Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 nemsokára
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBitcoinEgy veszélyes adójogi kérdés a kripto pénzek kapcsán?
10
jan

Egy veszélyes adójogi kérdés a kripto pénzek kapcsán?

Most, hogy egyre többször felmerül a gondolat olvasóinkban (természetesen: már akiben), hogy bizony adózni is fogunk a különböző digitális devizákon elért profitunk után és az is egyre tisztább, hogy sajnos a szabályszerű adózáshoz szükséges bizonylatok, kimutatások és beszámolók gyakran nem megfelelőek vagy hiányosak adójogi szempontból nézve talán indokolt lenne röviden azt is átgondolni, hogy mi után kellene adóznunk szabályozásügyileg? 

Nem arról beszélek, hogy miért kell ma Magyarorországon vagy bárhol a világon adót fizetni, mert az – elviekben – tiszta sor. A társadalom, amikor „állam formájában” megszervezi önmagát, akkor gondot visel a társadalom életében fellépő különböző feladatok megoldásáról is.

Emellett – jó esetben – az adózásnak van egyfajta társadalmi egységet segítő funkciója is, azaz bizonyos rétegek felzárkóztatásáról illik gondot viselni (persze a valóságban néha az is eredmény, ha nem szakadnak le még jobban).

Persze ez nem jelenti azt, hogy az állam az állampolgároktól elkülönült „szervezet” (még, ha sokan is érzik néha így), sőt ennek éppen az ellentettje az igaz: az állam én vagyok!

Amikor ránézünk egy szép Audira, amiben az állami hivatal/szerv aktuális vezetője utazik, akkor mindig jusson eszünkbe, hogy annak az Audinak egy fél cm2-e a miénk!

Azt hiszem sok ember számára igen előnyös lenne, ha megértené, hogy az állam csak abból tud adni nekik, amit a másik kezével elvett tőlük. Minden támogatás és minden forint, amit az állam szétoszt, azt előtte bizony elvonja adókban/illetékben, stb. a társadalomtól.

Korábban megírtuk már, hogy ”mi a magunk részéről a „valamit valamiért” elvben hiszünk, azaz úgy gondoljuk, hogy amennyiben az állam nyújt valami olyat a társadalomnak/vagy annak egy bizonyos szegletének, ami a társadalom vagy azon szeglet számára hasznos és fontos (védelem, igényérvényesíthetőség, szabályozott és tiszta viszonyok, kedvező adóügyi rendelkezések, adott esetben adójóváírás vagy kedvezmény) úgy talán indokoltan nyújthatja ki a kezét bárminemű viszonzásért.

Jelenleg ugyanis az állam nagyjából semmit nem tud beletenni a serpenyő egyik felébe, hogy miért is kellene adót fizetni egy olyan „virtuális” pénz után, aminek sem a kibocsátásában, sem a fenntartásában, sem a szabályozásában, sem a használóinak „védelmében” nem vesz részt teljes mellszélességgel. A másik oldali serpenyőben pedig egyértelműen ott van az adófizetés iránti igénye. „

Azt hiszem jogosan mondható, hogy ne kelljen már a tisztességes befektetőnek azon gondolkodnia, hogy kiköltözik 183 napon túlra (1,5 évre) Németországba, megszünteti a társadalombiztosítási jogviszonyát a bejelentett lakcímével együtt, csak azért, mert ott több esze van az államnak. Mindezt egy nem szabályozott, vagy nem fair adórendszer miatt, mikor ezen lehetne változtatni is.

Nézzük meg akkor, hogy távlatilag, de mit is kellene nyújtania itthon az államnak? 

A legrelevánsabb válasz az az, hogy amennyiben már kér valamit, úgy rendezett (adó)jogi viszonyokat, biztonságot, kiszámíthatóságot és „védelmet”. Azt, amit úgyis meg lehet fogalmazni, hogy szabályozást.

Az csak a legkevesebb. hogy pl. a tokenek kapcsán eldöntjük, hogy akkor azok most értékpapírok vagy vagyoni értékű jogok tekintettel arra, hogy – elviekben –  a tokenekkel is lehet olyan kötelezettséget vállalni amiben a kötelezettséget vállaló maga vagy a nyilatkozatában megjelölt más személy, a nyilatkozatban rögzített jog gyakorlását – a nyilatkozatban meghatározott feltételek szerint – a jogosultként igazolt személy részére biztosítja/teljesíti. Gondolom ez mindenki számára világos, de ha nem világos, akkor blokklánc jogászként azt mondom, hogy nekem elhiheted, hogy így van (vigyorog).

Ami ennél sokkalta fontosabb, hogy el kellene dönteni végre, hogy befektetésként kezeljük-e a digitális devizákat és az abból származó jövedelmeket vagy sem? Ennek azért van jelentősége, mert ha befektetésként kezeljük őket, akkor ildomos levonhatóvá tenni az a veszteséget és/vagy adókiegyenlítést alkalmazni. Ha nem kezeljük befektetésként, akkor nyilván ez nem igaz.

Jelenleg sajnos nagyjából ez a helyzet Magyarországon.

Nem kívánok senkit sem untatni az adójogi szabályozással, de a tény az, hogy a bitcoinból és egyéb digitális devizákból származó jövedelmek az ún. összevonásra kerülő jövedelmek között, azon belül is az egyéb jövedelmek kategóriában vannak jelenleg, de nem ott kellene szerepelniük, hanem a külön adózó jövedelmeknél.

Alapvetés, hogy vannak ugye az összevonásra kerülő jövedelmek (önálló/nem önálló/ tevékenységből származó és egyéb jövedelmek /ez utóbbiban szerepel jórészt a bitcoin is/) és a külön adózó jövedelmek.

“Az  Szja tv. 28.§ (1) bekezése szerint egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás.

Ebből adódóan a megvásárolt bitcoin később törvényes devizára/valutára történő átváltása során elért nyereség, illetve a magánszemély által bányászott bitcoin későbbi átváltásakor keletkező nyereség a magánszemély összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemként adóköteles. 
 
A jövedelem után a magányszemélynek 15% személyi jövedelemadót, továbbá 19,5% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Tekintettel arra, hogy az egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek kell fizetnie, és ezt költségként nem számolhatja el, illetve részére nem térítik meg, az Szja tv. 29.§-a alapján adóalapként magállapított jövedelem 84%-a veendő figyelembe. Az önálló tevékenységből származó jövedelemhez hasonlóan az egyéb jövedelem is az összevont adóalap részeként adóköteles, így a magányszemélynek adóelőleget kell fizetnie.
 
A későbbiekben kifejtjük, hogy miért nem jó, hogy a bitcoin nem az alább tárgyalandó külön adózó jövedelmek között szerepel, most csak fussunk át a külön adózó jövedelmeken, hogy megértsük, hogy miért itt kellene szerepelnie mondjuk a bitcoinnak.
 
A külön adózó jövedelmek:
 
  • Az egyéni vállalkozozó adózása, abból származó jövedelem
  • Vagyonátruházásból származó jövedelem (itt csupán a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet említenénk meg a tokenek kapcsán, mert végre ezt a kérdést is fontos lenne tisztázni, majd ugrunk a tőkejövedelmekre, ahová a digitális devizákból származó jövedelmeknek nagyrészt tartoznia kéne.)
  • kamatjövedelem,
  • értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
  • csereügyletből származó jövedelem,
  • osztalék(ból származó jövedelem)
  • árfolyamnyereségből származó jövedelem,
  • ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem,
  • tartós befektetésből származó jövedelem,
  • vállalkozásból kivont jövedelem.

Léteznek még vegyes jövedelmek, éppúgy, mint természetbeni juttatások és értékpapírból (EGT) szerzett érték is.

A legfőbb gond az a jelenlegi szabályozással, hogy mivel nem befektetésként van kezelve a bitcoin és az egyéb digitális deviza ezért a veszteség  jelenleg nem elszámolható az egyébb jövedelem adóalapjában csökkentésként, mert ugye csak a nyereséges ügyletekre számítják az adót.

Márpedig a kersekedés nagyon gyakran jár veszteséggel!

Ezzel szemben már az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnél elszámolható az ügyleti veszteség és a befektetési szolgáltató által felszámított díjak együttes összege is.

Szja. tv. 67/A. §: “Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek) alapján az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek (ide nem értve, ha az kamatjövedelem, vagy ha az ügylet alapján tartós befektetésből származó jövedelmet kell megállapítani) együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított díjak együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.”

(Azt mondtam már, hogy az ETPÜ-ből (ellenőrzött tőkepiaci ügyleti) származó jövedelem után 15% szja-t ugyan kell fizetni, EHO viszont nem terheli? Nem? Akkor most mondom.)

Éppen ezért jó volna, ha a jogalkotó a jövőben az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnél vagy akár a tartós befektetésnél (kedvezőbb adózás) szerepeltetné a digitális devizákat.

Mi ennek az akadálya? Nagyon egyszerű: a szabályozás hiánya. Mindig és mindenkor visszakerülünk ehhez a fránya szabályozáshoz. Szóval, amikor mi a szabályozásért kiáltunk, akkor ilyen és ehhez hasonló gondolataink vannak, mert, ahogy azt is lehetett látni, hogy a bitcoin el fogja érni a 10.000 dollárt, úgy arra arra is lehetett számítani, hogy ilyen árfolyamok fölött pedig jó lenne minnél kedvezőbben vagy csak egyáltalán szabályozott(abba)n adózni, ugyanis nagy(obb) pénzeket sokkal jobb előre lefektetett játékszabályok mentén mozgatni, mint sutyi-mutyi módon ügyeskedni velük.

A másik dolog, amit megoldana egy normális szabályozás az pedig a poszt elején is hivatkozott bizonylatok, kimutatások és beszámolók kérdése, ugyanis, ha itt (ETPÜ) szerepelne a digitális devzákból származó jövedelem, úgy a bevallást a pénzügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozás/befektetési szolgáltató kimutatásai igazolják, és figyelj!: ide tartoznak a számlaértesítők is. Nagyon nem mindegy!

A végére hagytam szándékosan a veszélyes adójogi kérdést:

Mi lenne akkor, ha a szabályozott és megállapított adót a szabályozás tárgyává tett “pénznemben”, azaz digitális devizában kellene leróni az állam felé?

Megmondom a választ is: ezzel félig (vagy egészen) legalizálnák a digitális devizákat, hiszen törvényes fizetőeszközzé tennék őket, amiben le lehet róni a fizetendó adót is.

Nagy kérdés, hogy az államok közül ki meri először ezt meglépni, akár úgy is, hogy ezzel párhuzamosan létrehozza a saját CBDC/CBCC-jét?

Írta: dr. Varsányi Károly

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607

Címkék:

dr. Varsányi Károly bejegyzett kamarai jogtanácsos, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ
11 hozzászólás
  • Kádi Válasz

    Köszi a cikket, annyi észrevételem van, hogy idéntől 84% után kell számolni az EHO csökkentése miatt.

    2018-01-11 at 08:30
    • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

      Thx, javítva.

      2018-01-11 at 16:36
      • Traianus Válasz

        Ez (magánszemélyként) akkor a (450k-s) plafon nélküli EHO-t jelenti ugye?

        Tehát ((befektetett összeg + nyereség) x 0,84) x (0,15 + 0,195) lesz a végleges fizetendő össz adó?

        2018-01-13 at 23:44
        • Carlo, Digicash, Jofkov Válasz

          Miért veszed bele a befektetett összeget?

          2018-01-15 at 19:35
          • Traianus

            “a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás.”
            Nem tudom szabályszerűen igazolni ezt a kiadást.

            A többi rész jó vajon?

            2018-01-17 at 15:51
          • Carlo, Digicash, Jofkov

            Mi az a “többi része”?

            2018-01-19 at 05:45
          • Traianus

            A képlet többi részére gondoltam. Tehát ha nem tudom igazolni a befektetett összeget (pl. személyesen vettem a btc-t valakitől), akkor az adó mértéke ((befektetett összeg + nyereség) x 0,84) x (0,15 + 0,195) képlettel számolható?

            2018-01-19 at 06:57
          • Carlo, Digicash, Jofkov

            Elviekben igen.

            2018-01-19 at 20:30
  • CRazzy Válasz

    Üdv thx az ismét hasznos cikkért
    Vegyük mondjuk a következő esetet
    pl:
    -Vásárlásra szánt összeg 1600EUR (1 coin váltáskori értéke 1000EUR) váltáskor a exchange lemondjuk 100EUR meg 0,5 coin váltási díjat
    tehat aváltás igy alakul
    1600EUR
    (-100EUR)
    (-0,5coin)
    1500eur-ért kapo 1coin-t,
    majd ezt átutalom modjuk walletba aminek a költsége 0,5coin
    tehát marad 0,5 coinom ami visszaváltáskor tegyük fel 5000EUR ér
    akkor a profit számítása a következő?
    5000-1500—–>3500EUR az adóköteles rész
    jó értelmezem?

    2018-01-12 at 11:31
  • Béci Válasz

    Én a következőképpen számoltam:
    Árfolyam: 1000 EUR
    Fee, ami az eladót terheli, és nekem jóvá van írva pl. 0,4% (EUR)
    Fee, amit az exchange tőlem az általam vett coinból von le, 0,8% (coin)
    Ez itt lényegében annyit jelent, hogy az eladó és a vevő közösen állja a 0.8% coinban levont jutalékot.
    1 coinért fizetek tehát 996 EUR-t és kapok 0.992 coint. Én itt átszámoltam ezt tényleges árfolyammá amibe így már bele vannak építve a költségek, 996/0.992 = 1004 EUR
    Aztán ha eladok 0.5 coint 10000 EUR árfolyamon, akkor az eladóként rám eső 0.4% levonása után kapok érte 4980 EUR-t a költségem pedig 0.5×1004=502 EUR volt -> a nyereség 4478 EUR.

    2018-01-13 at 16:15

Leave A Comment

Digitalcash.hu