Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munkaidőnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBlokkláncSzivárognak az orosz ICO szabályozás részletei…
28
dec

Szivárognak az orosz ICO szabályozás részletei…

  • Szerző
    dr. Varsányi Károly
  • Kommentek
    0 Komment
  • Kategória

Az orosz digitális deviza és ICO szabályozási törekvésekről többször hírt adtunk már.

Először idén júliusban adtunk hangot azon örömünknek, hogy az orosz politikai élet bizonyos szereplői bíztatják az orosz Jegybankot az ún. japán út követésére, azaz, hogy a bitcoinnal szabadon lehessen a szerződő feleknek egymás felé fizetni.

Aztán ugye voltak bizonyos orosz régiók, akik szintén javasolták az Orosz Jegybanknak, hogy hozzanak létre számukra egyfajta speciális fizetési övezetet, hogy a területükön hadd fizethessenek legálisan az igénybevett szolgáltatásokért és árukért az oda érkező turisták és üzletemberek.

Magyarul ez egy olyan javaslat volt, hogy hadd térhessen el a régió egy kicsit (lokálisan) az országban meglévő „könyveléstől”, hadd könyvelhesse el az ilyen tételeket ebben a „pénznemben” (értsd: kripto) és a Jegybank pedig legyen kedves kidolgozni valamilyen szabályrendszert arra nézve, hogy az így beérkező tételek, hogyan lesznek kompatibilisek az ország törvényes fizetési eszközével a rubellal (tehát amiben az adófizetést és az árukért/szolgáltatásokért történő fizetéseket is eszközölni kell).

Japánban ugyanis úgy tűnik, hogy külön választották a pénz (mint „teljes és totális” törvényes fizetési eszköz, tehát, amiben az állam az adókat beszedi, a kiadásokat lekönyveli és amelyet az állampolgárok közti elszámolásra kvázi „használatra ad”) és a „törvényes” fizetőeszköz fogalmát, azaz az adókat továbbra is yenben szedik be és az ország kiadásai is abban folynak, csupán „kifogták a szelet” az egymással kereskedő állampolgárok vitorlájából, azzal, hogy az állam „azt mondta” : „bánom is én, hogy egymással hogyan és miben számoltok el, a lényeg, hogy felém az adók/illetékek stb. kapcsán ez yenben történjen és a külvilág felé továbbra is yenben fogunk országként elszámolni. Érthető voltam?”

Na, most a teljes érthetőség kapcsán azt kellene látnunk, hogy az állam és a magánszemélyek csoportjai közti elszámolás (a bitcoin-yen viszonylatban) hogyan is történik meg valójában, mert azt már tudjuk, hogy „az állami felfogásban jelenleg pénznek a törvényes fizetőeszköz minősül. Ebben (ti: törvényes fizetőeszköz) lehet a kötelezettnek adót/adósságot teljesíteni a kötelezettnek a jogosult felé. Kis túlzással, de azt látjuk, hogy az államokkal szemben a digitális deviza Közösségek azt mondják, hogy márpedig az ő szerződéses kapcsolataikban – teret adva a szerződési szabadság elvének – maguk a felek jogosultak – a teljesítés egyéb feltételei mellett – a teljesítés neme/a lerovó pénznem meghatározására is. Vagyis a törvényes fizetőeszközt (pénzt) csupán akkor alkalmazzák, ha a felek nem rendelkeztek arról, hogy milyen pénznemben teljesítendő a tartozás.”

Ennek van ugye az a kedves és közismert libertariánus bája, hogy „légy a hajad szobrásza..izé..légy a magad bankárja”, avagy éljenek a kripto anarchisták.

Már akkor is és azóta is sokszor és sok helyen elmondtuk/leírtuk, hogy a romantikát félretéve a feladat ugyanaz lenne itthon is és máshol is, azaz „a meglévő szabályozási metódusok figyelembe vételével, de azokat továbbfinomítva, ki kellene dolgozni a digitális devizákra vonatkozó számviteli és könyvelési, adóelőleg bevallási és adófizetési szabályozást.”

Mert mi tényleg azt gondoljuk, hogy – az okos szülő mintájára –  az okos állam nem tilt, hanem szabályoz(Persze vannak olyan utcák ahova nekünk nem kell bemennünk, ezeket hagyjuk meg másoknak)

Aztán jött a hír, hogy az állami Duma (ti: orosz törvényhozás) egy csoportja már aktívan foglalkozik a digitális devizák, ICO-k előnyeinek és veszélyeinek kiértékelésével, azért, hogy „legalizálni” tudják ezeket a digitális/kripto eszközöket.

A csoport vezetője Elina Sidorenko büntetőjog professzor volt, aki a legendás MGIMO-n, a moszkvai nemzetközi kapcsolatok intézetében dolgozik.

(Igen, ez még mindig az a MGIMO amire gondoltok (vagy ha nem gondoltok, akkor megguglizzátok), szóval a kommentekben jöhetnek a vadabbnál-vadabb konteó elméletek is, amúgy meg nem véletlen volt az orosz szabályozásról szóló poszt címe, hogy that’s the way i like it”, merthogy jogászként ez az út, amit én is szeretek.:-)

Ráadásul köztudomásúlag (bár a Magyar Közlöny még nem hozta le!) az ICO-k az a terület, amely leginkább szabályozás után kiállt.

Aztán augusztusban hiába írtuk, hogy a szabályozással megteremtődik annak a lehetősége, hogy az ún. intézményi befektetők is színre lépjenek és jól bevásároljanak a tőzsdén a digitális devizákból és a hozzájuk kapcsolódó egyéb pénzügyi termékekből”.

A digitális devizák árának nem az tesz jót, ha Tom, Dick és Harry/Jancsi, Pista és Jóska vesz belőlük amennyit tud (keveset), hanem az, ha Mr. Smith befektetési alapkezelő menedzser úr úgy dönt, hogy lát fantáziát mondjuk az egyik Bitcoin ETF-ben és oda irányít egy nagyobb összeget az általa kezelt alap pénzéből. (Nekünk tehát az kell, hogy mondjuk Mr. Zsiday  a Citadellától végre előálljon az első magyar digitális deviza tőzsdével, vagy, ha ez még most nem megy, akkor pénzt tegyen az általa kezelt alap pénzéből mondjuk egy Bitcoin ETF-be.)

Tekintettel arra, hogy igen sok „lehuzás”/átverés/scam és egyéb melegágya jelenleg ez a terület (csak a héten 4 csaló/rosszhiszemű ICO-ra figyelmeztetett a SEC, (az Egyesült Államok Értékpapír és Tőzsdefelügyelete) ezért pontosan a kisbefektetők érdeke is, hogy szabályozottak legyenek a viszonyok, hogy minél kevésbé történhessenek meg ezek az átverések. Ha belegondolunk a Questor ügybe, Kun Mediátor Marcsikába és ehhez hozzávesszük az egész világon – így pl. a magyar CTH FB. csoportban – is fellelhető „in greed we trust” mentalitást, akkor pláne szükséges valamiféle szabályozás, főleg a piacra gyorsan, mohón és megfelelő tudás nélkül belépők érdekében (lásd még: előbb említett FB csoport).

Persze ez biztosan felvet adójogi kérdéseket is, de ez a szabályozás velejárója BÁRMELYIK piacon. 

A mi véleményünk szerint inkább érjen – szabályozás következtében is –  10 millió forintot a digitális deviza befektetés és adózzon le abból a befektető 15%-ot, mintsem, hogy „bujkáljon” a NAV elől a szabályozás elmaradása miatt csak 2 millió forintot érő befektetésével. (Persze az igazán progresszív mondjuk az lenne, ha nem 15%-ot, hanem mondjuk 10%-ot kellene az ilyen jövedelmek után adózni, na, de ez egy másik történet már).

Ebbe a mi kis ábrándos képünkbe rondított akkor bele Alekszej Mojszejev nyilatkozata miszerint: 

El kell végre ismerni a Bitcoint pénzügyi eszközként. Éppen ezért mi fizető eszköznek tekintjük, de a szabályozás már inkább a tulajdonjog szabályai  szerint fog megvalósulni, azzal, hogy mivel pénzügyi eszköz is, ezért az ilyennel kereskedőknek (eladóknak és vevőknek) megfelelően képzetteknek kell lenniük.„

Erre mondtuk mi azt a magunk részéről, hogy „egy dolgot azonban nem tart helyesnek a maga részéről a digitalcash.hu szerkesztősége. Még azzal csak-csak egyet lehet értenie mindenkinek, hogy a tőzsdéken derüljön ki, hogy ki adja el, ki veszi meg és milyen címre vándorol a digitális deviza. Az viszont, hogy a kereskedést valamiféle képzettséghez kössék, már véleményünk szerint aggályokat vet fel, hiszen éppen elég lenne az arra való figyelmeztetés, hogy itt bizony el is bukhatja az ember a pénzét, vagyis, hogy a kereskedés spekulatív jellege miatt magas kockázattal jár, így a kereskedési stratégia helyességétől függetlenül is bekövetkezhetnek olyan események, melyek negatívan befolyásolják a tranzakciók végkimenetelét.”

S bár annak azért örülünk, hogy a Bitcoin egyre közelebb tart a szabályozott piachoz (bár az ETF-ek és az opciók még úgy kellenének egy igazán jó árfolyamhoz, mint a falat kenyér), de annak már kevésbé örültünk, hogy az oroszok többször is meghúzták a féket, olyannyira, hogy végül maga Putyin elnök odázta el a szabályozást a jövő év nyarára.

Na, most ebből a szabályozás tervezetből szivárgott ki pár részlet főleg az ICO-kra vonatkozóan.

Eszerint ICO-val tőkét bevonni csak 1 billió rubelig, azaz cca. 17,3 millió dollárig látnának jónak az orosz törvényhozásban és a már korábban említett „képzett kereskedők” és (ezek szerint befektetők is) csak 50.000 rubelig, azaz cca. 864 dollárig tudnának 1-1 ICO-ba beszállni, ami valljuk be „picsafüst”.

Reméljük, hogy a majdani (ez egyben egy szóvicc is, mert lehet, hogy az ukrán hamarabb „kijön”) orosz digitális devizákra vonatkozó törvény ennél azért jóval nagylelkűbb lesz.

Lejegyezte: dr. Varsányi Károly

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607

Címkék:

dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Digitalcash.hu