A bitcoin hasadása

Nos, eljött 2017. auguszutus 1-je, és vele a”segwit2x” – egyelőre semmilyen felfordulás nem tapasztalható sem a piacon, sem másutt. A bitcoin tartja az árát minimális ingadozást mutatva, az újonnan létrejött bitcoin cash (BCH) pedig 400 dollárról indulva mintegy 20 %-os esést követően 320 dollár körüli  áron cserél gazdát azon az eleddig egyetlen kriptovaluta tőzsdén, amely azt forgalmazza (augusztus 4.). Meglátásom szerint lesz az még lejjebb is, különösen most, a kezdeti szakaszban amikor nem bízva a jövőben sokan megpróbálják pénzzé tenni, illetve átváltani.

Mennyire sokan? És egyáltalán hányan birtokolják?

Nos, pontosan annyian birtokolják, ahányan eddig bitcoinnal rendelkeztek, és azok pontosan annyi újfajta érmével rendelkeznek, amennyi idáig a bitcoin pénztárcájukban lapult. Éppen ez a lényege a „hardfork”-nak, tehát az elágaztatásnak: A két kriptovaluta ugyanazt a blokklánc szeletet használja az elágaztatás előtti időszakban végrehajtott tranzakciók ellenőrzésére, ezért az akkori blokk-bejegyzések alapján mindkettő ugyanannyi pénzt fog látni – immár egymástól eltérő, kétfajta pénztárcában.

És ez a kétféle pénztárca a lényeg:  A bitconin cash-t ugyanis nem elég elméletben birtokolni a már korábban is meglévő magánkulcsok (címek) segítségével, ahhoz hozzá is kell tudni férni. Ez körülbelül olyan, mint amikor közlik velünk, hogy a bankszámlánkon lévő pénz megduplázódott, de a növekményt csak az eddigitől eltérő szoftverrel érhetjük el, és tudjuk elkölteni.

És hol az a szoftver? – kérdezhetik.

Nos, őszintén megmondom: Nem tudom.

Valószínűleg gőzerővel folyik (vagy már be is fejeződött) az újfajta pénzt kezelni képes felhasználói program fejlesztése, de még ennél is valószínűbb, hogy néhány bevált bitcoin-péztárca kezelő programot a soron következő verzióváltáskor alkalmassá tesznek az újfajta pénz kezelésére is, úgy, ahogyan azt az ethereummal tették korábban a Jaxx nevű kilensprogram esetében.

Nagyszerű! – mondhatnánk, ha nem lenne benne egy apró csalafintaság:

Ezekben a modifikált bitcoin kezelő kliens-szoftverekben csak akkor jelenhet meg az „újfajta” bitcoin (bitcoin cash), ha az már eredetileg is – tehát az elágaztatást megelőzően is ott lapult „régi” bitcoinként, – mivel más tárcából, más kliensszoftver segítségével a „régi” bitcoin utólagos odautalásával az a modifikált bitcoin tárcában sem hozzáférhető!

Ugyanez érvényes a kizárólag bitcoin cash-t kezelni képes, újonnan fejlesztett tárcákra is, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy ez esetben egyáltalán nem beszélhetünk eredetileg is ott lapuló bitcoin érmékről, ráadásul e dedikált tárcák „régi” bitcoint nem is (lesznek) képesek fogadni.

A megoldás a „régi” bitcoinok magánkulcsainak importja a modifikált bitcoin szoftverek vagy a dedikált bitcoin cash szoftverek által kezelt tárcákba, amely ugyan nem bonyolult, mégis speciális eljárást igényel, ráadásul jó néhány jelenleg működő bitcion kliens azt nem is teszi lehetővé.

Nos, ez utóbbiban van a csalfaság:

A bitcoin fejlesztéséről szóló tudósítások eddig kizárólag azt ecsetelték, mi módon teszik a fejlesztő cégek alkalmassá szoftverüket a bitcoin „segwit”-jéből adódó előnyök kihasználására, magyarán a tranzakciós idő és díj leszorítására, azonban nem foglalkoztak azok „bitcoin cash” képessé tételével, valamint azzal, hogy mi lesz azon bitcoinok „megduplázásával”, – tehát az utánuk járó bitcoin cash hozzáférhetőségével – amelyek olyan tárcákban vannak elhelyezve, amelyek szoftverei nem, vagy csak korlátozottan képesek export-importot végrehajtani, és ilyen irányú upgrade-jük sem történik meg:

Július utolsó napjaiban a patinásnak számító Multibit nevű szoftvert fejlesztő cég például közleményben tudatta, hogy a továbbiakban leáll a szoftver támogatásával és további fejlesztésével, ezért javasolja a szoftvere által kezelt tárcákban lapuló bitcoinokat egy másik kliens-szoftver tárcájába küldeni. Ugyanakkor köszönetet mondott azért, hogy az Electrum nevű cég gyorsan a segítségére sietett azzal, hogy a szoftverét rövid idő alatt felruházta azzal a képességgel, hogy importálhassa a Multibit privát kulcsait (bitcoin címeit).

Minek? – kérdeztem magamban megütközve, hisz az érmék még hosszú ideig gond nélkül átküldhetők a hálózaton keresztül! Nos, természetesen azért, hogy ezzel a bitcoinok után járó új bitcoin cash érmék ne vesszenek el, – ugyanakkor a közlemény egy árva szót sem ejt erről a lehetőségről, illetve célról, – talán nem véletlenül: Akinek tudnia kell, az ért a szóból, aki meg nem, annak jobb, ha nem tudja.

E körülményekből adódóan – amibe a felhasználók jó részének tájékozatlansága is beletartozik –nem kell nagy jóstehetség annak feltételezéséhez, hogy a bitcoin cash elméletileg kibányászott 16 és fél millió érméjéből a gyakorlatban csak hetvenöt-nyolcvan százalék lesz hozzáférhető, mivel a többit az arra jogosult bitcoin tulajdonosok nem teszik magukévá, nem aktiválják. Ugyanakkor meg fogjuk látni, hogy – a „közkézhányad” valamint a kapitalizáció mértékének hangsúlyozása miatt – a tudósítások továbbra is 16 millióról – illetve a maximálisan kibányászható 21 millióról – fognak számot adni, és mélyen hallgatni fognak arról, hogy a kibányászott bitcoin cash-nek a mintegy 20 százaléka nem hozzáférhető, azaz pénzforgalmi szempontból elveszettnek tekinthető. Azért „csak” húsz százalék, mert – mint korábban volt róla szó – a bitcoinokat tartalmazó pénzeszsákok nagy részén olyan emberek ülnek, akik tudnak a pénzzel bánni, és azt fialtatni.

A „sewgwit2x” a „segregated witness” angol szavak rövidítése, és a bitcon két megabyte-os blokkokra történő bővítését jelenti, valamint hogy a tranzakciók hitelesítési adatai nem magában a blokkláncban lesznek bejegyezve, hanem egy külön fájlban, amellyel hely takarítható meg. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a blokklánc mérete a jövőben az eddigiekhez képest (talán) lassabban fog nőni, így az „egyszerű” felhasználók tovább alkalmazhatják az ún. „core” típusú kliensprogramokat, azaz azokat a tárcakezelő szoftvereket, amelyek a teljes blokklánc letöltésével és elemzésével működnek. Persze ha az időegységre jutó tranzakciók száma jelentősen emelkedni fog – márpedig a „segwit” legfontosabb célja ez – , akkor a blokklánc mérete még az eddiginél is gyorsabb ütemben fog nőni, így a felhasználók egyre inkább rá lesznek utalva azokra a kliens-szoftverekre, amelyek nem önállóan hajtják végre a rájuk bízott tárcák szinkronizálását, hanem a hálózat különböző pontjain üzemeltetett szervereket veszik igénybe ehhez.

A hírek szerint a „segwit2x” által létrehozott, a blokklánctól elkülönülten alkalmazott, hitelesítési bejegyzéseket tartalmazó fájl fejlesztésének lesz még folytatása, tehát újabb különálló fájlok fognak megjelenni annak érdekében, hogy a tranzakciószámot radikálisan – akár több százszorosára – lehessen növelni, és ezzel a mikrotranzakciókat ismét lehetővé tenni.

Ezzel szemben az ellentábor – tehát a bitcoin cash-t előmozdító vállalkozások és felhasználók – a maximum nyolc megabyte blokkméret mellett teszik le a garast, ami csupán néhányszorosra növeli a jelenlegi (korábbi) bitcoin hálózat kapacitását, és nem kívánnak a blokklánc mellé kiegészítő fájlokat létrehozni. Ez utóbbiból adódóan sokan már most Satoshi Nakamoto szellemi örököseként állítják be a bitcoin cash-t, aminek első pillantásra nincs nagy jelentősége, azonban gondoljunk mégis az előző fejezetekben tett megállapításainkra, miszerint a hitelesség és bizalom rendkívül fontos tényező bármely pénz értékének az alakulásában.

Meglátjuk, mi fog történni, lehet, hogy a „régi” bitcoin további fejlesztéséről szóló hírek nem igazak, bár ennek némileg ellentmond a blokklánctól elkülönült hitelesítési fájl létrehozása, amely a blokkméret nagyobb növelésével kompenzálható lett volna.

  1. Bitcoin szoftverek

Ha már a kliensszoftverek szóba kerültek, úgy továbbra is igaz, hogy jelen írásnak nem célja a kriptopénzek matematikai-informatikai alapjainak elemzése, ugyanakkor mégsem kerülhető meg a felhasználói (kliens) szoftverek biztonságának néhány vetülete, mivel az messzebbre mutat egy egyszerű technikai kérdésnél.

Mint az előbb említettem, többféle pénztárca-kezelő szoftver létezik, ezek egyike a teljes blokkláncnak a saját felhasználói számítógépre történő letöltésével és felhasználásával működik. Ez a legbiztonságosabb, ugyanakkor a „legmacerásabb” megoldás, részben a nagy tárterület igény miatt, részben amiatt, hogy a tárcaszoftver minden egyes futtatása alkalmával a legutóbbi alkalmazás óta a blokkláncban történt változásokat (bővüléseket) a szoftvernek a hálózatról le kell töltenie, ami időt vesz igénybe. Ennél lényegesen egyszerűbb, ha a tárcánk szinkronizálását rábízzuk olyan szerverre vagy szerverekre, amelyek folyamatosan rendelkeznek a blokklánc aktuális (legutolsó) állapotával, ráadásul a tárcánk szinkronizálását nagyobb feldolgozási teljesítményükből adódóan gyorsabban képesek végrehajtani.

És itt van az egész történet achilles sarka: Ha rá vagyunk utalva valamely számunkra ismeretlen vállalkozás számítógép-szerverére ahhoz, hogy a bitcoin pénztárcánkat karban tartsa, és ezzel tranzakcióinkat lehetővé tegye, akkor tulajdonképpen ugyanúgy meg kell bíznunk egy harmadik fél tisztességében, mint ahogyan azt most a bankokkal tesszük, azzal a nem elhanyagolható különbéggel, hogy amikor a bankra rábíztuk a pénzünket előzetesen kötöttünk vele egy jogilag helytálló szerződést, amelynek betartását különböző akkreditálási procedúrákon keresztül valamely hatóság (központi bank?) ellenőrzi, de ha a pénzünk mégis „eltűnne”, akkor még mindig ott van a betétbiztosításai alap. Nos, ez abszolút nincs így a bitcoin esetében, ráadásul a felhasználók jelentős része a tárcáját kezelő kliensprogramot majdnem hogy „becsukott szemmel”, rábökéssel választja ki, és tölti le az internetről ingyenesen.

Pedig biztonsági szempontból igen nagy különbségek vannak a bitcoint kezelő felhasználói szoftverek  között:

Jelentős részük ugyanis egyetlen szerverhez van kötve a tárcák szinkronizálása során, mely szerver ha tönkremegy, vagy szándékosan kikapcsolják, búcsút inthetünk a pénzünknek. A kliens programok egy része biztosít ugyan lehetőséget arra, hogy a tárcafájlban tárolt – nyilvános címeknek megfeleltetett – magánkulcsokat importálni lehessen egy másik szolgáltató kliensszoftverébe átutalási procedúra nélkül, azaz a szerverek megkerülésével, azonban ez korántsem minden esetben van így. Az esetek jelentős részében még arra sincs lehetőségünk, hogy ezeket a magán (privát) kulcsokat megjeleníthessük a képernyőnkön annak érdekében, hogy azokat más helyre másolhassuk. Léteznek ugyan olyan ún. offline tárcák, amelyek nem kötöttek kliens-szoftverhez, azonban ezek alkalmazása utánajárást, de főleg szakértelmet igényel.

A kliensszoftverek másik része még a magánkulcsokat (pénztárcát) is a kliensszoftvert előállító vállalkozás szerverén tárolja, és számomra nem eléggé meggyőző az az érvelés, miszerint semmi gond, mert a felhasználó a belépési jelszavával a tárca titkosításra kerül, így az a szolgáltató számára hozzáférhetetlen: Na, de ki ellenőrzi ezt?

Bárki! – harsogja kórusban a bitcoin-tábor, hisz a kliens-szoftverek egy része nyílt forráskódú, ezért bármely informatikus aprólékosan elemezheti azok működését: Igen, ez részben valóban így van, azonban a szoftvereknek csak körülbelül a fele rendelkezik ilyen tulajdonsággal, de hogy mit csinál a másik fele, és főleg, hogy mi folyik a szervereken, azt a kívülálló már végképp nem képes nyomon követni.

A nyílt forráskódot mellőző fejlesztés egyébként is jelentős bizalomcsökkentő tényező, gondoljunk például arra, hogy egyes kliens-szoftverek minden egyes tranzakció alkalmával minimális díjat utalnak át a szoftvert fejlesztő cég saját tárcájába (számlájára) a fejlesztésért és karbantartásért. Rosszindulat esetén – tehát ha erről külön nem értesítik a felhasználót, és az az átutalási kimutatásban sem jelenik meg – a tranzakciós díj és a „sikerdíj” könnyen összemosódhat a felhasználó számára, aki az egészet tranzakciós díjként fogja elkönyvelni, így a szoftver ellenőrizhetőségének hiányában sokáig fogalma sem lesz arról, hogy apránként „csapolják” a megtakarításait.

A magam részéről azokat a tárcákat tartom biztonságosnak, amelyeket olyan nyílt forráskódú szoftver kezel, amely több (sok) szerverhez képes kapcsolódni a szinkronizálás érdekében, és amennyiben az egyik szervert nem találja, automatikusan a másikra vált át. Ezek a szoftverek vannak kisebbségben, – ki tudja miért? A bitcoinnak vannak önkéntes alapon szerveződő nemzetközi szervezetei, amelyek meghatározott időközönként konferenciákat tartanak, de nem hallottam arról, hogy ajánlást fogalmaztak volna meg a tárcák tulajdonságaira vonatkozóan. Természetesen fontos a bitcoin hálózat kötöttségektől mentes fejlesztésének megőrzése, azonban talán mégsem teljesen ez húzódik meg az anarchikus állapotok hátterében.

A „segwit” kapcsán sokatmondó az internetes online tárcaszolgáltatók és kriptovaluta tőzsdék egy részének azon megnyilatkozása, miszerint a bitcoin ún. „hardfork”-ja esetén, – tehát amikor a blokklánc egy bizonyos ponton szétválik, és attól kezdve kétféle bitcoin fog létezni, ily módon a tárcákban lévő pénz – legalábbis ami a számszerűséget, és nem az értéket jelenti   – megduplázódik, nos, sokat mond az, hogy ők csak a „régi” tipusú bitcoint támogatják és tartják nyilván a továbbiakban, ezért aki a jelenlegi pénze után neki járó másik típushoz is hozzá szeretne jutni, az a szerveren lévő tárcájából utalja át a pénzt egy olyan tárcába, amelyik a saját gépén van, és a problémát oldja meg maga.

Többféle oka lehet ennek, amibe itt nem kívánok részletesen belefolyni, de az egyik mindenképpen az, hogy nagy valószínűséggel dedikált, személyhez kötött tárca ezeknél a szolgáltatóknál nem létezik, hanem a pénzt egy „közös kalapból” váltják át, vagy utalják vissza a felhasználóknak, nem pedig az ügyfelek saját számlájáról, illetve tárcájából teszik ezt, ami nagyban ellentmond a tárcához történő vállalkozói hozzáférhetetlenség mítoszának.

A másik ok az, hogy a köztudatban csak egyetlen, „igazi” bitcoin létezhet, amely elképzelést támogatni szükséges, hisz mint volt róla szó, a kriptopénzek értéke a beléjük vetett bizalomnak (no meg a nem kevés tőzsdei manipulációnak) köszönhető.

A harmadik okról már szintén írtam, nevezetesen hogy az egész csak habverés, pankráció, a demokratizmus propagálása, hisz a „bitcoin core” tábora a bányász és hitelesítő kapacitás majd 95 százalékával rendelkezik, ezért a „hadforkosoknak” esélyük sincs tervük hosszú távú megvalósítására. Ugyanakkor mégis foglalkoznak vele, megosztva ezzel a bitcoin-tábort, szóbeszédre és kölcsönös vádaskodásra alkalmat adva: Vajon miért?

  1. Manipulációk és árfolyam tényezők

A fentiekből úgy tűnik, ha a másik típusú bitcoin (bitcoin cash) létrehozása életképesnek bizonyul, és jelentős értékre tesz szert, akkor megint csak mélyen el kell gondolkodnom a dolgon. Ez természetesen nem érvényes arra az esetre, ha a bitcoin cash értéknövekedésével párhuzamosan – a jelenlegi altcoinokhoz hasonlóan – a „régi” bitcoin az utólagos  fejlesztések hatására az időegységre jutó maximális tranzakciószám vonatkozásában jelentősen felülmúlná a bitcoin cash képességeit, mivel az az előző fejezetekben felvázolt koncepcióba bőven „beleférne”, sőt megerősítené.

Mint ahogy el kellett gondolkodnom az ethereum „hardfork”-ján is, amikor néhány hónappal ezelőtt hasonló módon létrehozásra került az Ethereum Classic, kétféle pénzt teremtve az ether bányászatában. Sokan ezt spontán folyamatként értékelik, és az emberi kapzsiságnak tudják be, azonban ennél talán bonyolultabb a helyzet:

A classic azért classic, mert miután (állítólag) meghekkelték az egyik ethereum alkalmazást (nem magát az ethereumot!) rengeteg pénzt – a forgalomban lévő ether-ek mintegy 15 százalékát – a behatolók eltulajdonítottak, azonban a „fundamentalisták” mégsem voltak hajlandók összefogni a többiekkel annak érdekében, hogy e tranzakciót utólag semmissé tegyék, és kivegyék a blokkláncból, mivel az az átutalások visszavonhatatlanságába vetett hitet kérdőjelezné meg.

Ez valóban fontos érv, ugyanakkor mégis felvetődik a kérdés, hogy nem akart-e ezzel valaki szert tenni az ether-ek meghatározó részére, no, nem azért, hogy azt rögtön valós pénzzé tegye, hanem hogy később – a már korábban rendelkezésére álló nagyszámú ether hozzáadásával – manipulálhassa vele a piacot.

Az ethereum projekt financiális alapjait ugyanis az indulásnál úgy teremtették meg, hogy frissen bányászott ether-eket ajánlottak fel bitcoinért cserébe, ezzel fedezve a fejlesztés költségeit, ugyanakkor tudni való, hogy akkoriban az ether keveset ért, alacsony volt a „kikiáltási ára”, viszont ezzel együtt sem sokan éltek a lehetőséggel, ami később egyesek számára csinos összeget, egyúttal kedvező indulási feltételeket eredményezhetett. Mindenesetre az ether azóta folyó bányászata jóval szélesebb körben valósul meg mint most – vagy akár korábban – a bitcoiné, ezért manapság tisztességes eszközökkel már jóval nehezebb piacvezető pozícióba manőverezni magunkat.

Ugyanakkor a Poloniex nevű kriptovaluta tőzsde már a hardfork másnapján jegyezni kezdte az ethereum classic árfolyamát és biztosította a vele való kereskedést, nem engedve az új kriptopénz árát a mélybe hullani. Mindez több hetes előkészület és szoftverfejlesztés nélkül nem megvalósítható, ezért sokakban erős a gyanú, hogy e tőzsdének is volt némi érdekeltsége a dologban, illetve voltak olyanok, akiknek fontos volt az új kriptovaluta mielőbbi tőzsdérejutását és fennmaradását elősegíteni, – alkalmasint azoknak, akik eddig is jelentős számú ether-rel rendelkeztek. Mindenesetre érdeklődéssel figyelem az ethereum classic árfolyamának további alakulását…

A Dash altcoin esetében hasonló a helyzet azzal a különbséggel, hogy a kezdeteknél egy „előre nem látható” matematikai hibára hivatkozva néhány millió Dash-t sikerült rövid idő alatt úgymond „előbányászniuk” a kiváltságosoknak, amelyet a kriptovaluta kétszeri névváltoztatásával sem sikerült elfeledtetni, viszont úgy tűnik, hogy ez nem akadályozta meg (vagy épp ezért?) a pénz árfolyamának utóbbi hónapokban tapasztalható szárnyalását.

Nos, a fentiek tükrében milyen lesz a bitcoin és az altcoinok árfolyamának viszonya?

Úgy gondolom, hogy az utóbbi hónapok történései ellenére belátható időn belül egyik altcoin piaci kapitalizációja – tehát a kibányászott érmék száma és árfolyamuk szorzata – sem fogja felülmúlni a „régi” bitcoin kapitalizációját (és egyúttal az árát, hisz a bitcoinok maximálisan kibányászható száma az altcoinok túlnyomó részétől elmarad), mivel erősen megingathatná a bitcoin „felsőbbrendűségébe” vetett hitet, ha a „szuperpénz” az árfolyamtáblázatok első soránál lejjebb kerülne (itt a bitcoin cash-t nem veszem figyelembe). E kijelentésemmel nem kis kockázatot vállalok figyelembe véve, hogy az ethereum kapitalizációja rövid idő alatt igen alacsony szintről a bitcoinénak a felére nőtt, mégis tartom magamat hozzá.

Ugyanakkor a jelentős értékkel bíró altcoinok számának enyhe növekedése miatt a kibányászott „régi” bitcoinok összértékének aránya az összes altcoin összértékéhez képest minden bizonnyal visszaszorul, és valószínűsítem, hogy a jelenlegi csaknem ötven százalékról harminc százalék alá fog esni.

Amennyiben a fejlesztések hatására a „régi” bitcoin” átlagos tranzakciós hitelesítési ideje hosszútávon lecsökken 10-20 percre, úgy átmenetelieg az árfolyam további  erősödésére lehet számítani, azt követően viszont – a stratégiai céloknak megfelelően, minden bizonnyal a bitcoin cash jelentős erősödésével párhuzamosan – az altcoinok többségével együtt a pályája lefelé fog fordulni. Ezzel szemben ha a “régi” bitcoin a mostanihoz képest nem fogja jelentősen csökkenteni a hitelesítésre fordított időt, és az átutalási díjaknak az árfolyamemelkedésből származó emelkedésével továbbra is lehetetlenné teszi a mikrotranzakciókat, úgy hosszú távon képes lesz vezető szerepét megőizni az árfolyamának acsillagos egekig történő emelésével.

 Ezeknél részletesebb jóslatokba nem bocsátkozhatok, hisz a kriptopénzek rövid – de akár közép – távú árfolyam-előrejelzése a fundamentális alapok hiányából fakadóan hasonlatos a kaszinóhoz vagy más szerencsejátékhoz, – mégis sokan foglalkoznak ezzel a maguk és a mások szórakoztatására.

Az altcoinok jövőbeni sorrendjének alakulásáról ugyanezen oknál fogva szintén nem tudok állást foglalni, ugyanakkor ha nem tévesztjük szem elől az előző fejezetekben felvázolt stratégiai célokat, akkor meggyőződésem, hogy már öt-hat éves távlatban sem fogunk csalódni az állhatatosságunkban.

Köszönöm érdeklődésüket és türelmüket, bízom abban, hogy tudtam új és hasznos információkkal szolgálni.

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607

Címkék:

dr. Varsányi Károly bejegyzett kamarai jogtanácsos, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

  • bitcoinBitcoin
    (BTC)
    $ 3,426.67
  • rippleXRP
    (XRP)
    $ 0.303798
  • ethereumEthereum
    (ETH)
    $ 89.07
  • stellarStellar
    (XLM)
    $ 0.112141
  • tetherTether
    (USDT)
    $ 0.998975
  • eosEOS
    (EOS)
    $ 1.93
  • bitcoin-cashBitcoin Cash
    (BCH)
    $ 96.29
  • litecoinLitecoin
    (LTC)
    $ 24.01
Digitalcash.hu