Ontológia vagy építsünk decentralizált bizalmat.

Kína elég jelentős helyet foglal el a digitális devizák, az azok alapjául szolgáló platformok és a tokenek világában.

Ebben semmi csodálni való nincsen, tekintve, hogy GDP rangsor alapján Kína a második számú állam a Földön, míg a vásárlóerő paritást (purchasing power parity – PPP) tekintve pedig az első számú.

Miközben ezeket a sorokat írom a NEO árfolyama 161 dollárnál jár éppen. 50 millió token lett kibocsátva belőle és ez az a platform ugye, amit a „kínai ethereumnak” is hívhatunk, bár magát bőven afölé (Ethereum) predesztinálja.

A NEO blokkláncban a hálózat tagjai regisztrálhatják magukat, kereskedhetnek egymással és különböző eszközöket (digitális és nem digitális) cserélhetnek, adhatnak/vehetnek. A platform alapja a hitelesített digitális identitás (DI), amelyet a tradícionális jog eszközeivel is megvédenek, mint a rendszer alapját. Mindezt ugye blokklánc alapon, tokenek  segítségével.

Tegnap kicsit belekezdtünk már a témába, de akkor most folytassuk, hogy miért is írtuk azt, hogy nagy dolgok vannak folyamatban és bőven van még helye a NEO árfolyam emelkedésének és miért érezzük azt, hogy kissé alábecsüli a magyarországi kripto közösség a NEO-t.

Korábban többször foglalkoztunk már posztjainkban a bizalom kérdéskörével, de ez ma még inkább így lesz, tekintve, hogy a poszt fő témája – a sorok mögött – az ún. decentralizált bizalom és annak kiépítése.

Volt már szó a személyekbe és intézményekbe, valamint a technológiába/technikába vetett bizalomról és a bizalom farvizén ma tovább evezünk a decentralizált bizalom felé, ami a NEO új zászlóshajójával  az Ontológiá-val úszik be a képbe.

Az ontológia szó jelentése: léttan, lételmélet és a léttel, mint a létezők alapjával foglalkozó filozófiai irányzat.

Valószínűleg ez az alap és felépítmény szisztéma járhatott az Onchain (a NEO mögött álló cég) fejlesztőinek is a fejében, amikor előrukkoltak az elosztott bizalmi hálózatot célzó új platformjuk (DNA – distributed networks architecture) nevével, aminek a létezők alapjára utaló Ontology (Ontológia) nevet adták.

Az Ontology többféle bizalmi rendszert tartalmaz egy integrált protokollrendszerben, többféle blokklánccal és vegyes adatbázisokkal, tokenekkel. 

Különböző forrásokból származó azonosítók (DI, ahol maga az ún. azonosító a bankszámlától kezdve a közösségi oldalak azonosítóján keresztül, a kínai ebay klón accountig terjedhet) és eltérő rendszerekből származó adatcsere protokollok kerültek egyesítésre ebben a hálózatban, létrehozva egy decentralizált bizalmi hálózatot, ami egy vegyes rendszer, mert a felhasználók által igénybe vett hálózati rész,  a mögötte álló – szintén a felhasználók által a valós életben elfoglalt – terület (iparág), a felhasznált eszközök és alkalmazások elviekben átjárhatóak (cross-chain, cross-industry, cross-system, cross-application,  cross-device).

(A szerkesztő megjegyzése: olyannak tudom ezt elképzelni például a DI azonosítás kapcsán, hogy egy (kínai) ebay-es bejelentkezéssel is tud engem azonosítani az Ontology, amennyiben előtte hitelesítették az ilyen bejelentkezést.)

Az Ontológia Hálózat az – abban résztvevő – rendszerek (különféle iparágak) és azok felhasználói részére biztonságos adattárolást, adatkommunikációs eljárásokat, titkosított adatokra vonatkozó adatelemzést, hitelesítést, digitális igazolásokat és „digitális jegyzőkönyvezést” és ezek hardveres megoldásait kínálja, miközben a felhasználók számára fontos alkalmazások kereteit is megteremti, úgy mint a decentralizált adatcsere a modulok és protokollok, valamint különféle API-k, SDK-k (és egyéb modulok) között. A különböző iparágak igényeinek kielégítése érdekében a struktúra maga rugalmas, moduláris és könnyen bővíthető. 

Ha ezt most úgy nehezen tudják elképzelni a kedves Olvasók, akkor kérem hogy vessenek egy pillantást az alábbi ábrára a jobb megértés érdekében.

Az Ontológia hálózat célja, hogy egy olyan ökoszisztémát teremtsen meg a benne résztvevők számára, ami biztosítja a résztvevőknek – azok partnerségén túl – az elosztott szolgáltatások igénybevételét (ide értve: a decentralizált közösségek lehetőségét (lásd: DAO) az adatok ellenőrzését és hitelesítését, az adatcserét, valamint a különböző iparágak közötti bizalmi viszony(ok) kiépítését is).  Ez a technológia és hálózat alkalmazható a pénzügyek, az IOT (Internet of things), a kifizetések, a biztosítások, a média, a szoftverfejlesztés, az orvosi és a kormányzati szektor számára is. 

(Szerkesztő megjegyzése: láthatjuk tehát, hogy nagyon nagyot merít az Ontology és a cél a csillagos ég a decentralizált bizalom kiépítése kapcsán, tehát mindenkinek kínálni akarnak valamit.) 

A továbbiakban a NEO CEO-jának és alapítójának Da Hongfei -nek a gondolatait olvashatjuk a téma kapcsán:

Az eddigiekben 2 nagyobb ICO volt a NEO, mint platform életében. Az egyik 2015-ben, amivel 2000 BTC-t szedtek össze, a másik pedig 2016-ban, ahol 6000 BTC-t.

Ezen felül említtessék meg a különböző decentralizált adat/adatkutató, decentralizált multimédia platform, decentralizált egészségügy és egyéb tervezett témájú ICO-k közül a már lezajlott Red Pulse tokenek kibocsátása, ami önmagában is megérne egy misét, de most legyen elég annyi, hogy ezek kibocsátásával 15 millió dollárt szedtek össze kicsivel több, mint 1 óra alatt. 

Ugye nem kerülte el a figyelmünket, hogy a NEO-n keresztüli ICO-k igenis lehetségesek Kínában. Hoppá! A NEO tehát valamilyen formában bírja a – már sok szempontból, csak a nevében kommunista – kínai Párt bizalmát is, de együttműködik a helyi tanácsokkal (lokális irányítással) is.

(Szerkesztő megjegyzése: Láthatjuk tehát, hogy milyen jelentősége lehet a poszt elején említett vásárló erőnek a kínai digitális vagy programozható gazdaság kialakítása kapcsán.)

„Azt hiszem a következő nagy dobás a decentralizált tőzsdék (DEX – decentralized exchange) lesznek. Ezek ugyanolyan felhasználói élményt fognak nyújtani, mint centralizált társaik csak éppen decentralizált alapokon (világszerte). A gazdaságnak – pont a bizalom kiépítése és fenntartása miatt – jobban átláthatónak kell lennie az átlagember és vállalat számára. Reméljük a NEO tudja majd ezt a átláthatóságot növelni.”

Az Ethereum és a NEO platformok legnagyobb különbsége a tervezésben mutatkozik meg, mert ott eltérő filozófiát (lásd még: Ontológia) képviselnek.

A kérdés ugye az, hogy hogyan alakítsunk ki egy digitális hidat a valós és a digitális világ dolgai között?

Ennek kapcsán nézzük meg a konszenzus alkotást, a technikai/technológia és gazdasági kérdéseket a NEO platformon.

1. Konszenzus alkotás:

A NEO-ban 2 „réteget” (tier) különböztethetünk meg.

Az első mindenki számára nyitott, aki részt vesz a hálózatban és már itt tud szavazni bizonyos kérdésekről.

A második pedig a konszenzus teremtésben résztvevők számára van fenntartva (block by block system).

Az Ethereum (Proof of Work)-al szemben a NEO a dBFT-t (delegated Byzantine Fault Tolerance) használja tehát.

2.   Technológia: 

Ami az Ethereumnál az Ether, az a NEO-nál ugye a GAS.

” Az Ethereum platformtól eltérő programnyelveken túl, a NEO okos szerződései nagyon skálázhatóak, több, mint 1000 ilyen tranzakciót tudunk kezelni naponta, mivel rendelkezünk egy olyan technológiával, amely össze tudja „tömöríteni/sűríteni” a blokkokat. A “NEO” a legjobb platform a decentralizált tőzsdék kialakítására, mivel azokhoz nagyon nagy sebességre van szükség.”

3.   Gazdaság:  

Mivel a kibocsátott tokenek (NEO) 50%-át visszatartottuk céges fejlesztésekre, ezért ez segített minket a gyorsabb fejlődésben. 

A NEO-ban használt ún. DNA (distributed networks architecture) nem egyenlő a blokklánccal, mert egy ez tablet forma (szerkesztő megjegyzése: várjuk az okos magyarításokat erre).

A blokkláncnak ugyanis a megbízható digitális identitás és a stabil fizetőeszköz kérdéskörökben is komoly hiányosságai vannak. A DNA kiküszöböli mind a kettőt. A DNA-n belül a cégek blokkláncokat hozhatnak létre, majd a cégek által kibocsátott tokenek a NEO rendszerén belül szabadon kereskedhetőek. Így adott esetben crowdfunding platformként is szolgálhatnak, ezért is működünk együtt mindenféle helyi és országos szabályozó hatósággal.

A NEO okos szerződései összekötik a különböző (digitális és nem digitális) cégeket. A NEO és az Ontológia közötti kapcsolat pedig erősíti az egységes ökoszisztémát. 

(Szerkesztő megjegyzése: láthatjuk tehát ismételten, hogy a kínai állam milyen okos adoptációval (szabályozott peer to peer kereskedelem) igyekszik kontroll alá vonni bizonyos tőkemozgásokat. Ilyenkor merül fel a szerzőben a kérdés, hogy Magyar Állam merre vagy?  

” Azt hiszem a jövőben a Kormányok el fogják veszíteni a tőkemozgások feletti kontrolljukat és végre mindannyian szabadon kereskedhetünk majd. Ez a jövő már itt is van, csak egyelőre még nem jogilag decentralizált formában. Remélem, hogy nemsokára „találkoznak” a most még világszerte különálló decentralizált platformok és csoportok, azaz a meglévő decentralizált közösségek.”

Végezetül csak gondoljuk végig az alábbiakat:  nem tudjuk pontosan, hogy hányan állnak az Ethereum platform mögött (fejlesztők, résztvevők, támogatók). Ugyanígy nem tudjuk, hogy hányan állnak a NEO platform mögött sem. Ugyanakkor kérdésként vetődik fel, hogy indokolt-e a 7-szeres különbség az Ethereum javára, úgy, hogy a NEO egészen kedvező éves „mellékjövedelmet” tud nekünk nyújtani  (pl: 100 NEO-nál 1200 dollár értékű GAS évente jelenleg)?

Írta és fordította: dr. Varsányi Károly