Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapCBDCA digitális jegybankpénz vs. kriptopénzek.
  • bitcoin
16
jan

A digitális jegybankpénz vs. kriptopénzek.

  • Szerző
    dr. Varsányi Károly
  • Kommentek
    0 Komment
  • Kategória

Most, hogy javában zajlik a Fintech és vele a Regtech és Suptech “forradalom”, láthatóvá vált, hogy a pénzügyi világ és vele együtt a pénz sem maradhat ki a fejlődésből.

Jogászként az is látszik, hogy a technika fejlődésével a jogrendszer sem fog kimaradni ebből a “buliból”, de a jogrendszer malmai talán még egy kicsit lassabban őrölnek.

A jogrendszert érintő változásokról majd egy későbbi cikkemben szeretnék írni, illetve majd személyesen is elmondom a Fintechshow 2019. Kripto-gazdaság workshop keretein belül, melyre mindenkit szerettel hívok és várok előadóként, akit érdekel a téma.

Most inkább térjünk rá a fenti címben jelölt témakörre. Már csak azért is, mert idén februárban (újra) aktualitása lesz a korábban általunk is többször megírt orosz digitális pénzügyi eszköz törvényi szabályozásnak.

Ezzel “egyidőben” úgy tűnik, hogy a magyar jegybanki vonalon is elindult valami, mert határozott jelek vannak arra nézve, hogy ha mást nem, akkor a blokkláncot igyekeznek az MNB-nél komolyan venni. (Ez konkrétan a blokkláncot jelenti és nem a Bitcoint egyébként.)

Korábban írtuk a PSD kapcsán, hogy “ez is egy újabb lehetőség arra, hogy az amúgy is kötelező pénzforgalmi újraszabályozások kapcsán gondoljon a jogalkotó a digitális devizákra is.” Azaz, hogy alkalmazkodjon a megváltozott viszonyokhoz:

” Egyébiránt pedig azon is el kell gondolkodni, hogyha a (nagy) bankok és nagy pénzügyi közvetítők szerepe átalakul, akkor, hogyan fogja az MNB az ún. nyíltpiaci műveleteket megvalósítani, vagyis, amikor adják/veszik az állampapírokat? Hogyan maradhat hatékony a bankok/nagy pénzügyi közvetítők szerepének megváltozásával a monetáris politika? Hogyan fog ehhez alkalmazkodni az MNB?

Ha a nyújtott és kapott likviditás kérdését nézzük, akkor a Magyar Nemzeti Banknak sem lesz más választása, csak az, hogy a bankokkal együtt próbál alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz.”

Nos, úgy tűnik, hogy nagyon is elkezdtek alkalmazkodni.

Amiről tehát korábban írtunk, hogy igenis szeretnék a bankok azt a bizonyos CBDC-t, csak úgy csinálnak, mintha nem, egy fokkal közelebb került a valósághoz. Legalábbis itthon, de kétségünk ne legyen, hogy ez akár Angliában is bekövetkezhet majd. (Kontroll, édes kontroll).

2017-es hír volt, hogy az Magyar Nemzeti Bank közvetlen bankszámla szolgáltatást tervezne nyitni a lakosság és cégek felé.

A “Kell-e az MNB-nek token?” c. cikkünkben írtuk le, hogy “egy ilyen bankszámla előnye ugye az lenne, amennyiben jól lenne kivitelezve, hogy olcsóbb lenne a lakosságnak, mint a kereskedelmi bankok bankszámlái. A hírek alapján számlavezetést és átutalást kínálna az MNB a lakosság számára.”

Na, ez most úgy tűnik, hogy konkretizálódni látszik a tervasztalon és digitális jegybankpénz néven fog vélhetőleg megjelenni.

” A digitális jegybankpénz bevezetése – a jelenlegi ismeretek alapján – technikailag kétféleképpen is megvalósulhat: számlapénz, illetve virtuális pénz formájában. A digitális jegybankpénz számla alapú bevezetésével, a “jegybankszámlát mindenkinek” változatban a jegybankok lehetővé tennék, hogy minden háztartás és vállalat számlát nyithasson a jegybanknál. A digitális jegybankpénz virtuális pénz formájú bevezetése esetén a pénztulajdonosok digitális pénztárcával rendelkeznének, ebben helyeznék el digitális pénzeiket; egy blokklánc rögzítené a pénzek tulajdonlását, és a pénzek birtoklása a készpénzhez hasonlóan anonim maradhatna.” (forrás: portfólió).

Írtunk már róla, hogy jelenleg a kereskedelmi bankok teremtik a pénzkínálat meghatározó részét és a lakosság körében – az elmúlt időktől eltekintve – a bankbetét volt a legnépszerűbb pénztartási forma. A kereskedelmi bankok a bankbetéteket döntő részben hitelezéskor “teremtik”. Ez egy “bizalmi “játék”, mert a bankok azért tudnak így pénzt teremteni, mert mi – a lakosság – elfogadjuk ezt tőlük így, bízunk az általuk “adott” pénzben.

A Hetek c. újság legújabb száma pedig éppen most ismerteti azokat a terveket, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank szakértői készítettek a digitális jegybankpénz bevezetésének lehetőségeiről.

“A jegybanki közgazdászok azt javasolják, hogy a jegybank kezdje meg a digitális jegybankpénz kibocsátását azzal, hogy csak állampolgárok és nem pénzügyi vállalkozások is nyithatnának közvetlenül számlát a Magyar Nemzeti Banknál. Ezáltal megvalósítható, hogy a háztartások és a vállalatok a bankrendszer kiiktatásával, közvetlenül birtokolhassanak jegybankpénzt digitális, online is elérhető számlapénz formájában, a számlavezetés pedig közjószággá válhat. (Forrás: Hetek)

Na, ez már valami. Úgy tűnik, hogy ezzel kívánnak a kriptopénzeknek “konkurenciát” állítani, az azonnali fizetési rendszer rendszer mellett (mely titkos hitem szerint a kriptok felől kapta az ösztönzést egyébként).

Anélkül, hogy állást kívánnék foglalni az ügyben nézzük meg röviden, hogy mi lenne egy ilyen digitális jegybankpénz és mondjuk a kriptodevizák, – vagy legyen csak a Bitcoin – közötti különbség:

“Az egyik rendszer decentralizált, a másik centralizált, kapuőrökre építő. Az egyik a natív digitális, közvetlen vagy direkt tulajdonban van (privát kulcs) és a hálózat tartja nyilván az egyenlegeket/ továbbítja a tranzakciókat.

A másik eredendően (mondanám, hogy natív módon) kötelmi jogi igényeket testesít meg, indirekt tulajdonban van (TTP).

Az egyiknek van egy főkönyve, amely megakadályozza, hogy több ember ugyanazt az eszközt tulajdonolja, a másik pedig több tulajdonos számára ugyanazt az eszköz tulajdonlását (jogosultságát) teszi lehetővé, ráadásul  rendszer szinten”. (Forrás: itt.)

Még, ha el is tekintünk ez utóbbitól, akkor is fennáll az, hogy a központi bankok az ilyen digitális jegybankpénz által több pénzt teremthetnek digitálisan, vagy éppen pénzt vonhatnak a forgalomból, emelhetik és csökkenthetik a kamatlábakat, valamint ellenőrzhetik a pénzt és figyelhetik azt is, hogy mit csinálunk vele. Nem feltétlen ez lesz, de a lehetőség adott és ki szeretné önként és dalolva kiadni a hatalmat (és a felelősséget?) a kezéből?

A blokklánc alapú decentralizált pénzben pont az a jó, hogy algoritmus által szabályozott, a fenntartójuk (bányászok), sok munkát végeznek és rengeteg pénzt költenek a virtuális fizetőeszközök robusztus rendszerének megteremtésére és fenntartására, de meg sem kísérlik azt, hogy a saját hatalmukat gazdagítsák.

A képlet és a szabályok itt beépülnek a mindenki által használt szoftverbe. Confidence a Trust helyett. Ha bányászol, pénzt keresel. Minél többet bányászol, annál többet pénzt keresel. Ha valaha is kísértést érzel bányászként, hogy “belenyúlj” a rendszerbe, akkor százszor is meggondolod, hiszen egy kompromittálódott rendszer, biztos halála az általad bányászott Bitcoin értékének. A bányász rigek meg hatalmas befektetéseket igényelnek, és nem igen lehet őket másra használni, mint bányászatra.

A bányászok nem egy toborzott, vagy irányított csoport, hanem olyanok, akik saját pénzüket és idejüket teszik bele a rendszerbe jelentős anyagi ösztönzésért és ezért érdekük, hogy csalás nélkül játszanak. Te pedig felhasználóként csak azt a pénzt tudod elkölteni, ami nálad “van”. Azt is csak egyszer. Úgy, mint a készpénznél.

Azt pedig, hogy lefoglalhatatlan, csak a Bitcoinnál áll fenn, a digitális jegybankpénz ezen a téren a centralizált térfélen áll. Nem mindegy!

Összegzés: míg az egyik oldalról magánemberként üdvözlöm a “kerbankok hatalmának” visszanyesését – már amennyiben a digitális jegybankpénz tényleg ezzel járna – a másik oldalról – akár kripto pénz tulajdonosként is – vannak fenntartásaim a dologgal kapcsolatban.

Aztán persze mindenki eldöntheti, hogy neki melyik a szimpatikusabb. A digitális jegybankpénz vagy a kriptopénz.

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607

SZÓLJON HOZZÁ!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólás 

Név *

E-mail cím *

Honlap


dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Digitalcash.hu