Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapFacebook coinMiért kell a Facebook féle Libra-t szabályozni?
25
jún

Miért kell a Facebook féle Libra-t szabályozni?

  • Szerző
    dr. Varsányi Károly
  • Kommentek
    0 Komment
  • Kategória

Érkezett felém egy felkérés, hogy a Facebook Libra projektje kapcsán tartsak egy előadást a projekt jogi nézőpontjáról, azaz, hogy mire is kellene figyelni a Facebook kriptopénzénél.

Próbálom tehát röviden felvázolni, hogy miért is igényel vagy igényelhet szabályzozást a Facebook projektje, illetőleg a big tech cégek hasonló projektjei.

Gondolom a jelen poszt pénzügyi részét majd máshol jobban kifejtik, amit én nem is bánok, elvégre-utóvégre én ügyvéd vagyok nem pedig közgazdász. Az MNB Tanszéken például szívesen olvasnék a téma pénzügyi részéről.

Kezdjük tehát az egyik okkal, ami a Facebook projektjét érdekessé teszi, ami nem más, mint az adatvédelem, a pénzügyi adatok védelme, ügyféljogok, valamint a versenyjogi szabályok.

Azt lehet tudni a big tech cégek online jelenléte kapcsán, hogy az adatelemzés, a hálózati externáliák és az összefonódó tevékenységek ( együttesen: „DNA”) a big tech cégek (FANG, FAMA) üzleti modelljének legfontosabb jellemzői, vagy ha úgy tetszik “DNS”-e.

Angolul ugye data analytics, network externalities, interwoven activities-ről beszélünk. A lényeg, hogy ez a három elem egymást erősíti.

A big tech platform „hálózati externáliái” azzal kapcsolatosak, hogy a felhasználó előnye a platform egyik oldalán történő részvétel kapcsán (pl. eladó az e-kereskedelmi platformon) a másik oldalon lévő felhasználók számával növekszik (pl. vevők).

A hálózati externáliák több felhasználót jelentenek és több értéket jelentenek ezeknek a felhasználóknak.

Lehetővé teszik, hogy a big tech cégek több adatot generáljanak, ami az adatbeviteli elem legfontosabb eleme az információköltség mellett.

A nagy adattömeg elemzése növeli a meglévő szolgáltatások számát, ez pedig további felhasználókat vonz.

Több felhasználó viszont biztosítja az ügyfelek kritikus tömegét a cégeknek, hogy szélesebb körű tevékenységet nyújthassanak, ami még több adatot eredményez. Ennek megfelelően a hálózati externáliák erősebbek a szélesebb körű szolgáltatásokat kínáló platformokon és a big tech cégek életciklusának alapvető elemét jelentik.

A pénzügyi szolgáltatások nyújtása kiegészítheti és erősítheti a big tech cégek üzleti tevékenységeket.

A tipikus példa a fizetési szolgáltatások, amelyek elősegítik a biztonságos tranzakciókat az e-kereskedelmi platformokon, vagy lehetővé teszik, hogy a felhasználók pénzt küldjenek más felhasználóknak a közösségi média platformokon.

A fizetési műveletek is adatokat generálnak, amelyek részletesen meghatározzák a küldők és a címzettek közötti kapcsolati háló(zato)t.

Ezek az adatok felhasználhatók a meglévő (pl. célzott reklám) és egyéb pénzügyi szolgáltatások (pl. hitelminősítés) javítására is.

Ne felejtsük el, hogy a megfelelő hitelminősítés jelenleg a bankoknak és pénzügyi intézményeknek nagy “nyűgöket” okoz.

Az adatok forrása és típusa, valamint a kapcsolódó DNA-szinergiák a big tech platformokon természetesen különböznek, másként és másként alakulnak.

Az e-kereskedelemben domináns szereplők begyűjtik az eladóktól származó adatokat, például az értékesítési és a nyereségre vonatkozó adatok, majd kombinálják a pénzügyi és fogyasztói szokásokkal kapcsolatos információkkal.

A közösségi hálóra összpontosító cégek adatai az egyénekről, azok preferenciáiról, valamint a kapcsolataik hálózatáról szól.

A keresőmotorokkal rendelkező cégek széles felhasználói bázissal rendelkeznek és az online keresésekből megállapíthatják a felhasználóik preferenciáit.

Az e-kereskedelmi platformok adatai ugyanakkor értéket jelenthetnek a hitelminősítő modellekben, különösen a kkv-s és a fogyasztói hitelek esetében.

Ha valahogyan megvan már a felhasználók adataira, preferenciáira vonatkozó információ, akkor jöhet a harmadik féltől származó pénzügyi szolgáltatások (pl. biztosítás, hitel) értékesítése is.

A fentiek alkalmazása „digitális monopóliumokat” vagy „digitális adat-opolizmust” idézhet elő (az opolizmus szó, itt a monopol, oligopol szóra kíván utalni.)

A felhasználók adatai nemcsak a potenciális hitelfelvevők hitelképességének értékelésére használható, hanem mondjuk a legmagasabb kamatláb azonosítására is, amelyet a hitelfelvevő még hajlandó fizetni a hitelért, vagy akár annak a legmagasabb díjnak az azonosítására is, amelyet az ügyfél a biztosításért fizetne.

Ezzel lassan átevezünk a 2. számú problémára a Facebook kapcsán, ami a rendszerszintű pénzügyi kockázatokat jelenti a nem banki hátterű pénzügyi szolgáltatók kapcsán.

Kínában például az ottani cégek által a felhasználóktól begyűjtött pénzek nagyméretű “pénzpiaci alapokat” képeztek és fontos szerepet játszanak az ottani bankközi finanszírozásban.

(Véleményem szerint a Facebook moticációja is innen eredeztethető. Tegyük be a felhasználót egy olyan pénzügyi-szolgáltatási ökoszisztémába, ahonnan – kényelme okán – többet ki sem akar jönni.)

A pénzpiaci alap egy olyan befektetési alap, amely olyan kötvény és betét jellegű eszközöket tartalmaz, amiknek a futamideje nem haladja meg az egy évet.

Ezek a pénzpiaci alapok főként (fedezetlen) bankbetétekbe és fordított repókba “fektetnek be” a bankoknál.

A módszere a kínai tech cégeknek az, hogy vagy partnerségre lépnek egy bankkal vagy létrehoznak egy ún. online bankot vagy valamiféle szindikált hitel/értékpapírosítás útjára lépnek.

Nyilvánvaló, hogy ezek a nagy tech cégek valamit szeretnének kezdeni a náluk lévő lakossági pénzzzel és szeretnék valahogy ezt “kamatoztatni”.

Ez a gyors strukturális változás pedig új összefüggéseket vezetett be a pénzügyi rendszerbe. Az ottani pénzintézetek eszközeinek mintegy fele bankbetétekből és a 30 napnál rövidebb lejáratú bankközi hitelekből áll.

Fennáll tehát annak a kockázata, hogy a big tech cégek platformján keresztül történő (felhasználói) pénzek “visszaváltása” a bankoktól egyfajta sokkot okozhat, már amennyiben ez gyorsan és nagy értékben történik.

További aggodalomra adhat okot, ha a bankok saját finanszírozása az ilyen “pénzforgalmi vállalkozásoktól” való finanszírozáson alapul.

A nagy pénzpiaci alapok rendszerszintű kockázatot jelenthetnek, mivel azok összekapcsolódnak a bankrendszerrel, és a hitelezési veszteségeket bizony a befektetőkre háríthatják.

Ezt felismerve, azért, hogy csökkentsék az ilyen pénzpiaci alapokkal járó lehetséges kockázatokat, a Kínai Népi Bank (PBC) a Kínai Értékpapír Szabályozó Bizottsággal együtt 2018. júniusában bevezetett egy felső határértéket (10.000 RMB=cca.1,560 USD) az azonnali “visszaváltásokra”.

A PBC a közelmúltban pedig elfogadta a fizetésekkel foglalkozó nem banki fizetési intézményekre vonatkozó reformokat. Ez alapján a nagy tech cégekre tartalékképzési kötelezettséget szabott ki. 2019. januárjától a nagy tech cégeknek egy a PBC-nél vezetett tartalékszámlára kell utalniuk az ügyfelek pénzét.

Nem akarom tovább fejtegetni a fentieket, mert nem kenyerem és remélem megteszik ezt majd más pénzügyes blogok, de az talán látható a fentiekből, hogy mik azok a jogi problémák a big tech cégek kapcsán, amikkel majd feltétlen foglalkozni kell.

Forrás: BIS

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

Címkék:

dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Digitalcash.hu