Ha már tegnap említettünk szót a központi bankok saját digitális pénzek iránti szerelméről, ma ejtsünk szót a bitcoin és a részvényárak közötti összefüggésről.

Február 5-én, hétfőn több mint négy százalékkal esett a Dow Jones index, a világ tőzsdéi pirosba borultak. A hírportálok szörnyülködtek, – rég volt ilyen, – de rendeltetésüknek megfelelően nyugtatják a kedélyeket: Ez csak sima korrekció, várható volt, nincs itt semmi látnivaló, kérem.

De mi történt február 5-én, – valóban sima az ügy, és mi várható?

Azt rögtön leszögezhetjük, hogy szokványosnak semmiképp sem nevezhető az eset, mivel utoljára 2011-ben történt hasonló – ráadásul a tőzsde most nem úgy viselkedett, ahogy ilyenkor szokott, ezért a technikai elemzők meg vannak döbbenve, ilyet ők még nem láttak.

Nézzünk két beszámolót, – elsőként egy száraz hírközlést:

„Akkorát zuhantak hétfőn a részvényindexek az USA-ban, mint amire – legalábbis napon belül – 2011 óta nem volt példa. A Dow Jones ipari átlaga például a pénteki 666 pontos esést hétfőn egy hektikus, 1175 pontos zuhanással folytatta (rövid ideig volt 1500 pontos mínuszban is). Sőt, a zárás utáni kereskedésben még tovább estek az indexek.

Közben a “félelem indexeként” emlegetett VIX is kilőtt: néhány hete még rekord alacsony volt (8-9 pont), most viszont majdnem 40 pontig emelkedett. Ez egy nap alatt 115 százalékos emelkedés, ami azt jelenti, hogy sosem emelkedett még ilyen nagyot a rettegést szimbolizáló index ilyen rövid idő alatt. A nagy mértékű VIX-megugrások mindig emlékezetes események idején voltak (Lehman-csőd, USA-leminősítés, flash crash-ek, stb), most szinte váratlanul és igazán megfogható hír nélkül történt hasonló.”

Forrás: ITT

És egy szubjektív beszámoló:

„2005 óta kereskedek, de amit 2018.02.05-én láttam, az engem is nagyon meglepett. Soha nem látott emelkedést hajtott végre a VIX, aminek továbbgyűrűző hatása nagyon sokaknak veszteséget okozott – köztük nekem is!

Nem tudom, hogy mi lesz a likvidáláskori elszámoló ár, de azzal kalkulálok, hogy a befektetésem 95%-át elbuktam. Ez azért érint nagyon érzékenyen, mert önhibámon kívül szenvedtem el ekkora veszteséget. A stratégia éveken keresztül bizonyított, a beszállóm megalapozott volt, a volatilitás környezet ideális lett volna.

De a legbosszantóbb az, hogy másnap totálisan igazam lett volna, hiszen jelentőset korrigált a VIX (közel 50%-ot) és így nagyon sokat kereshettem volna 1 nap alatt, ha éjszaka nem száll el az VIX, hanem tartja magát, ahogy eddig mindig.

Ismét meg tudott lepni a piac, ennyi év után is. Soha az életben nem volt 115%-os VIX emelkedés napon belül. Jöhetett itt Lehman csőd, hitelválság, a VIX nem ugrott még soha akkorát, mint most „békeidőben”. „

Forrás: ITT

Valóban nem történt semmi olyan február 5-én, ami a tőzsdét ilyen radikális változásra késztette volna? Nos, ha figyelmesen végiglapozzuk az aznapi híreket, akkor ez nem igaz, mert volt ilyen hír:

Február 5-én iktatták be hivatalába Jerome H. Powell-t, a FED új elnökét, aki Janet Yellen-t váltotta az elnöki székben. Powell Trump embere, és mint ilyen, a pénzügyi szigorítás híve, – bár a keze és a lába neki is meg van kötve, gúzsba kötve kell táncolnia, mégis: Az elődje által betervezett kamatemeléseket az USA gazdaságának élénkítése érdekében ha hagyják, akkor minden bizonnyal végre fogja hajtani, nem úgy mint Yellen, aki az előzetesen beharangozott tervekhez képest inkább halasztott, semmint emelt: Az alacsony kamat, a  laza monetáris politika elsősorban a nemzetközi bankoknak, a globális kaszinónak, és nem az amerikai gazdaságnak kedvez.

Powell valószínűleg nem készül azt az átlátszó, és már-már unalmas műsort eljátszani, amit Yellen, és nem fog a kamatdöntés előtti napokban rendszeresen nyilvánosságra hozott „kedvezőtlen gazdasági adatokra” hivatkozni a kamatemelés elhalasztásban, hogy a bejelentést követő sajtótájékoztatón minden alkalommal megdicsérje az amerikai gazdaság teljesítményét és a munkanélküliség alakulását, „ami sajnos még mindig nem elég stabil”. A döntéseket ugyan nem egyedül a FED elnöke, hanem egy testület hozza, de az időközben megérett cserék miatt abban Trump emberei kerülnek többségbe. 

Ugyanakkor Trump is, és Powell is tisztában van a kamatemelés veszélyével, amit ha elkapkodnak, bedöntheti az USA és a világ pénzügyi rendszerét, tönkretéve államokat és vállalatokat, de legfőképp a dollár használatán nyugvó globális bankrendszert, ami az USA világhatalmi szerepének megrendülését vonná maga után. Ezért radikális kamatemelés most sem várható, viszont még az a kevés is, amit végre fognak hajtani, igen érzékenyen fogja érinteni a bankokat, amelyek működése és jóléte immár fél évszázada a csaknem korlátlan pénz-emisszión alapuló hitelezésen nyugszik, ami a végéhez közeledik.

És mi köze mindennek a február 5-i tőzsdei eséshez?

Figyelmeztetés volt. Figyelmeztetés mindazoknak, akik a jelenlegi monetáris politika megváltoztatásán törik a fejüket az Egyesült Államokban és máshol, akik az új FED elnök érkezésével pénzügyi fordulatról beszélnek, és figyelmeztetés volt magának a FED elnökének is, hogy igen megfontoltan emelje tovább a dollár irányadó kamatát, mert az hasonló, – de inkább súlyosabb  – következményekkel fog járni, mint a február 5-i felfordulás. 

Mennyire mérsékelten?

Nos, ha figyelembe vesszük, hogy Yellen négy év alatt másfél százalékot emelt, akkor ezúttal sem lehet sokkal többről szó: Egy korábbi bejegyzésemben utaltam rá, hogy 3-4 százalékos hitelkamat a korábban felvett hatalmas kölcsönök visszafizetését tenné lehetetlenné, ezért ennél nagyobb emelés a pénzügyi rendszer bedőlése nélkül nem lehetséges, – hacsak addig nem szabadul el az infláció az USA-ban, ami a korábbi nyakló nélküli fedezetlen pénzkibocsátás és Trump legutóbbi intézkedései miatt szintén vastagon benne van a pakliban. Ugyanakkor nem lennék meglepve, ha még néhány hónapig hintáztatnák a tőzsdéket, hullámvasútra ültetve azok utasait, a kamatemelések pedig az összeomlásától való félelem miatt rendszeresen elmaradnának.

Ez ilyen egyszerű? És egyáltalán: Elő lehet idézni mesterségesen ilyen mozgásokat? Hisz ehhez hatalmas pénz szükséges!

Igen, ez megvalósítható, és nemcsak pénzzel, hanem álhírek terjesztésével, valamint egyéb módszerekkel. Ugyanakkor ha a folyamat kicsúszik az ellenőrzés alól, és a pánik eluralkodik, annak beláthatatlan következményei lehetnek, amin már semmiféle manipuláció nem fog segíteni. Ez utóbbinak jelenleg is igen nagy a valószínűsége, és ahogy telnek a hetek, hónapok, az egyre nagyobb és egyre nyilvánvalóbb lesz.

Hisz az amerikai gazdaság teljesítménye évek óta csökken, hiába kozmetikázzák rendszeresen a statisztikákat, és a munkanélküliségről is csak különböző mahinációkkal lehet csökkenést kimutatni, többek közt az utóbbi időben rohamosan terjedő részmunkaidőben történő foglalkoztatással, de más módon is.

A tőzsde legutóbbi beszakadásának mesterséges előidézésére utal annak szokatlan – eleddig egyedülálló – lefolyása, ami a spekulánsokat – és a technikai elemzések igazságába vetett hitüket – alaposan megtréfálta, de inkább megtépázta, hasonló esetek a jövőben is várhatók.

A legutóbbi bitcoinnal foglalkozó bejegyzésem végén utaltam a kriptopénzek és az értéktőzsdék árfolyammozgásai összefüggésére, amiről megállapítottam, hogy nem engedelmeskedik a gazdasági-pénzügyi törvényeknek. Nem engedelmeskedhet, mert a kettő kapcsolatát más szempontok határozzák meg, ami kívül esik eddigi logikusnak hitt meglátásainkon.

A tapasztalatok ugyanis azt igazolják, hogy jelentősebb tőzsdeesések alkalmával a bitcoin és az egyéb kriptopénzek ára is esni szokott, figyelmen kívül hagyva azt a közismert tényt, hogy a kínaiak jelentős része a részvényárfolyamok csökkenése alkalmával bitcoinba szokta menekíteni a vagyonát. Például február 8-án, magyar idő szerint reggelre az előző napi záróértékhez képest a Shanghai Composite (SSE) index 5 százalékot esett, és vele együtt csökkentek a kriptopénzek is.

Ez az „anomália” már a portfolio.hu portálnak is feltűnt, amely az „El fog szürkülni a bitcoin? – Érdekes összefüggésre figyeltek fel” című mai cikkében ITT elemzi a kérdést, de manipulációra – a megrendelői elvárásoknak megfelelően – nem gyanakszik.

Összefoglalásul: Érdekes időknek nézünk elébe a részvénypiacon, amely nagy kilengésekkel tarkítva inkább csökkenni fog, mint nőni, és ugyanez várható a bitcoinnal is, de talán ellenkező előjellel, ami azt jelenti, hogy a kriptopénzek esetében – hirtelen árváltozásokkal kísérve – az árak tendenciájukban lassacskán felfelé fognak kúszni még körülbelül egy hónapig, hacsak addig nem történik a részvénytőzsdén valami rendkívüli.

És aztán? Aztán meglátjuk.

Forrás: itt.

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b