Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapAranyMiért tízszerezte meg az MNB Magyarország aranytartalékát?
  • bitcoin gold
18
jan

Miért tízszerezte meg az MNB Magyarország aranytartalékát?

  • Szerző
    dr. Varsányi Károly
  • Kommentek
    0 Komment
  • Kategória

Ha már MNB és digitális jegybankpénz, akkor hadd osszuk meg a válaszokat egy korábbi cikkünk kapcsán, mely a magyar aranytartalék megtízszerezésével foglalkozik.

Lehet, hogy olvasták már az MNB válaszát sokan, mi a magunk részéről most találtuk meg, de utánközéslére érdemesnek tartjuk. Most már csak egy tokenizált lakossági arany vagy állampapír értékesítés hiányzik és teljes lenne a digitalcash öröme. Véleményünk szerint előremutató lenne és kereslet is lenne rá. Én a magam részéről ezzel is reklámoznám: “Az aranytartalék olyan, mint a „családi ezüst”.  Legyen az Ön Családjának is megbízható tartaléka.” Vinnék, mint a cukrot…

A másik digitalcash javaslat, a kriptokbol való MNB-s bespájzolás, már egy kicsit problémásabb.

Eddig az élet egyébként az MNB döntését igazolta.

” A Magyar Nemzeti Bank hirtelen 31,5 tonnára növelte az idáig viszonylag szerény aranytartalékait. A mintegy 1 millió uncia mennyiség 12,5 kg-os tömbökben érkezett meg hazánkba, a piaci értéke mintegy 1,2 milliárd dollár. Veres Istvánt, a Magyar Nemzeti Bank pénz- és devizapiaci igazgatóját a vásárlás mikéntjéről és indítékairól kérdezték. A jegybanki vezető interjújában elmondta, ennyi arany megnyugtató érzést nyújt; jó tudni, ha valami baj adódna, akkor van mihez nyúlni.

Londonban, Svájcban, Moszkvában vagy New Yorkban vették meg ezt a hatalmas mennyiséget? Kíváncsiak vagyunk arra is, mikor történt a tranzakció?

Az köztudomású, hogy a nemzetközi aranykereskedelem fő központja London, de az üzleti titok, hogy a Magyar Nemzeti Bank a most megvásárolt aranyat konkrétan hol vette meg. De az biztos, hogy ekkora mennyiségű aranyat nem lehet egy nap alatt megvásárolni az árfolyam érdemi befolyásolása nélkül. Ez már akkora tétel, hogy ha a vásárlás időben túlzottan koncentrált, akkor negatív hatással lenne az árfolyamra. Így alaposan végig kell gondolni, hogy mennyire porlasztja el a vevő a vásárlást: egy hétre, két hétre, vagy akár hosszabb időre. Aztán arról is dönteni kell – elsősorban bizalmassági szempontból –, hogy milyen és mennyi közvetítőn keresztül bonyolítja le a bank a vásárlást.

Lényege az, hogy az MNB megbízást ad üzleti partnerének, amely az aktuális piaci folyamatok figyelembevételével, ha kell, csendben, apránként megveszi a kívánt mennyiséget. Ez nem egyedi eset, hiszen minden pénzügyi termékre igaz ez a módszer. Komoly odafigyelést igényel a hatékony vásárlás, vagyis, hogy megfelelően kezeljük a piaci likvidítást. Az MNB-nek nyilván vannak olyan nemzetközi partnerei, kereskedelmi bankok, befektetési bankok, amelyek ilyen mértékű tranzakciót le tudnak bonyolítani. A konkrét ügyletben részt vevő cégek kiléte természtesen üzleti titok, ezeket nem szabad megnevezni, mert sértené a Magyar Nemzeti Bank üzleti érdekeit. Bármilyen jövőbeli üzleti tranzakció esetén – legyen az, ha a jegybank újra aranyat szeretne beszerezni – veszteség adódhatna abból, ha nyilvánosságra kerülnének a megbízott cégek nevei. Annyi azért publikus információ, hogy október első felében került a birtokunkba az arany. Ám azt sajnos nem mondhatom el, hogy konkrétan, fizikai értelemben honnan szállították ide az aranyunkat.

Kedvező piaci körülmények közt léptek? Mennyi most az arany ára?

Hangsúlyozom, az MNB-t nemcsak egy ok, nem a befektetési megfontolás vezette az arany beszerzésére. A vásárlás előtt számos szempontot figyelembe vett és mérlegelt a Monetáris Tanács, és a legfontosabb szempont ezek közül a gazdaságstratégiai megfontolás volt. Mindazonáltal az árfolyam most nem rossz, unciánként 1200 dollár körül alakul. 2011-ben 1900 dollár volt az árfolyam, ami történelmi csúcsnak számít. Ehhez érdemes még hozzátenni, hogy az arany átlagos kitermelési költsége jelenleg 800-1000 dollár közt mozog.

A Magyar Nemzeti Bankot milyen indokok vezették arra, hogy növelje az aranytartalékait?

Az aranyvásárlás nem egy hirtelen ötlete volt a Monetáris Tanácsnak, hanem az MNB teljes befektetési politikájának kontextusában határozott. Ebben csak egy tényező, hogy éppen milyen árfolyamon kereskednek az arannyal a piacokon. A többi szempont közül érdemes kiemelni az arany bizalomerősítő hatását. Az aranytartalék olyasmi, mint a családok esetében a „családi ezüst”. Jó tudni, hogy kéznél van. Megnyugtató érzés birtokolni. Továbbá bármikor tudunk mihez nyúlni, mert aranyra a legválságosabb piaci időszakokban is van kereslet, lényegében bármikor eladható. Bízok abban, hogy az aranytartalékok növelése a magyar polgárok önbizalmát is erősíti, és hálás lesz érte a közvélemény.

Ez az 30 tonna arany most Budapesten van?

Igen.

Mekkora helyet foglal el és miként őrzik?

Egy tömb 23 cm hosszú, 10 cm széles és 4 cm magas, és ebből van jelenleg mintegy 2500 darab, ami körülbelül 3 köbméter helyet foglal el. A Magyar Nemzeti Bank ezt olyan helyen képes őrizni, ami megfelel a legszigorúbb nemzetközi elvárásoknak. Egy 400 unciás tömb legalább 99,5 százalékos tisztaságú, vagyis ennyi a tiszta aranytartalma. A maradék rész más fém, mert az aranyat ötvözni kell, hogy a tömb kezelhető legyen. Egyébként túl puha lenne a szállításhoz, tároláshoz.

A témánkba vág, ezért megkérdezem: mennyi most pontosan a magyar devizatartaléka az országnak?

A legutolsó publikus statisztikánk szerint ez most mintegy 24 milliárd euró. A devizatartalékoknak két összetevője van, egyrészt a legbiztonságosabbnak tekintett államok kötvényei, illetve az arany. Korábban az arany a magyar tartalékokban kevesebb, mint 0,5 százalék súllyal szerepelt, most ez felugrott 4,4 százalékra. Ezzel az aránnyal Magyarország a középmezőnybe került. A valutatartalékok pontos összetétele szintén üzleti titok. Annyit azonban elárulhatok, hogy értelemszerűen euróban és dollárban van a legnagyobb része. De komoly összegekkel rendelkezünk angol fontból, japán jenből, kínai renminbiből, illetve ausztrál dollárból. Az euró hazánk szempontjából logikus választás, hiszen a külkereskedelmünk legnagyobb része ebben a devizában zajlik. A dollár meg a külkereskedelem devizaszerkezete tekintetében azért érdekes, mert az energiahordozókat, a kőolajat és a földgázt ezért szerezzük be.

Szeretnék ezt a mennyiséget növelni?

Ez a Monetáris Tanács döntése lenne, amit én nem szeretnék most megelőlegezni. Másrészt ne szaladjunk ennyire előre, egy fontos gazdaságtörténeti fejezetet zártunk le a mai napon. Vegyünk egy nagy levegőt, és örüljünk annak, hogy ezt sikeresen megvalósítottuk.

Forrás: itt.

Címkék:

dr. Varsányi Károly bejegyzett kamarai jogtanácsos, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

  • bitcoinBitcoin (BTC) $ 3,631.05
  • ethereumEthereum (ETH) $ 127.20
  • rippleXRP (XRP) $ 0.301537
  • eosEOS (EOS) $ 2.84
  • litecoinLitecoin (LTC) $ 43.66
  • bitcoin-cashBitcoin Cash (BCH) $ 122.74
  • tetherTether (USDT) $ 0.999342
  • stellarStellar (XLM) $ 0.077993
Digitalcash.hu