A rövid válasz: attól függ, hogy mit és milyen célból?

Nemrégiben írtunk a Hashgráfról és annak felhasználási területeiről, most pedig egy másik megoldást osztunk meg veletek.

A cikk maga egy fordítás és az algoritmus és az adatbázis kapcsolatán gondolkodik, de tekintettel arra, hogy a téma nem lezárt, ezért minden hozzászólást szívesen veszünk kulturált hangnemben.

A történet „előzményét” itt találod magyar nyelven ez pedig maga a cikk:

„A kriptopénzek hozták el az ismert alap-probléma az ún. kettős vagy dupla költés megoldását számunkra.  Éppen ezért nem is mennék bele  a problémába és a kripto pénzek általi megoldásba sem, mert azt feltételezem, hogy ez – nagyjából – mindenki előtt ismert. Az életképes pénz(nemek)nek szűköseknek kell lenniük, hiszen értékmérők is. A szűkösség biztosítása érdekében a hagyományos pénznemeket központilag bocsátják ki, míg a kripto pénz(nem)ek a kriptográfiailag biztosított elosztott könyvelésre támaszkodnak, a bizalom egyedüli forrásaként.

A blokklánc technológiában (ahogyan a neve is sugallja) ezt úgy érik el, hogy összekapcsolják a tranzakciók blokkjait egy olyan változatlan információcsatornában, amely duplikálódik a hálózat egyes csomópontjain. Ez egy erőforrás és a számítás igényes technológia, olyan, mintha mindenki más banki tranzakciós adatainak másolata fent lenne a mi számítógépünkön is. Bár elég jól működik az egyszerű kifizetések számára, de elkerülhetetlenül erőforrás-igényessé válik, ha összetettebb és újszerűbb alkalmazások kerülnek terítékre a rendszerben.

A megoldás az lehet véleményem szerint, ha megváltoztatjuk a főkönyvi rendszerek tervezését, hogy azok hatékonyabbá váljanak. A kripto szféra folyamatosan bővül és terjeszkedik, hibrid platformok keletkeznek sorban az egyedi felhasználási esetek miatt.

Az egyik áttörést az úgynevezett Directed Acyclic Graphs (DAG-ok) hozhatják, a koncepció már használt hálózati elmélet. A gráf itt egy másik név a csomópontok hálózatának vagy webcímeinek. Az “irányított” azt jelenti, hogy a 2 csomópont közötti kapcsolat egyirányúsított, vagyis az interakciók (információ, érték stb.) (egy) irányba tartanak. Az “aciklikus” kifejezést úgy lehet magyarázni, hogy “a csomópontról a csomópontra költözünk az élek követésével, soha nem találkozunk ugyanazokkal a csomópontokkal”. 

Ez egy kicsit bonyolult, de a komplexitás valójában az adatszerkezet lényege; ahelyett, hogy minden egyes csomópontnak teljes mértékben részt kellene vennie minden tranzakció rögzítésében és feldolgozásában, a DAG-ok komplexitásra és összekapcsolódásra támaszkodnak annak érdekében, hogy ugyanúgy megakadályozzák a kettős vagy dupla költést.

Ezt a komplexitást az új csomópontok DAG-hoz való hozzáadásának jellege biztosítja; annak érdekében, hogy megakadályozzák a központosítottabb hálózatot, ahol néhány központi csomópont sok máshoz csatlakozik (vagyis “szélesebb” a hálózat), a DAG-ok biztosítják az új csomópontok meghatározott módon történő hozzáadását a hálózathoz. Az eredmény olyan csomópontok hálója, amelyek egymásra támaszkodnak a tranzakciók validálásához, más néven “gubanc”-nak is nevezik.

A DAG-ok a blokklánc hosszúságát és robosztusságát a teljes hálózatra teszik át. Ahogy a hálózat terjeszkedik, több csomópont „lép be” a gubancba így alakítva ki egy hatékony eszközt a tranzakciók hálózaton keresztüli küldésére. A visszaigazolások nem új blokkokkal történik, mint a blokklánc esetében, hanem új tranzakciókkal, amelyek mindegyike megerősíti az előző tranzakciót. Nem bányászat van, hanem a felhasználók erősítik meg a rendszer használatával a korábbi tranzakciókat. 

Tehát – nekem – nyilvánvaló, hogy a DAG-ok alapját képező eljárás újszerű és érdekes. Egyszerűen megfogalmazva, a DAG sokkal könnyebb, míg a blokklánc és annak hálózata nehéz. A másodpercenkénti DAG-os tranzakciók és a tranzakcióknak a sebessége sokkal jobb üzleti szempontból nézve, mint más kriptográfiai paradigmák.  

Nézzünk egy DAG-alapú projekt, a CyberVein-t: 

“A DAG-ok, ha jól és megfelelő célokra használják, megadhatják nekünk a blokklánc méretezhetőségi problémájának legyőzését. Mivel mindegyik tranzakció két korábbi jóváhagyását vonja maga után, a hálózat sebessége exponenciálisan növekszik. A blokkok és a bányászat hiánya azt jelenti, hogy a tranzakciók “menet közben”, és nem bizonyos időközönként fordulnak elő, a “blokk méret vita” nem releváns többet, és a centralizáltság veszélyei jelentősen mérséklődnek. ” 

Az olyan platformok, mint a CyberVein, kihasználják a DAG képességét a biztonságos, de a blokkláncnál hatékonyabb könyvelési megoldások létrehozására. Miközben a bitcoin lehetővé teszi a nem bizalmon alapuló és mégis megbízható tranzakciókat, addig a DAG-okkal a vállalatok lehetőséget kapnak arra, hogy olyan dolgokat hajtsanak végre, amelyeket a blokklánccal nem lehet. Az olyan rendszerek, amelyek gyors és rugalmas fizetési alrendszereket/képességet igényelnek, különösen, ha sok alacsony értékű tranzakció van naponta, kiváló alkalmazási területei a DAG-nak. A legismertebb az IOTA, egy olyan platform, amely összeköti a főkönyvi technológiát és az IOT-t (Internet-of-Things)t.

Véleményem szerin egyelőre csak a DAG-ok képesek biztosítani jól, pontosan és gyorsan az IOT-vel járó könyvelési feladatokat. 

Eredeti cikk: itt

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b