Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 nemsokára
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapTokenTokenizáció, azaz ide a zsetont!
07
okt

Tokenizáció, azaz ide a zsetont!

  • Szerző
    dr. Varsányi Károly
  • Kommentek
    2 hozzászólás
  • Kategória

Időről időre megkapom egy-egy könnyedebb poszt után, hogy „csak ennyi?”  Erre szoktam azt mondani, hogy igen, ma csak ennyi, ugyanis nem lehet futószalagon komolyabb posztokat gyártani, vagyis jogilag elemezni minden egyes hírt és témát.

Akár lehetne is, de ahhoz egy egész szerkesztőség kellene (ilyenben adott esetben benne is lennék), én meg egyedül vagyok. Mit elemezzek én azon, hogy a Bitcoin ára felszaladt 400 dollárral vagy hogy mit mondott Llyod Blankfein? Ezeket én csak közölni tudom azok számára, akikhez nem jutott el a hír.

Szóval ezt a posztot fogom majd a későbbiekben az ilyen kritikai hangoknál belinkelni, kritikai hangok alatt értve azokat, akik kritizálni nagyon szeretnek, ellenben ők maguk vajmi kevés információval látták még el a Közösséget, ha lehet mindent megtartottak maguknak, mert ugye minek „gazduljon” a másik, jobb, ha „hülyén hal meg”.

Egyébként is jellemző rám (aki olvas vagy csak ismer az tudja) a könnyedebb hang elővétele a komolyabb témák kapcsán és a komolyabb oldal felvillantása a komolytalan vagy vicces dolgoknál, mert néha a könnyed kis dolgokban vannak az igazán nagy igazságok (lásd még: irodalom, vagy akár csak a „Forró szél” c. film Surdája).

Na, ennyi bevezető vagy finom „oda mondogatás” után térjünk rá a mai napra rendelt igénkre, aminek a „Tokenizáció, azaz ide a zsetont” címet adtam. Kicsit messzebbről fogunk indítani, de remélem tudunk újat mondani, ha nem is mindenkinek, de jó párotoknak.

Ha beütjük a szótárba a „token” szót, akkor azt találjuk róla, hogy „jel, zseton, tantusz, játékpénz”. Tekintettel arra, hogy sokan közületek már azt sem tudjátok, hogy mi az a tantusz (mert nem esik le), ezért én maradnék a zseton megjelölésnél, az mindenki előtt többé-kevésbé világos, hogy mit takar.

(Ha valakinek nem világos, akkor itt nyugodtan utána olvashat.)

Szóval van nekünk ez a tokenünk/zsetonunk, de van nekünk másunk is. Példának okáért a token gazdaság. Manapság új értelmet nyer a token gazdaság szó, tekintettel arra, hogy haladunk a Digitális vagy Programozható Gazdaság felé, melynek a token gazdaság szerves részét fogja képezni várhatóan.

Maga az ún. token gazdaság jóval régebbi eredetű és ha csak körvonalaiban akarom megadni, akkor azt jelenti, hogy a pszichoterápiában tokenekkel jutalmazzák a részvevőket (pl: gyerekek), akik aztán ezeket a tokeneket különféle jutalmakra (privilégiumokra tudják használni).  Ezt az elméletet persze arra is tovább lehet fejleszteni, hogy az ilyen rendszerben résztvevők nem pénzért, hanem tokenekért dolgoznak az életben (lásd alábbi ábra) és nekem nagyon úgy tűnik, hogy útban a totálisan kontrollálható társadalom felé, mi is errefele tartunk. (Ez esetben mi vagyunk azok, akiket gyerekkorusítanak!)

A mi szempontunkból azonban úgy kell elképzelni a tokeneket, mint vagy egy decentralizált alkalmazáshoz való hozzáférést (utility token), vgy használati/haszonélvezeti jogot vagy tulajdonjogot megvalósító jogosultságot/eszközt (asset token), mellyel általában kereskedni is lehet. 

Az ICO-s equity és a hitelviszonyt/pénzbevonást megtestesítő securities tokeneken túl az ún. utility tokeneknél a rendszer használati jogát tokenekkel szabályozzák.

A token szerződés az lényegét tekintve egy ún. okos szerződés, ami egyfajta „egyenleget” és címet/címeket tartalmaz a blokkláncban. Csabai kolléga a saját oldalán úgy fogalmaz, hogy  „a tokenizáció lényege, hogy valamilyen önálló értékkel bíró tárgy kap egy egységes tokenben meghatározott értéket.” Egyenleg vagy érték, ezen szerintem nem fogunk összeveszi, én a továbbiakban az egyenleg szót használom. A token „egyenlege” több dolog kapcsán tartalmazza azt a „kimutatást”, ami a tulajdonosát/birtokosát jogosítja. Lehet ez fizikai tulajdon (pl: Gold Token mögött X gramm arany „fedezet” van-asset token) vagy pl: szoftver licensz (a License Token mögött ilyen licensz van), de lehet más egyéb jogosulgág is (poker tokenek, edzőtermi belépők, vagy éppen Stockholmban, azaz Svédországban vannak olyan szemeteszsákok, aminek a megvásárlásával jogot „nyersz” arra, hogy a hulladékodat elhelyezd, mert ennek árában az adott szemeteszsák elszállításának költsége is benne van. 

Jogilag nézve a szerződéses szolgáltatás 3 (vagy 4 kinek hogy tetszik) fajtájával állunk szemben. Ezek a következőek:

  1. Dare vagyis adni, ide lehet sorolni a tulajdonátruházó szolgáltatásokat. (Érdekesség: Mivel a pénzfizetéssel a pénznek a tulajdonjogát is megszerezzük, ezért én – többek között – ezért is sorolom a Bitcoint a készpénzhez.)

 

  1. Facere vagyis tevés, ami nem lehet tulajdonjog átruházás, csak valaminek a tevése/szolgáltatása (pl: munkszerződés).

 

  1. Praestare azaz helytállás, szavatolás, ahol az adós valamit garantál a jogosultnak, valamiért szavatol (pl: kezes).

 

  1. (A vájt fülűbb és/vagy szakmai olvasók kedvéért tegyük ide a non facere, azaz nemtevésben, tűrésben álló szolgáltatásokat is, ahol valamitől éppenhogy tartózkodni kell.)

 

Szóval a token sokféle lehet a vonatjegy QR kódjától, az útlevélig bezárólag.

Angol nyelvterületen előszeretettel hivatkoznak a tokenre úgy, mint egy IOU-ra, (I owe you), azaz egy tartozást megtestesítő dologra. Én sokkal inkább látom besorolhatónak a tokeneket az ún. vagyoni értékű jogok kategóriájába, mely fogalom egyébként nincsen pontosan definálva a hatályos jogunkban. Hadd idézzem ide egy volt tanárom (Istenem már ilyen régen volt?) táblázatát szemléltetésképpen:

 

Vagyoni értékű jogok a személyi jövedelemadóról szóló törvényben földhasználat; ingatlanon fennálló haszonélvezet és használat; telki szolgalom; ingatlan bérleti joga
Vagyoni értékű jogok az illetékekről szóló törvényben földhasználat; haszonélvezet; használat joga – ideértve az üdülőhasználati jogot és a szállás időben megosztott használati jogát is; vagyonkezelői jog; önálló orvosi tevékenység praxisjoga; üzembentartói jog; ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés
Vagyoni értékű jogok a számvitelről szóló törvényben Immateriális javak közötti vagyoni értékű jogok azok a megszerzett jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, ilyenek különösen: bérleti jog; használati jog; vagyonkezelői jog; szellemi termékek felhasználási joga; licencek; koncessziós jog; játékjog; ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok
A tárgyi eszközök között az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: földhasználat; haszonélvezet és használat; bérleti jog; szolgalmi jog; az ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó – jogszabályban nevesített – hozzájárulások, díjak megfizetése alapján szerzett használati jog; ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok

A vagyoni értékű jogok felsorolása közötti különbségek szemléltetése (a táblázat Papp Tekla Társasági jog c. előadása alapján készült).

(Ingatlanforgalmi szakjogászként csak megerősíteni tudom, hogy az ún. vagyoni értékű jogok nagyon is „élő” és fontos szerepet játszanak az ingatlanjogban, de akár egy cégalapítás kapcsán is /lásd még: apport/.)

 

Jogilag nézve a token tehát egy konszenzuál szerződést testesít meg (azaz egy megegyezéssel jön létre a kötelem), ahol a reál elem a szerződésben a token megszerzése, „átadása”, birtokba/tulajdonba vonása.

Innentől kezdve lehet egy csomó kérdésünk a megszerzett tokennel kapcsolatban, mert, ha azt mondom, hogy vagyoni értékű jog, akkor bizony felmerül az illetékfizetési kötelezettség is, míg, ha azt mondom, hogy pénzt testesít meg, akkor pedig az adófizetési kötelezettség réme les ránk. Arról már nem is beszélek, hogy könyvelés tekintetében – vélhetőleg, mert nem vagyok könyvelő  – főleg követelésként (pl: szolgáltatásra vonatkozó követelésként) lehet csak kimutatni a tokeneket.

(A magam részéről egyébként én nem értek egyet a NAV azon állásfoglalásával, miszerint követelésként kellene kezelni pl. a Bitcoint, mert én – ahogy ezt sokszor és sok helyen elmondtam már – digitális pénznek tartom azt (ti: Bitcoin), méghozzá készpénz jellegűnek.

A tokeneket már sokkal inkább látom követelésként kezelendőnek, vagy akár az értékpapírjog, de még inkább a decentralizált vagy tokenizált értékpapír fogalmába beletartozónak, hiszen a  kevés tulajdonjogot megtestesítő tokentől (asset tokenek) eltekintve, a legtöbb token valóban egyfajta követelést testesít meg a kibocsátójával kapcsolatban. Magának a tokennek a birtoklása/tulajdonlása természetesen dologi jogi igény és szigorúan szétválasztandó a tokenben megtestesülő jogosultságtól.

Hogy aztán egy token befektetés-e vagy sem, az már egy másik kérdés.

Ha el akarjuk választani az ún. coinoktól, akkor pontosan a token „hasznos terhe” vagyis a benne megtestesülő jogosultság a választóvonal, bár már ennek felülírására is vannak törekvések (lásd még: Bitcoin Rootstock).

A coinnal a – legtöbb esetben- 2 dolgot lehet csinálni.

  1. Fizetésre használni tranzakciók kapcsán egy rendszerben.
  1. Kereskedni vele.

A coin tehát egy currency jellegű dolog.

Ezzel szemben, ahogy korábban leírtuk a token már önmagában egy (konszenzuál) szerződés. Ez persze nem jelenti azt, hogy a többlet „tartalmából” adódóan értékesebb is, mint a coin (lásd még Bitcoin), de currencynek csak akkor tekinthetjük, ha van garantált piaca, ahol be is váltják őket fiat pénzre.

A tokennek van:

  1. Kibocsátója.
  1. Egy hordózója/alapul fekvő rétege vagy platformja (pl: blokklánc) és címe, ahova tartozik.
  1. Rendszere, amelyen belül a tokennek van értéke.
  1. Értéke (vagy az én szóhasználatomban „egyenlege).

Az, hogy egy token lehet ugyanúgy értékhordozó vagy fizetési/elszámolási eszköz, mint egy coin, ne tévesszen meg senkit. A token sztenderdizálás még gyerek cipőben jár (lásd még: ERC 20 tokenek az Ethereumnál), de ez a jövőben biztosan változni fog.

Jelenleg elég sok ún. passzív  vagy equity token van a piacon, amivel mondjuk pénzt gyűjtöttek, de azt már nem gondolták végig, hogy hogyan lesz ebből a tokenből “aktív” token, azaz, ami valódi értéket és technológiát ad a használóinak. Start-up finanszírozósra vették a figurát (és arra jó is volt), de totálisan kihagyták belőle a projekt szemléletet.

Mondok egy példát az aktív tokenre (a példa nem saját, hanem internetes, de a lényeget jól megragadja):

Képzeljünk el egy tokent, ami a gépkocsivezetéshez van kötve. Ez a token egyfelől azonosít téged, mint autóvezetőt (igen tudom, hogy a jövőben nem lesznek sofőrök, de itt a példánál nem ez a lényeg), tehát lehívja a személyi adataidat, megnézi a bűnügyi nyilvántartásban, hogy nem állsz-e vezetéstől eltiltás hatálya alatt, checkolja, hogy rendezve van-e a kötelező biztosításod és talán még egy szondával is össze van kötve, amit meg kell fújnod, ahhoz, hogy – ha minden egyéb okés – be tudd indítani a kocsidat.

Az aktív tokenek általában tehát egyfajta API kulcsok is. Egyelőre még nem igazán van jogi/üzleti logika építve az ilyen tokenekbe, de az okos szerződések mintájára akár okos tokeneket is el tudunk képzelni a jövőben.

Passzív tokenre jó példa lehet a gyémántok nyomonkövetése és tulajdonjog változásának rögzítése, vagy ide vehetjük azokat a tokeneket is amik a rendszer használat díját fizetik meg a rendszeren belül.

Aztán tovább menve azon túl, hogy egy token aktív avagy passzív, vegyük sorra a tokenek általános jellemzőit:

A token lehet:

  • nyílt/zárt forráskódú
  • limitált/ nem limitált kibocsátású
  • helyettesíthető
  • átruházható
  • osztható
  • az alapul fekvő lánc szerint akár forkolható is (új token az új láncon)
  • kereskedhető (amennyiben van “ára” a piacon)
  • visszaváltható
  • újrafelhasználható/megsemmisülő (kombinált)

stb.

Aszerint, hogy magát a “vagyoni értékű jogot” hogyan tartják számon megkülönböztethetjük azokat a tokeneket amik ezt az ún. comment mezőben teszik (lásd még: színezett érmék) vagy azokat, ami ehhez a nyilvántartáshoz okos szerződést vesznek igénybe és a token csak egy blokklánc cím.

Ha egy token alkalmas arra, hogy különböző rendszerekben is betöltsön szerepet azt meta tokennek hívjuk, tekintettel arra, hogy rendszerek közti átjárhatóságot testesít meg a jogosultságok kapcsán.

Azt is látni lehet, hogy amennyiben a digitalis/programozható gazdasággal kapcsolatosan kezdünk el kutakodni, akkor ebben bizony a token gazdaság kulcs szerepet fog játszani idővel.

Tokenekkel fizetni, tokenekért dolgozni, ehhez kapcsolódóan kidolgozni a tokenek tulajdonosainak/birtokosainak jogi helyzetét vagy éppen a tokenek adójogi szabályozása, na ez az a terület, amire egy valamire való blokklánc  jogász (mint, amilyen én vagyok) már megnyalja a száját (esetleg csettint is).

Token gyakorlatilag mindenhez kapcsolódhat (hajózási konténer, egy ampulla vér vagy egy védőoltás, egy időpont az orvoshoz, értékes festmény, a lehetőségek tényleg határtalanok) éppen ezért testesíthet meg a token is többféle jogot (tulajdonjog, szerződési jog, értékpapírjog, stb.)

Ugyanúgy lehet befektetéshez kötődő (pl: veszek egy fenyőerdőt, tokenizálom, ezáltal én is pénzhez jutok, a befektetőim tulajdonjogot szereznek és emellett még tudnak kereskedni is a fa tulajdonjogával a következő X évre), mint csak “szimplán” az okos eszközökhöz/IOT (Internet of Things)-hez kötődő, hiszen ez utóbbi már önmagában elhozza majd a token kánaánt. (Aki tud majd tokent/okos szerződést programozni, annak még egy pár évig lesz munkája a jövőben)

Érdekelnek a kriptopénzek? Képzelj el egy tokenizált kripto pénz portoliót, ami kereskedhető is az ETF-ek mintájára.

Pénzügyileg is csak annyi mondható el a tokenekról, hogy “Sky’s The Limit”.

Ebből is fakad aztán az a meglátásom, hogy a Digitális/Programozható gazdaságról szóló törvényben a tokeneknek külön fejezetet kell szentelni majd. Előbb-utóbb úgyis meg kell a munkát csináni, akkor meg minek halogatni? Szerintem kezdjük el!

Írta: Dr. Varsányi Károly, 

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607

 

Kép forrása: shutterstock

Címkék:

dr. Varsányi Károly bejegyzett kamarai jogtanácsos, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ
2 hozzászólás
  • haha Válasz

    Csak ennyi?

    2017-10-08 at 09:12
    • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

      🙂 Igen, mára csak ennyi.

      Tudom, hogy Te ezt mind tudtad, de hidd el, hogy az olvasók nagy része nem. Rájuk is kell gondolnom, tudod:-D

      Gyakorlati tanács: ha szorgalmasan rákattintasz a posztban megadott linkjeinkre, akkor azokat végig olvasva, rögtön kiderül, hogy jóval több ez és ott ki is fejtjük, de minek újra írni mindig mindent? A nagy képet a linkekkel való együttolvasásból kapod meg.

      2017-10-08 at 09:15

Leave A Comment

Digitalcash.hu