Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBitcoinKorlátozható-e a bitcoin tulajdonjoga?
13
feb

Korlátozható-e a bitcoin tulajdonjoga?

Nemrégiben ígértünk olvasóinknak egy 2 részes cikksorozatot, ahol a bitcoin adózásának és a kripto pénzek szabályozásának gyakorlati és elméleti kérdéseinek kérdéskörét ígértük terítékre venni.

Ebből a gyakorlatot már megkaptátok, ráadásul több ízben is és kifejtve.

Most nézzük meg, hogy mi van akkor, ha adót kell fizetni a bitcoinban elért profit után, vagy pláne mi van akkor, ha mondjuk regisztrációhoz akarják kötni a tőzsdei vagy banki szolgáltatások használatát a kripto pénzek kapcsán, vagy csak az állam dönt úgy, hogy regisztrálni szeretné az ilyen pénzügyi szolgáltatókat és vállalkozásokat. Megteheti-e ezt vagy van-e ennek valamilyen akadálya?

Előre bocsátjuk, hogy mi jelen posztunkban csupán a magyar szabályozást fogjuk vizsgálni elméleti szempontból és abból is jobban a bitcoin, mint tulajdonhoz fűződő jog (pl: regisztrációval történő) korlátozásával foglalkozunk..

A magam részéről rögtön le is zárnám az adózásra vonatkozó kérdéseket, azzal, hogy visszautalok egy korábbi posztomra, ahol kifejtem, hogy adózni sajnos minden megszerzett jövedelem, így a máshová be nem sorolható egyéb jövedelem után is szükséges. Bizony az Szja.tv. erre is gondolt és nevesíti is ezt a kategóriát. 

Akármilyen jogi paradoxon is ez, hiszen az ökéntes alapú adó bevallás lényegében egy saját magad ellen tett terhelő nyilatkozat, mely felveti az elvárhatóság kérdését.  Senki sem köteles önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolni (és a költségvetési csalás – leánykori nevén adócsalás – bizony bűncselekmény) – ebből adódik a kérdés, hogy mennyire elvárható az, hogy az adóbevallás helyesen legyen kitöltve? Ki fog másképp nyilatkozni azon túl, hogy helyes?  Adózni tehát kell maradjunk ennyiben.

Az megint más kérdés, hogy adott esetben éri-e joghátrány az ide befektetőket.

A válasz az hogy sajnos éri, szemben mondjuk az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmekkel szemben.

Ennek indoka az, hogy sajnálatos módon jelenlegi adó szabályozás, nem befektetésként van kezeli a bitcoint és az egyéb digitális devizákat, ezért a veszteség  jelenleg nem elszámolható az egyéb jövedelem adóalapjában csökkentésként, mert csak a nyereséges ügyletekre számítják az adót.

Azt, hogy kell-e egyáltalán szabályozni a területet (értsd: digitális devizák, tokenek, ICO-k), többször és több helyen kifejettem már.

Legyen annyit elég elmondanom (és nyugodtan lehet erre a hasonlatomra is hivatkozni azoknak, akik szeretik az ilyet), hogy ha a bitcoint és a mögötte lévő technológiát úgy tekintjük, mint egy növekedésben lévő fát, ami egykoron majd hatalmas és terebélyes lesz (adj Isten gyümölcsöket is terem), akkor bizony szükséges, hogy időnként kicsit megmetsszük ezt a fát, leginkább ott, ahol kell (pl: ICO-k és tokenek) annak érdekében, hogy a helyes irányba növekedjen később.

Ennyi bevezető után ugorjunk is rá arra a korábbi cikkünkben elhangzott érvre, hogy a bitcoint, – mint tulajdont korlátozó – a felhasználókat (tulajdonosokat) érintő kötelező tőzsdei vagy banki regisztráció alkotmányellenes.

Nem kell megijedni, nem Magyarországról beszélünk, hanem Dél-Koreáról.

“A kripto pénzek kereskedésének pusztán igazgatási és adminisztratív eszközökkel történő szabályozása, a jogpolitikai vagy még inkább jogdogmatikai megalapozottság nélkül semmi más, mint az állampolgárok tulajdonhoz fűződő jogainak megsértése.

A Kormányzat ilyen jellegű szabályozása jogilag devalválja a digitális devizákat vagy kripto pénzeket, mely az árfolyamokon is látszódik és egyúttal igencsak megnehezíti az azokkal való kereskedést is.

 Abban egyetértünk, hogy a szabályozás szükséges”, hozzátéve, hogy “, de a szabályozásnak meg kell felelnie a vonatkozó törvényeknek is. Ez adott esetben ugye azt jelenti, hogy ki kell dolgozni azokat vagy alkalmazni kell a már meglévőeket, lásd még: a tulajdonjog szabályaira vonatkozóak”.  

 hangzott el Jeong Hee-chan ügyvéd kollégánk szájából.

Nézzük tehát meg, hogy mi a helyzet itthon, hogyan reagálnának az illetékes szervek az ilyen jellegű felvetésre.

 

Magyarország Alaptörvényének XIII. cikke ekként fogalmaz:

„Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.”

Senkit sem kívánok alkotmányjogi tanulmányokkal untatni, maradjunk most csak annyiban, hogy bizony a tulajdonjoghoz való jog (első generációs) alapjog, egyfajta kiemelt szabadság-biztosíték, amely az állami hatalom beavatkozásával szemben védi az egyének, az egyének szerveződéseinek és egyéb jogalanyoknak a  magántulajdonát.

Ugye pontosan erre hivatkozik dél-koreai kollégánk is, hogy éppen ezért korlátozni, csakis törvényben lehet. 

Nos, a helyzet az, hogy az alapjogok nagy része korlátozható. Természetesen léteznek olyan alapjogok is (pl: élethez, emberi méltósághoz, jogalanyisághoz fűződő jog vagy a lelkiismereti és vallásszabadság kapcsán annak egy részének (ti: vallásos hit) megválasztására/megváltoztatására vonatkozó joga, ami korlátozhatatlan.

Azonban a tulajdonhoz fűződő jog nem tartozik Mo.-n az ún. korlátozhatatlan alapjogok közé. Ez az alapjog bizony – adott esetben –  más alapjogokhoz képest szélesebb körben korlátozható. 

Az alapjogok korlátozásának a fő kérdése mindig annak az ellentmondásnak a feloldása, hogy létezik az egyén szabadságának/autonómiájának egy olyan foka, ami semmilyen körülmények között nem sérthető meg (pl: élethez való jog) és létezik a közösség haszna érdekében történő korlátozás.

Ez utóbbit sokféle néven ismeri a magyar alkotmányjog. Ez lehet a sima közérdek, vagy az igazolt közérdek  vagy akár a nyomós közérdek is. Ne felejtsük el, hogy az egyén „veleszületett vagy természetes” jogai nem csak önállóan, hanem nagyobb részt egy közösségen belül , az azzal való kapcsolatában nyerik el értelmüket. 

Így aztán, ha a közérdek vagy egy másik alapjogi jog érdeke szükségessé teszi, akkor az alapjogok korlátozhatóak. 

Az, hogy ez a korlátozás most egyszerű többséggel vagy minősített többséggel történjen (ugye érzékeljük a sorok között a PoS Ethereum és a DAO elképzelésre történő utalást is?) történik az egy szabályozástechnikai kérdés. Mind a 2 megoldásnak meg van a maga előnye és hátránya is (ti: bénító erő, illetve esetleg az alapjogok közötti hierarchia megteremtése, stb.)

Ami a lényeg egy ilyen szabályozás kapcsán és erre majd a poszt végén kitérünk az 2 dolog.

  1. Az ilyen korlátozásoknak teljesíteniük kell a jogbiztonság követelményt, azaz a rendelkezéseknek meg kell felelniük a normavilágosságnak, a megfelelő megismerhetőségnek és az alkalmazásukra való felkészülésnek. Amennyiben a fentieknek nem felel meg egy ilyen korlátozás, akkor bizony biztosítani kell az alkotmánybírósági utat velük kapcsolatban és azt, hogy megtámadhatóak legyenek.
  1. Adott esetben el kell végezni az ún. szükségességi és arányossági tesztet is (már amennyiben van feljogosított szervezet ennek elvégzésére). Nem mindegy ugyanis, hogy melyek azok a közösségi érdekek, amelyek miatt korlátozhatóak az alapjogok, valamint a korlátozásnak arányosnak is kell lennie az elérni kívánt céllal.

A szükségességnél ugye az vizsgálandó, hogy van-e olyan másik nevesített alapjog vagy a korábban leírtak szerinti közérdek, amely indokolja a korlátozást.

Az Alaptörvényünkben például nem esik szó sem a pénzmosásáról, sem a terrorizmusról vagy annak finanszírozásáról. Ezek elkerülését célzó intézkedések tehát nem tekinthetőek semmilyen alapjognak, ha csak nem az államok alapjogának. Ezzel viszont vigyázni kell, mert az államok alapjogát az állampolgárok alapjogaival szemben meghatározni kicsit aggályosnak tűnik jogi szemmel.

Ezen felül szükséges azt is vizsgálni, hogy az elérni kívánt cél és a rá alkalmazott eszköz viszonylata milyen? Lehet-e vagy lehetetlen az adott célt más eszközzel elérni? Diszkriminatívnak minősül-e az adott szabályozás, mert az elérni kívánt cél más eszközzel (adott esetben megengedőbb módon) is elérhető-e?

Ami az arányosságot illeti itt már rögtön kitűnik, hogy ilyen szempontból az alapjog korlátozásának oka  szűkebb tudna lenni, amennyiben azt az Alaptörvényben vagy az abban nevesített elvek védelmében szeretnénk megtalálni.

A korlátozás más/mások jogainak védelme érdekében történő alkalmazása működőképes lehet, de az adott esetben születendő rendelkezéseknek amellett, hogy meg kell felelniük a normavilágosságnak, a megfelelő megismerhetőségnek és az alkalmazásukra való felkészülésnek, arra is gondolniuk kell, hogy a közérdek/mások jogainak védelme kategóriát valójában mennyire érinti a pénzmosás és a terrorizmus, hiszen az átlagember – hál Istennek – elég ritkán találkozik ezekkel.

A másik oldalon az is mérlegelendő, hogy korlátozásnak minősül-e az ilyen jellegű tulajdonjog megismerhetősége, akkor, ha az eredeti Satoshi féle rendszer alapvetően nem hozza követelményként a számlák/walletok megismerhetőségét.

Írta: dr. Varsányi Károly

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

Címkék:

dr. Varsányi Károly bejegyzett kamarai jogtanácsos, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

Digitalcash.hu
Assign a menu in the Left Menu options.