A bizalomól és annak áráról már többször írtunk jelen oldalon, akinek van hozzá kedve az bátran olvasson utána, hogy mi a bizalom és mi annak az ára.
Ezt a bizalmat jelen korunkban nagymértékben a FAMGA cégek birtokolják a (digitális) Közösség részéről.
A FAMGA cégeket az alábbi vállalatok alkotják: Facebook, Apple, Microsoft, Google, Amazon. Elképzelhető, hogy a XXI. század új Istene és sátánja az AI lesz (vannak olyanok is, akik már a Skynetről vizionálnak), de jelenleg ezt a szerepet még a FAMGA cégek töltik be jórészt a kibertérben.
Ennek persze nem mindenki örül és nem kell ehhez semmilyen összeesküvés elméletet előadni, egyszerűen vannak, akik a FAMGA-ban az innováció szűkülését látják és semmi mást nem.
Hogy ezt mire is alapozzák, azt az alábbiakban olvashatjátok.
A FAMGA cégeknek igen nagy a százalékosos részesedése piaci kapitalizáció alapján a NASDAQ 100 részvény piaci indexben (NDX), azaz a NASDAQ 100 legnagyobb cégét lekövető indexben.
Jelenleg közel 3,5 billió dollárt ér el a piaci kaiptalizációjuk a 8,2 billiós NASDAQ 100 piaci kapitalizációjához képest. A FAMGA cégek közül a legkisebb piaci kapitalizációjával a Facebook rendelkezik, a maga “szerény” 503 milliárd dollárjával, ami azonban még mindig több mint kétszerese az Intel, azaz a hatodik legnagyobb NASDAQ cég piaci kapitalizációjának, hiszen az Intel piaci kapitalizációja 246 milliárd dollár körüli. A FAMGA annyira domináns, hogy a piaci kapitalizációja önmagában nagyobb, mint a következő 44 legnagyobb tech cég piaci kapitalizációja. Ekkora pénzről, vagyis erőről beszélünk a kibertérben.
Egy korábbi cikkem egyik álláspontja az volt, hogy a FAMGA növekvő dominanciája mélyreható következményekkel jár, beleértve az innováció szűkülését is, amely abból fakad egészen egyszerűen, hogy az értékteremtés nagy része csak kis számú, egészen konkrétan 5 vállalat között és által zajlódik le. 1 évvel ezelőtt nem láttam olyan új technológiákat, amelyek megakadályozhatták volna a FAMGA növekvő dominanciáját. Ugyanakkor azt is állítottam, hogy “a történelem azt tanította nekünk, hogy semmi sem állandó, minden változik.”
Aztán 2017. június 29-én megláttam a kripto fényt a FAMGA éjszakában, hogy stílusos legyek. Most több (eredeti cikkben: 4) olyan technológiára utalok majd, amelyeket a közösség egészít ki vagy fejleszt és amelyek együttesen lehetővé teszik a decentralizációt. A blokklánc, a decentralizáció, a kriptopénzek, az ún. zero knowledge proof, az intelligens szerződések és a közösség (mint megfelelő tömeg) adja a Kripto közösség alkotóelemeit.
A kripto szféra teszi lehetővé, hogy a különböző identitások beazonosítását és azt is, hogy rendelkezzenek a decentralizált formában meglévő adataikkal.
Elég csak a GDPR-ra gondolnunk, amely olyan fogalmakkal dolgozik mint az elfeledtetéshez való jog vagy az adathordozhatóság fogalma. A Civic-től a Sovrin-en át egészen a HyperLedger Indy projektig és a uPort-ig, számos kripto projekt foglalkozik az ügyfélazonosítással.
Más projektek, mint pl. a Datawallet vagy a Wibson az ügyféleadatokkal foglalkozik, míg a Mint Health az egészségügyi adatokkal, a Loomia a hordozható tech. eszközökből származó adatokkal, míg a Steamr a valós idejú adatok kereskedelmével foglalkozik. A példák arra szolgálnak hogy meglássuk a decentralizált, blokklánc alapú projektek és az adatok, adatkereskedelem, adatfelhasználás kapcsolatát. Egyúttal azt is megmutatják, hogy miért kell tartania a FAMGA cégeinek a blokklánctól és az ilyen projektektől.
Egészen egyszerűen azért, mert lassíthatják, vagy jobb esetben meg is törhetik a dominanciájukat a NDX-ben. Hogy ezt hogyan érhetik el? Adatokkal.
Amíg könnyedén átadjuk az adatainknak a FAMGA cégeinek egy legyintéssel, addig decentralizált, blokklánc alapú cégek már keményebb ellenfelei tudnak lenni a FAMGA cégekek, hiszen az ingyenesség már nem magától értetődő. Sőt! A Kripto hálózat ugyanis a közösség (fejlesztők, fenntartók, egyéb hálózati résztvevők) érdekében gazdasági ösztönzőket épít be a rendszerbe, tokenek formájában. Ha szabad úgy fogalmazni “harcba szállnak a FAMGA hatalmasságok ellen”. (Elég csak a mostani Google Chrome böngészős botrányra kontra a Brave böngésző felhasználókat ösztünző BAT token rendszerére gondolni.)
A Bitcoin, Ethereum, Stellar, EOS, NEO, NEM blokklánca vagy a Hashgraph a legesélyesebb jelöltek a kripto világ “operációs rendszere” címre.
A Brave és a Bitclave a Google riválisai. A Shping az Amazonnal versenyez. A DTube Facebook és Google rivális. A Minds, SuchApp, YOYOW a Facebook közösségi hálóját “támadja”. Az Apple ellenfele a nemrég 150 millió dollárt begyűjtő Sirin Labs lehet. Ők egyébként nemrég a Foxconn-nal és a Huawei-jel jelentettek be együttműködést.
Goldoljunk csak Amara törvényére, ami szerint: rövid távon hajlamosak vagyunk túlbecsülni az aktuális, új technológia hatását, de hosszátávon mindig alábecsüljük azt.
Ez igaz a kripto területre is. Rövid távon nem jelentenek a kriptos cégek veszélyt a FAMGA cégekre. Ellenben hosszútávon, ők jelentik a legnagyobb veszélyt rájuk.
Ne felejtsük a mondást, amit Mahatma Gandhinak és Nicholas Klein-nek is szokás tulajdonítani:
“Először nem vesznek tudomást rólad, aztán kinevetnek, aztán harcolnak ellened, aztán győzöl.”
Forrás: itt.
Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:
BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf
LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy
DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26
ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b
