Most, hogy a New York-i székhelyű Goldman Sachs Group Inc. csattanós választ adott a JP Morgan Chase & Co CEO-jának Jamie Dimon-nak a hülyéskedéseire, nekünk is ideje elgondolkodni valamin, ami távolról, de a témához (jegybank-bankrendszer kapcsolat) tartozik. Érdemes lenne annak vizsgálata, hogy az alábbiakban megfogalmazottak lehetségesek lennének-e vagy sem a hazai viszonyok között? (Pláne úgy, hogy kapcsolódik a korábban elmodottakhoz is.)

Mint ismeretes az amerikai befektetési bank úgy nyilatkozott, hogy – az ügyfelei érdekében – belépne a kriptopénzek világába, azaz segítené őket az ilyen digitális devizákkal való kereskedésben és/vagy kínálna ilyen terméket a számukra, de még nincs erről sem üzleti terve, sem pedig üzleti menetrendje. Beszéltek már pár digitális deviza szakértővel és vizsgálják a kérdést, de pár dolgot (pl: KYC, volatilitás, stb.) tisztázniuk kellene. (Ez persze nem akadályozza meg a Goldman Sachs technikai elemzőjét Sheba Jafari-t, hogy elemzéseket készítsen a (Goldman) ügyfelek számára. A nemrégiben bekövetkezett árzuhanást elnézve, van benne ráció, s bár én személy szerint nem hiszek ezekben, ez most tényleg bejött.)

Azt is tudjuk, hogy a Morgan Stanley CEO-ja James Gorman úgy nyilatkozott a bitcoinról, hogy a bitcoin bőven több, mint afféle hóbort vagy (tulipán hagyma) őrület.

A volt Goldman Sachs-os Mike Novogratz meg egyenesen bele is ugrott egy hedge fundba, ami kriptopénzekbe és ICO-ba invesztál, csekély 500 millió dollár értékben.

Szóval finoman szólva is van ebben ráció, még ha meg is oszlanak a vélemények (még így 2:1 a „pro bitcoin” pártiak javára az amerikai befektetési bankok közötti meccsben).

Aztán, hogy a hazai folyamatokról is mondjunk valamit, idézzük ide a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt és egy 2015-ös cikket, amivel nem politizálni, csupán kérdezni szeretnénk.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény alapján a törvény a jegybank alapvető feladataként határozza meg, hogy  az MNB meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát.

Ugye milyen jól hangzik?  (Aki akarja, az majd elolvassa, hogy mi is az a monetáris politika bővebben.) Emellett, mint tudjuk, az MNB támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját, bár ebbéli tevékenységéről már megoszlanak a vélemények, de hagyjuk most a politikát.

A fenti jogszabály 4. § (3) alapján az MNB a magyar gazdaság külső stabilitásának megőrzése érdekében hivatalos deviza- és aranytartalékot képez, és kezeli azt.

A devizára alapvetően azért van szükség, mert a jegybanknak a gazdaság stabilitását szem előtt tartva kötelessége nagyjából akkora devizatartalékot felhalmozni, ami a magyar gazdaság 12 havi devizaszükségletét fedezi, ahogy ez az alábbi cikkből is kiderül.

Van  tehát deviza és van arany is, de van ott még más is, ne csak nézz, láss is!

Példának okáért  a deviza kapcsán a realizált árfolyamnyereségből keletkező eredmény, ahogy ez az alábbi cikkből nagyon jól kiderül.

Ha pedig egyesek úgy vélik, hogy a Direct Control Technology (DDC) mintájára épül más vastagon a Digital (Money) Control Technology is, akkor az sem hangzik butaságnak, ha megvizsgálnánk annak a lehetőségét, hogy

1. Képezzen-e tartalékot a Jegybank digitális pénzben?

2. Minek a terhére képezzen ilyen tartalékot?

(A Jegybanknak végül is kontrollt kell gyakorolnia a monetáris politika felett.)

A logikus válasz szerintem az, hogy természetesen képezzen, de csak olyan pénz terhére, ami „talált pénz”. Ilyen lehet például az árfolyamnyereség.

Ebben most úgy tűnik, hogy lesz még egy darabig “játéktér”, szóval why not? 

Az, hogy egy országhatárokon keresztül könnyen és gyorsan mozgatható eszközhöz jutunk az – véleményem szerint – nagy baj nem lehet, aztán ennek a felhasználásának a lehetőségeit – a törvény keretein belül – megmondják majd a (jegy)bankárok.

Egyébiránt pedig azon is el kell gondolkodni, hogyha a (nagy) bankok és nagy pénzügyi közvetítők szerepe átalakul, akkor, hogyan fogja az MNB az ún. nyíltpiaci műveleteket megvalósítani, vagyis, amikor adják/veszik az állampapírokat? Hogyan maradhat hatékony a bankok/nagy pénzügyi közvetítők szerepének megváltozásával a monetáris politika? Hogyan fog ehhez alkalmazkodni az MNB?

Ha a nyújtott és kapott likviditás kérdését nézzük, akkor a Magyar Nemzeti Banknak sem lesz más választása, csak az, hogy a bankokkal együtt próbál alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz.

Pláne úgy, ha az ún. tokenek felváltják majd ez ún. különleges vagy szenzitív személyes adatokat a bankolásban, azaz jönnek a számok, „mennek” az adatok. (Ebben a vonatkozásban már írtunk arról korábban, hogy hogyan kellene a régió országait „tömörítő” jegybankoknak összefogniuk a régiós elsőbbségért. Lehet, hogy az ott leírtak megfontolandóak lennének több szempontból is.)

Összegezve az elmondottakat és megválaszolva a posztban feltett kérdést: 

Jelenleg nem kell az Magyar Nemzeti Banknak tartalékot képeznie (mondjuk) Bitcoinban. Csak nagyon célszerű volna.