Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBankrendszerKit sirattok, miért sirattok?
02
dec

Kit sirattok, miért sirattok?

Ma jöjjön az a poszt, amire már korábban céloztunk és ami azt foglalja össze, hogy véleményem szerint miért nincs igaza azoknak, akik temetik a Bitcoint és az egyéb digitális pénzügyi eszközöket.

Szerintem ezek az emberek ugyanolyan rossz nyomon járnak, mint azok, akik leértékelik mondjuk az aranyba történő befektetést. Merthogy szem elől tévesztik az ilyen eszköz funkcióját. Az arany ugye ilyen szempontból “biztosításként” viselkedik, ha nagy a baj, akkor “fizet a biztosító”, vagyis felmegy az árfolyama, addig az is elég, ha van.

Bár most a Bitcoin és a többi kriptodeviza árfolyama kissé emelkedett, de ez nem zárja ki a további jövőbeni csökkenést az árfolyamoknál. Az árfolyam csökkenés tehát benne van a pakliban.

Akkor most sírnunk kellene az árfolyam csökkenésén és temetnünk a Bitoint? Nem.

Kétségtelen, hogyha valaki 19.000 dollárnál vett Bitcoint, az most lehet, hogy erősen szívja a fogát, de ott a spekuláció és a szerencsejáték elem valószínűleg erősen túltengett. Mi pedig nem ezért szeretjük a Bitcoint.

Akkor miért? – adódhatna a kérdés.

Erre a kérdésre, már tavaly (a legnagyobb hype-ban) megadtuk a választ a magunk részéről, azóta sok minden nem változott.

A Bitcoint azért szeretjük, ami meg van fogalmazva a white paperjében is, vagyis, mert egy peer to peer, elosztott főkönyvön és kriptográfián – hálózati szempontból – pedig konszenzuson alapuló elektronikus fizetési rendszer (electronic payment system), ami független az ún. TTP-tól, vagyis a trusted third party-tól, legyen az Kormány, Világbank vagy Jegybank.

Egyfajta alternatív fizetőeszköz (egyesek szerint privát pénz), “szabad pénz”, ami nem testesít meg adósságot magában más vagy mások felé, nemúgy mint a hitelpénz vagy akár a számlapénz. Ilyenek nincsenek a Bitcoinnál. 

Ráadásul korlátos, ami ugye nem mondható el a fiat pénzekről és jelenleg valamennyire radar alatt is van sok szempontból az állami hatóságok előtt, mert nem igazán tudják még követni a különböző kriptos átutalásokat, ez pedig rögtön vonzóvá teszi, hiszen ki ne szeretne a saját bankja lenni és ki ne szeretne olyan pénzeket mozgatni egy fizetési rendszeren belül, amire ő éppen rálát, de az állam nem feltétlen, jogi szempontból nézve lefoglalhatatlan, sőt nem is korrelál a fiat pénzekkel, közvetítők pedig nincsenek benne?

Az, hogy nem korrelál a Bitcoin árfolyama a fiat pénzekkel, az persze nem jelenti azt, hogy nem volatilis (ezért szívhatják sokan a fogukat), de a “nagy próba”, amit vélhetőleg a nem létező Satoshi is látott, vagyis az, hogy hogyan viselkedik majd egy válságban a Bitcoin, még nem következett be, bár bizonyos nyelvek szerint az a válság, már itt van a kanyarban.

Ahogy azt korábban is írtuk, ez a kérdés még nyitott.

“Hogyan fog viselkedni a kripto és a kriptopénzek árfolyama a válságban? Csak az eszköz tokenek (asset token) fognak szárnyalni, ami mögött reália van (arany, ingatlan, föld, stb.) vagy “menni fog” minden egyéb, ahogy átáramlik a pénz a gyorsan transzferálható vagyoni eszközökbe?”

Kétségünk ne legyen: nem véletlen tízszerezte meg az MNB a magyar aranytartalékot és nem véletlen sürgette nemrég az IMF a kormányokat egy saját CBDC kibocsátására. Világunk átalakulóban van, gondoljunk csak a fiat pénzrendszerre, azok inflációjára, a dollár hegemónia kérdésére vagy csak arra, hogy vajon túlél-e az euró vagy sem?

Akik tehát siratják vagy temetik a Bitcoint és a digitális pénzügyi eszközöket, azok – véleményem szerint – szem elől veszítik a globális társadalmi skálázhatóság és méretezhetőség kérdését és azt is elfelejtik, hogy a Bitcoin egy eszköz és még mindig ugyanolyan jó eszköz, mint amikor létrehozták.

Az, hogy közben valószínűleg programoznak is vele minket, az kétségtelen, de ez nem az eszköz hibája, az eszköz ettől még ugyanolyan jó, mint volt a kezdetekben.

A mészárlás ellenére, ami jelenleg folyik a kripto piacon, úgy tűnik, hogy az ágazat hosszú távon továbbra is jelentős befektetői potenciált jelent majd. Valójában az ilyen digitális pénzügyi eszközökbe történő befektetés jó eséllyel a legjobb hozamokat fogják majd biztosítani a következő 10 évben, minden rizikójuk ellenére is. Ez az összevetés megállja – véleményem szerint a helyét – akár az Amazon részvényeket, akár 10 éves amerikai állampapírokat vagy akár egy manhattani lakást veszünk összehasonlításul.

(Mielőtt bárki megvádolna, hogy csak a szám jár, mikor a Bitcoint magasztalom, elmondom, hogy a Coincash a megmondhatója, hogy kitartok-e a Litecoin mellett a jelenlegi nehéz időkben és veszem-e vagy sem. A válaszom: igen, kitartok és veszem.)

I. Bitcoin mint makroökonómiai hedge és “Szent Grál“ befektetési eszközosztály.

A Bitcoin egy ritka eszköz, leverage-től (hatástöbbszörözés) “szenvedő” világunkban. A globális adósság elérte a 250 billió dollárt (70 billió dollárral magasabb, mint 2008-ban); az Egyesült Államok billió dolláros hiányt hajt maga előtt, a nyugdíjalapok a leendő nyugdíjasok szempontjából alulfinanszírozottak, és a diákhitel az U.S.A-ban 1,5 + billió dollárros masszát jelent önmagában (10-ből 9 diákhitel felvevő küzd is a visszafizetésével). Mindez nyomást gyakorol a központi bankokra, hogy a belátható jövőben még több fiat valutát nyomtassanak, ami aztán (mármint a nyomtatás) devalválja majd annak az értékét.

Éppen ezért várhatólag az okos pénz (és ez egyre több pénzt jelen) többnyire olyan, nem korlátozott értékű eszközökhöz fog áramlani, amelyek csak korlátozott mennyiségben vannak jelen a befektetők körében – arany, bitcoin vagy más alternatív eszközök. A hagyományos eszközök, mint a részvények, a kormányzati/vállalati kötvények és az ingatlanok mind nagyon túlértékeltek jelenleg és a leverage-dzsel erősen érintettek.

Továbbá a portfólió-elmélet szempontjából a bitcoin olyan eszköz, amely nem korrelál (azonban  volatilis) a fiat befektetésekhez és ezáltal egy valódi diverzifikációs módszert is jelent a befektetők részére, és növeli az általános portfólió kockázat arányos hozamát (pl. Sharpe mutató, Sortino ráta) és – persze- egyfajta “védekező” tendenciákon alapul.

II. A blokklánc a társadalmi  skálázhatóság előfeltételére épül.

Az emberiség története a hálózatok története – ahol több ezer éves történelem során szervezünk magunkat olyan hálózatokba, amelyeket használunk a dolgok elvégzéséhez. A határokon átnyúló együttműködés országokat, vállalkozásokat és más létfontosságú intézményeket hozott létre. Az együttmûködés azonban olyan protokollt követel meg, amely meghatározza az együttmûködési szabályokat, és hagyományosan szükségessé teszi a kapuőr szerepét,  mert valaki mindig csalni próbál.

Ez a szereplő történelmileg egy király, az elit, egy vállalat vagy egy egyéb intetitás volt. A probléma az, ha egy király “őrködik”, akkor ez a megoldás megnyitja az utat a zsarnoksághoz, ha egy elitet bízol meg, akkor tisztességtelen arisztokráciát hozol létre, ha pedig a vállalat a felelős, már létre is jött a monopólium. Ha egy központi bankot bízol meg a kapuőr szerepével, akkor  a saját pénzneme és mérlege optimalizálása érdekében fogja a pénzmennyiséget kibocsátani és terelni, és ez nem feltétlen egyezik meg az egyéni megtakarító vagy befektető érdekeivel. Ez a szerep talán még arra is ösztönözheti a bankot, hogy megvédje magát azáltal, hogy csökkenti a megtakarításokat.

Ugyanakkor rendelkezünk már olyan nyílt protokollokkal (pl: blokklánc), amelyekben a hálózat résztvevői tudnak működni a kapuőr nélkül is. Az angol nyelv egy nyílt protokoll, mert senki  tulajdonában nem áll (például nem szükséges a kormány jóváhagyása, hogy beszéljünk angolul, vagy hogy hozzáadjunk egy új szót ehhez a nyelvhez). A mai internet részei is nyílt protokollok nagyrészt. A blokklánc lehetővé teszi a nyílt protokollokat szinte minden dolog számára, így bárki részt vehet minden olyan hálózatban, ahol egyetlen entitás sem  kapuőrködik. De a tiszta demokráciától eltérően ezek a hálózatok nem teljesen laposak, ezek meritokráciák. A Bitcoin-hálózatban, minnél nagyobb biztonságot nyújtasz, annál több bitcoint kapsz jutalmul, és annál jobban részt vehetsz a hálózat irányításában. Az Ethereum hálózatban Etherben fizetnek a számítások ellenőrzéséért.

A blokklánc-kompatibilis rendszerek olyan érdemeken alapuló, egymást követő piacok, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy továbbra is értékes, hatékony hálózatokat hozzanak létre, anélkül, hogy hagyományos kapuőrökre támaszkodnának.

III. Blokklánc technológia lehetővé teszi a pénzügyi befektetéseket közvetítők nélkül.

Tehát ez a technológia már létezik, lehetséges, hogy egy pénzügyi hálózat el legyen különítve a királyok és a központi bankok irányításától. Ezen túlmenően a kriptográfiai eszközök demokratizálják a tőkebefektetést a pénzügyileg elhanyagolt, Wall Street elitjén kívüli eső világ számára is .

A blokklánc technológia ötvözi a szoftverfejlesztést, a közgazdaságot, a viselkedési pszichológiát és más területeket, hogy egy nyitott, engedély nélküli és elosztott (fő)könyvet hozzon létre, amelyhez bárki a világon bárhonnan hozzáférhet és ellenőrizhet.

A blokklánc 4 fő előnye:

1) ítélet/cenzúra mentes

2) a decentralizáció

3) a változhatatlanság

4) nincsen kapuőr

A kripto eszközök leginkább változó eleme, hogy lehetővé teszi az ösztönzők automatizált programozását és ha ösztönzők programozhatóak, akkor elkezdheti programozni az emberi viselkedést is és végül eltávolíthatja a megbízható harmadik fél (TTP) szükségességét a rendszerből.

Vegyük például a Bitcoint. Gyorsabb és olcsóbb a küldése, mint a fiat pénznek, eredendően deflációs, könnyebben tárolható, osztható és nem áll korrelációban a fiat pénzzel. Az aranytól vagy az amerikai dollártól eltérően hétvégén, 24/7/365-ban működik. Ítélet és a cenzúra mentes, nincs tőkefelügyelet, banki korlátozás vagy éppen eszközbefagyasztás.

A rendszerben a  TTP nem kezeli a vagyonodat, nem kell megbíznod egy kormányban, hogy megőrizze a fizetőeszközök értékét (lásd még:FED, India,Venezuela.

IV. A kripto eszközök piaca egy aszimmetrikus (felfelé mutató) befektetés.

A blokklánc teljes “felcimkézhető” piaca (TAM) magában foglalja az összes olyan piacot, amelyet a TTP-k dominálnak, a biztosításoktól a szerencsejátékokon át az előrejelző piacokig és a virtuális ingatlanig. Úgy gondoljuk, hogy ez körülbelül a globális GDP legalább harmada (80 trillió dollár), valamint 300 trillió dollár a globális gazdasági összértékből.

Ha elfogadjuk azt a feltételezést, hogy a BTC jobb, mint az arany, akkor a TAM egy végső bika piac esetében a globális vagyonból körülbelül 400 trillió dollárt jelent 10 év alatt. Ha a BTC csak a TAM 2%-át veszi át, akkor 8 trillió dolláros piacról beszélünk, szemben a mai 150 milliárd dollárral. Ha van valami, ami potenciálisan 50x lehet, akkor 98%-os meggyőződéssel kell rendelkeznie egy befektetőnek arra vonatkozóan, hogy ez a többszöröződés nem fog megtörténni, ahhoz hogy ne tegyen bele pénzt.

Az emberek sokszor úgy tekintenek a kripto eszközökbe való befektetésre, mint egy bináris koncepcióra – fektessek-e be pénz, mert felmehet az eszköz ára, vagy ne fektessek be, mert mindenem elveszik? Ez egy hamis dilemma.

Az igazi kérdés: a méretezés kérdése.

A kérdés az, hogy mennyi pénzt érdemes ebbe a területre beletenni?  Hisszük, hogy minden jól kiegyensúlyozott portfólió kripto eszközallokációt tartalmaz és az egyetlen kérdés a méretezés.

A cikkhez a Forbes egyik cikkét (The Trade Of The Decade: Betting On Bitcoin) is felhasználtam.

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607

Címkék:

dr. Varsányi Károly bejegyzett kamarai jogtanácsos, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ
2 hozzászólás
  • altcoin Válasz

    Ki tudja, ebből az óriási adósságból, amit Amerika, meg a diákhitelesek görgetnek maguk előtt, mennyi nyugszik bitcoinban? Ez az egész őrület csak azért kaphatott szárnyra, mert a piacon a sok ingyenpénz kereste a helyét és mindenbe ömlik a pénz, A BTC-be azért, mert sikerült elhitetni az emberekkel, hogy sokszorozódik a vagyon, ami egyfajta piramisjáték. Sokszorozódik is egy darabig, de aztán elfogynak a beugratható piramisépítők .
    Ha két kakas háborújából összeomlik az árfolyam, mi lesz egy globális válság esetén? Mikor majd a bankok követelni fogák vissza a hiteleket. Talán a legegyszerűbben mozgósítható pénzhez nyúlnak,az értéktelen elektronikus jelektől fognak szabadulni minél magasabb áron, minél hamarabb és lehet 2018-ban éppen ez kezdődött el, mivel egyre nehezebb a hitelfelvétel, nem olyan könnyű már hitelt hitellel kiváltani.
    Nem beszélve a feketegazdaságról, ahol a gazemberek szívesen használják a cryptókat, hiszen könnyű és névtelen a tranzakció.

    2018-12-03 at 06:06
    • dr. Varsányi Károly Válasz

      Szerintem meg a nevében (digitális arany) benne van, hogy mit is akartak létrehozni.

      Egy nem leverage-elt, korlátos, elektronikus eszközt. Ez sikerült is.

      Az értéke pedig persze, hogy hit kérdése, de mindennek az értéke hit kérdése.

      2018-12-03 at 06:47

Leave A Comment

  • bitcoinBitcoin
    (BTC)
    $ 3,436.50
  • rippleXRP
    (XRP)
    $ 0.304779
  • ethereumEthereum
    (ETH)
    $ 89.82
  • stellarStellar
    (XLM)
    $ 0.113300
  • tetherTether
    (USDT)
    $ 0.998497
  • eosEOS
    (EOS)
    $ 1.98
  • bitcoin-cashBitcoin Cash
    (BCH)
    $ 96.84
  • litecoinLitecoin
    (LTC)
    $ 24.64
Digitalcash.hu