Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBányászatKriptopénz bányászok esete a jogalkotóval és a statisztikával.
19
nov

Kriptopénz bányászok esete a jogalkotóval és a statisztikával.

“Szóval a story ma már mindenkinek ismerős.”

Először majdnem azt a címet adtam a posztnak, hogy kriptopénz bányászok a KSH markában, de az azt hiszem nem lett volna fair a KSH-val szemben. Így aztán módosítottam a címen.

A mai posztunkban a hazai jogrendszer anomáliáiról lesz szó a kripto pénzek kapcsán. Mert, hogy vannnak ilyenek bőven. Korábban írunk már a kriptopénzek adózását érintő anomáliákról, tettünk javaslatot a törvényi keretrendszer megalkotására, leírtunk néhány olyan fogalmat, amik hasznosak lehetnek az egész szakma és talán a törvényhozás számára is. Ja, és számos megkeresést eszközöltünk és biztosak lehettek benne: még fogunk is (lásd még: poszt vége).

Ma közvetve a statisztikai besorolási kategóriák (TEÁOR és TESZOR) közvetlenül pedig a bányászat problémáira igyekszünk fókuszálni.  Merthogy az ő helyzetük sem túl rózsás jogilag nézve. Egyfelől ugye van az őket érintő adózás kérdése, de valójában nem igazán tudja elhelyezni őket (sem) a jogrendszer, sem a statisztikai nómenklatúra, illetőleg kódrendszer.

A bányászat vagyis a virtuális fizetőeszköz/ kripto deviza bányászat: a digitális pénzügyi eszközök közül az ún. kriptodeviza létrehozására és/vagy validálásra irányuló tevékenység. Olyan tevékenység (eltekintve az előre kibányászott kriptopénzek létrehozásától) melynek célja a blokkláncon elvégzett műveletekről információt tartalmazó új blokkok létrehozása jutalom érdekében, valamint a tranzakciók validálása és ezáltal által magának a blokklánc működésének fenntartása.

Az viszont, hogy a szakma tudja, hogy miről van szó vagy igyekszik besorolni, definiálni a bányászat fogalmát, az nem jelenti azt, hogy ugyenezt a jogrendszer is igyekszik megtenni. Azért írok jogrendszert, mert a jelenleg hatályos statisztikai kódrendszer az Európai Unió osztályozási rendszerére alapul Mo-n is. (Például a TEÁOR a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata.)

Szóval szükséges lenne, mind a magyar, mind pedig az uniós kódrendszer megváltoztatására nemcsak a kriptopénz bányászat, de a hozzá kapcsolható egyéb tevékenységek kapcsán is.

Itt van nekünk példának okáért R.ZS. levele (amit a poszt alján lévő linken olvashattok teljes terjedelemben) ahol a kripto pénz bányászati tevékenységet igyekszik kódrendszeren belül elhelyezni a KSH, a baj csak az, hogy rosszul. Persze ez nem a KSH, mint a hivatal hibája és nem is a statisztikai nómenklatúráé. Sokkal inkább a jogalkotóé. De nézzük a tényeket.

“Ha a magánszemély bányászat révén, az e célra kifejlesztett és megvásárolt szoftver segítségével jut bitcoinhoz, akkor ezirányú tevékenysége a személyi jövedelemadó törvény szerint önálló tevékenységnek minősül és adókötelezettségét az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 16-17. §-ában foglaltak szerint.”

Ha pedig a bitcoin bányászatot egyéni vállalkozóként folytatná valaki, akkor ezen tevékenységét  szerepeltetnie kellene a vállalkozás által végzett tevékenységek között.

A tevékenység besorolása a mindenkor hatályos Önálló vállalkozások tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ-kódok alapján történik.

(Ha ezen tevékenységünket társas vállalkozásban, magyarul céges formában folytatnánk akkor sem vagyunk előrébb, mert a  magyar jogszabályok előírják a cégek főtevékenységének, illetve többi tevékenységének nyilvántartását a cégnyilvántartás keretén belül.)

Írtuk előbb, hogy a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere, rövidítve TEÁOR a magyarországi statisztikai adatgyűjtéseknél használatos kódrendszer.

A bajok már rögtön itt elkezdődnek, mert megfelelő kód hiányában a bányászat ebben a kódrendszerben a egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenységként lett besorolva és a „6619”-es  TEÁOR számmal párosítva.

(Ez egyébként a 6713 ’03 TEÁOR – máshova nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 2008 utáni megfelelője.)

Ezzel a besorolással több gond is van.

Jogilag nézve ugyanis a kibányászott kriptodeviza, nem pénz. Jogilag nézve ugyanis a pénz csak a készpénz, készpénzkímélő és helyettesítő fizetési eszközök, számlapénz hármasságában mozog, vagyis ezeket tudja értékelni. Uniós és nemzeti jogszabályi szinten is. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerint a pénz: bankjegy, érme, számlapénz és az elektronikus pénz. Slussz-passz.

Besorolás szintjén pedig ugye az a baj, ami a besorolás nevéből is adódik, hogy “egyéb”, azaz amikor nem tudjuk definálni, akkor bele tesszük az egyéb kategóriába, vagy esetleg jön a mágikus m.n.s. rövidítés, azaz a máshova nem sorolt, ami annak felel meg, hogy nem illik bele egyik kategóriába sem.

Ha tovább megyünk az ún. TESZOR számra, sem lesz jobb a helyzet.

A TESZOR szám a termékek és szolgáltatások osztályozási rendszere az EU tevékenység szerinti termékosztályozásának, a CPA (Classification of Products by Activity) magyar nyelvű változata. Jelenleg a TESZOR 15 van érvényben, ami a 2015-ös évre utal.

Eszerint a kripto pénz bányászat  Pénzügyi tranzakciók feldolgozása, bankközi elszámolóház”. 

Ez már egy kicsit közelebb áll talán a valósághoz, de az a gond vele, hogy blokklánc és kriptopénz szempontból idejétmúlt, vagyis szakma idegen fogalmakkal dolgozik.

Ha  megnézzük, hogy mi tartozik ebbe a  kategóriába (ti: pénzügyi tranzakciók feldolgozása, bankközi elszámolóház), akkor az találjuk, hogy:

Ebbe a szakágazatba tartozik a máshova nem sorolt pénzügyi kiegészítő tevékenység:

– a pénzügyi tranzakciók feldolgozási és elszámolási tevékenysége, beleértve a hitelkártya-tranzakciókat

– a befektetési tanácsadás (személyes egyedi tanácsadás a pénz- és tőkepiaci befektetésekre a pénz- és tőkepiaci tevékenység keretében)

– a jelzálog-tanácsadók és -ügynökök (brókerek) tevékenysége

– a díjazásért vagy szerződéses alapon folytatott őrzési, letétkezelői, megbízási tevékenység 

Abből a befektetési tanácsadás, a jelzálog-tanácsadók és ügynökök (brókerek) tevékenysége, hitelkártya kapásból kilőve. A befektetési tanácsadás a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 5.§ (1) bekezdésének e) pontjában ugyanezen elnevezéssel szereplő befektetési szolgáltatási tevékenység lehet valószínűleg.

Eszerint a befektetési tanácsadás: pénzügyi eszközre vonatkozó ügylethez kapcsolódó, személyre szóló ajánlás nyújtása, ide nem értve a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés és hirdetés közzétételét, továbbá a befektetési vállalkozás által az ügyfél részére adott, e törvény szerinti előzetes és utólagos tájékoztatást. Kilőve. A bányászat nem lehet befektetési tanácsadás. A jelzálog tanácsadásba, brókerségge, hitelkártyába bele se menjünk.

Felmerülhetne bizonyos értelmben a  díjazásért vagy szerződéses alapon folytatott őrzési, letétkezelői, megbízási tevékenység a validálás és a rendszer “fenntartása” kapcsán, de ugye itt nincsen se szerződés, se megbízás, se őrzés, maximum díjazás. Ami van az a konszenzus, de az meg nincsen definiálva egyelőre.

Ami marad az a pénzügyi tranzakciók feldolgozási és elszámolási tevékenysége, de az is leginkább a Bitcoinnál, ami eleve fizetési rendszernek és fizetőeszköznek definiálja magát, hiszen a bitcoin a „white paperje” alapján egy peer to peer, elosztott főkönyvön és kriptográfián – hálózati szempontból – pedig konszenzuson alapuló elektronikus fizetési rendszer (electronic payment system), ahol a bitcoin (BTC) az elszámolási egység a rendszeren belül. Na, de mi van,akkor ha mi mást bányászunk? Vagy mindig a white paper alapján döntjük majd el, hogy akkor mi most a bányászattal pénzügyi tranzakciókat vagy egyéb tranzakciókat dolgozunk fel és számolunk el?

A pénzügyi tranzakciók feldolgozási és elszámolási tevékenysége valószínűsíthetően a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 3.§ (2) bekezdésének b) pontjában megjelölt „fizetési rendszer működtetése” kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak felel meg, ha minden igaz. 

Eszerint ugye a fizetési rendszer: elszámolási, illetve kiegyenlítési rendszer, amely a fizetési műveletek feldolgozására, elszámolására vagy teljesítésére megállapodásban vagy szabványban rögzített eljárásokat, valamint egységes szabályokat alkalmaz.

Ez még akár jó is lehetne definíció szinten, ha nem a pénz és a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás jogi fogalmához kötődne.

Na, de a Bitcoin és egyéb kripto pénzek mögött nincsen hitelintézet, sem pedig pénzügyi vállalkozás. Sőt! Ahogy említettük: jogilag nézve, még csak nem is pénz. Persze mi tudjuk, hogy miért az, vagyis miért (kész)pénz, de a jogrendszer még nem ismerte fel ezt.

Az elszámolóház lenne a megoldás? Olyan, mint a KELER és a GIRO? Az elszámolóházak igen ritán szoktak decentralizált közegben működni. Bankközi? Abban a rendszerben, ami peer to peer működést céloz? Nem igazán.

Oké, oké, akkor majd biztos az önálló vállalkozások tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ-kódok adnak nekünk segítséget, hogy mi is a bányászat? Ez sem nyert.

Az ÖVJT kódok ugyanis a TEÁOR számokra alapulnak, vagyis a kör bezárult. Az ÖVJT-nél is azt látjuk, hogy 66.19.92: Pénzügyi tranzakciók feldolgozása, bankközi elszámolóház. Ugorj vissza az 1-es mezőre.

Szóval több sebből is vérzik a történet. Először is a Bitcoin jogilag nézve nem pénz.  A bányászok jogilag nézve nem végeznek elszámolási tevékenységet, szakmailag viszont igen, hiszen a feladatuk a tranzakciók jóváhagyása és főkönyvbe történő beírása. A node-ok jogilag szintén nem elszámolóházak, ellenben könyvelnek.  Azt hiszem érezzük a róka fogta csuka esetét mindannyian.

Mit tehet ilyenkor az ember? Ha blokklánc jogász, akkor mondjuk sürgeti a normális szabályozást. Ezen felül igyekszik valahogy megváltoztatni a statisztikai kódokat, mondjuk megteszi a ÖVTJ-re vonatkozó módosító javaslatát a KSH felé.

Erről azonban majd egy későbbi posztban olvashattok, azt hiszem ez a poszt már így is elég hosszúra sikeredett.

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607

Besorolási állásfoglalás_

 

Címkék:

dr. Varsányi Károly bejegyzett kamarai jogtanácsos, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

  • bitcoinBitcoin
    (BTC)
    $ 3,436.50
  • rippleXRP
    (XRP)
    $ 0.304779
  • ethereumEthereum
    (ETH)
    $ 89.82
  • stellarStellar
    (XLM)
    $ 0.113300
  • tetherTether
    (USDT)
    $ 0.998497
  • eosEOS
    (EOS)
    $ 1.98
  • bitcoin-cashBitcoin Cash
    (BCH)
    $ 96.84
  • litecoinLitecoin
    (LTC)
    $ 24.64
Digitalcash.hu