Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munkaidőnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBlokklánc jogászMagyar szabályozói helyzetkép I. (szubjektív).
29
ápr

Magyar szabályozói helyzetkép I. (szubjektív).

“Nézd csak ki kopog, az ajtón ki kopog? Ne nyisd ki Mama!”

A múlt héten részt vettem a Fintechshow 2019-en, ahol a “Kriptogazdaság” blokk(já)ban volt alkalmam a magyar Felügyelet (egyik) képviselőjével, az MNB egyik igazgatójával Gabler Gergellyel, valamint dr. Antal Ágnessel, (a Caledo Group képviseletében) és Mogyorósi Attilával (a CoinCash kriptováltó képviselőjével) beszélgetni a hazai blokklánc és kriptopénz szabályozásról. Ennek kapcsán osztanám meg a gondolataimat most.

Ahogy Csabai Csaba írta a blogbejegyzésében kialakult némi “adok-kapok”, ezt szeretném kicsit feloldani, illetve megvilágítani az egyik és másik oldalt.

Előljáróban 2 dolgot szeretnék elmondani a fenti címről. Az egyik, hogy a “helyzetértékelés” nyilván szubjektív, csupán 1 véleményt, az enyémet képviseli a magyarországi szabályozás kapcsán. Azt hiszem, így elkerülhető minden sértődés.

A másik pedig az, hogy értem/érteni vélem a szabályozó nyűgjét és igen, lehet, hogy adott esetben én sem kapkodnék a feladatért a másik oldalon.

Kezdjük is először ezzel a másodikkal.

Ahogy a beszélgetésen is elmondtam, a szabályozás sohasem hálás feladat, ezt tapasztalatból tudom. Nagy dicsőséget nem lehet vele elérni, ellenben szidalmazásra és ujjal mutogatásra szert lehet vele tenni. Ahogy egy volt főnököm fogalmazott: igazi “kapus meló”. Elvárás, hogy a gólra törő labdák ne menjenek be, aztán semmi. Tehát védd ki az ellenfél “szemét” is, aztán majd a csatárok fürdőznek a túloldalon belőtt gólok kapcsán a dicsfényben.

“Non profitként” nyisd meg a kaput a “for profit” vállalkozások előtt, hadd tudjanak fürödni menni, de jól vigyázz, hogy hiba ne legyen benne, mert mindenki téged fog aztán okolni mindenért. Ha ő nem fért bele, az lesz a baj, ha a másik belefért, akkor ő miért fért bele, nem így kellett volna, amúgy kellett volna, ez “nem az ő eszének való”, stb., stb. Közigazgatásban dolgoztam, tudom miről beszélek.

Ráadásul nem is biztos, hogy meg van az a szakembergárda, aki a kérdést megfelelő szakmaisággal meg tudná oldani. Igen, a kodifikátorokról beszélek, ami annak idején (amikor én szakosodtam) még létező szakirány volt. Létező alatt értem, hogy mentek is a képzésre emberek. Én úgy lettem anno ingatlanforgalmi szakjogász, LL.M, ahogy ők elmentek a kodifikátori szakirányra és elvégezték azt. Merthogy ez is egy szakma.

Az évek alatt aztán – amennyire tudom – szépen szét is széledtek a legtöbb helyen, mert az a fizu, amit kaptak, messze nem az volt, amiért érdemes lett volna maradni. (Abba már bele sem megyek, hogy miért olyanok a jogszabályok (javítottak) amilyenek, hova tűnt a Köztársasági Elnöki Hivatal keretein belül működő jogszabályokat hivatalos lapba “öntő” “vaspéldányos”szerkesztőség, stb.)

Szóval, ahogy Hofi mondaná: van baj bőven.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy (kicsit) hiányzik az akarat is.

Gyakorlatilag a Miért?-en túl, “csak” az alábbi kérdéseket: Ki, Mit, Hogyan? kellene jól megválaszolni, azaz ki szabályozzon, mit és hogyan?

A Ki? alatt a rendeleti vagy törvényi út (MNB, Törvényhozás) kell érteni. Az e-személyi, személyazonosítás kérdéseiben az MNB – meglátásom szerint – az angolszász, még az illetékes Minisztérium a német megoldás felé tendált anno. Van tehát példa mind a kettőre. Ebben a kérdésben (ti: blokklánc és kriptopénz szabályozás) én – az erősebb jogbiztonságot hordozó – törvényhozói jogalkotásra szavazok.

Ha a PM húzódozik, mert iparági és személyes meglátások ( annak idején az NGM egyedüliként a Minisztériumok közül 2 digitalcash.hu megkeresésre sem válaszolt) szerint ezt teszi, akkor nincs más hátra, mint az BM-IM-ITM trojkának “kellene” a szabályozás kapcsán eljárnia.

(Persze ez érdekes kérdéseket is felvet, mert azt mondjuk tudjuk, hogy a (Micosec) ügyfél-azonosítást, az ügyfél-hitelesítést, a tranzakciók jóváhagyását és a dokumentumok elektronikus aláírását lehetővé tevő megoldása olyan megodás, amivel elméletileg a blokklánc “verseng”, de ebbe most megint ne menjünk bele.)

A “Mit?” kapcsán és a konferencián is, a privát (és hibrid) blokláncokat jelöltem meg, tekintettel arra, hogy a mögöttük húzódó entitások “jól foghatóak” akár ellenőrzéssel, akár felügyelettel, stb., valamint a privát felől – fogalmi szinten – lehet haladni a publikus blokkláncok (sokkal nagyobb, ha nem lehetetlen) falatja felé.

A “Hogyan“-hoz én az ún. “sui generis“, azaz önállóan, önálló jogon szabályozást támogatom, tehát ne toldozzuk-foldozzuk a meglévő jogszabályokat, és írjuk bele a szakági törvények megfelelő helyére (pl: mindenhol ahol szerepel az értékpapír szó), hogy “decentralizált”, vagy “peer to peer-hálózaton belüli közvetlen”, stb., hanem hozzunk létre önálló törvényt a téma, témák kapcsán (igen témák kapcsán, mert a kiterjesztett/virtuális valóság, e-sportok, I-gaming, stb. mind-mind egy önálló és szabályozásra váró téma lenne/lehetne digitalizálódó világunkban).

Személy szerint én azért tudom támogatni a decentralizációt, mert a sok résztvevő között próbálja kialakítani a működőképest modellt és nem enged túlhatalmat senkinek sem, ez pedig nekem szimpatikus. Tehát nem mindenkinek van ugyanakkora hatalma, nem vagyunk mi kommenisták, de a túlhatalmat (Google, Facebook) igyekszik “lenyesni”.

Éppen ezért volt nekem/nekünk kicsit erős az MNB igazgatójának azon kijelentése, hogy a “Bitcoin nem pénz és nem is lesz az soha”. Mit mondhat erre az ember? Talán csak annyit, mint, amit én is hozzátettem, hogy “majd meglátjuk, az idő eldönti”.

Az viszont kétségtelen, és ezt felügyeleti oldalról is elismerték, hogy a szabályozás lassú, le vagyunk maradva.

Tény az, hogy 2 évvel ezelőtt is volt alkalmam itt előadni hasonló témakörben (szabályozói kérdések) és azóta érdemben nem sok minden történt (persze tudom, folyik a munka, de a titoktartás okán a benne résztvevők nem beszélhetnek róla. Aha.)

Ennek okát egyfelől a fentebb leírt “kapus melóban”, másfelől pedig a – számomra egyértelmű – EU-s megközelítésben keresem. Amíg az Európai Bankhatóság (EBH) és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) “kockázati alapon” közelíti meg a kérdést, addig nagy dolgokat nem kell várni.

Kockázati alapnak hívom azt, amikor rendszer szinten elemzik a kripto eszközök felől jövő kockázatokat (be kell-e avatkozni, nem kell beavatkozni még) és eszerint mérlegelik a szabályozást.

Nem tudom mi lesz a helyzet “megoldása”, csupán reménykedem benne, hogy előbb-utóbb valamelyik szabályozó magára veszi a feladatot és lépni fog. Mert a mostani konferencián egyik sem volt ott! Érdeklődéssel nézem, hogy létezik-e még olyan, hogy a mundér becsülete vagy pedig rábízzák ezt a piacra és az önszerveződő csoportokra, mint például ez a Csoport, akinek a holnapi előadására szeretettel invitálok mindenkit (update: nem élő link).

Annak idején a “digitális jogász” kifejezést a digitalcash.hu kezdte alkalmazni a saját jogásza kapcsán, ahogy ezt még ez a leírás híven megőrizte.

Reméljük, hogy most sikerül egy kicsit “kiterjeszteni”, mert tény és való, hogy Csapatban többet/jobbat tud letenni az ember az asztalra.

Legyen ez igaz a szabályozás kapcsán a különböző Minisztériumokra is!

Hogy hogyan áll hozzá a “szakma” saját magához (is), azaz, hogy fairek legyünk és a szabályozó is tudjon a “nevetni”, az majd egy másik poszt témája lesz.

A téma 2. részét itt találod és van 3. rész is.

dr. V.K. at Kongresszusi

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b


dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ
5 hozzászólás
  • Kiss Zol Válasz

    Éppen ezért volt nekem/nekünk kicsit erős az MNB igazgatójának azon kijelentése, hogy a “Bitcoin nem pénz és nem is lesz az soha”
    Indokolta ez valahogy ezt a kijelentést?
    Közgázbol nem vagyok a topponon, de a wikipédiás pénz funkciókból sokat megvalósít. (talán nem mindent)
    És ha összehasonlítjuk a bankszámlapénzel ami nem a tulajdonunk hanem csak egy követelés a bankkal szemben akkor talán még inkább pénz.

    2019-05-03 at 08:04
    • dr. Varsányi Károly Válasz

      Igazából 2 dolog hangzott el azon túl, hogy túl volatilis a BTC. Az ország fizetési mutatója és a tulipánhagyma őrület.
      Ezért is egészítettem ki azzal, hogy majd az idő eldönti a kérdést 🙂

      2019-05-03 at 11:08
      • Kiss Zol Válasz

        Köszönöm a választ.
        _Túl voltatilis_ az éppenséggel lehet, hogy nem képes értékörző funkciót ellátni.
        Mondjuk Venezuela és Zimbabw szerintem meghaladta.ezt.
        A _tulipán hagymával_ össze lehet hasonlítani csak egy csomó eltérés van.
        Pl A tulipánhagyma inflálható, deflálható, “hamisítható” és nem őrzi meg az értéket. (Nem láttam ég 10 éves tupián hagymát)
        Eddig a subjektív véleményem

        Viszont az _ország fizetési mutatója_ kifejezést nem értem.
        Egy pénz mögött kötelező, hogy legyen egy ország ami értéket termel?

        2019-05-03 at 11:38
  • Hogyan is adózz a Bitcoinod után 2020-ban? - Digitalcash.hu Válasz

    […] azóta sem történt jelentős előrelépés. Erről a “Magyar szabályozói helyzetkép I.-II.-III“. posztjainkban írtunk annak […]

    2020-04-03 at 18:49

Leave A Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Digitalcash.hu