Tovább folytatva a Librával kapcsolatos korábban megkezdett írásunkat, ma haladjunk tovább a “kolonizációs félelmek felé”, vagyis afelé, hogy milyen fölfordulást okozhatnak a big tech cégek, ha benyomulnak a hagyományos pénzügyi területre.

Július 16-án fogok panelbeszélgetés keretén belül beszélni a Libra jogi aspektusáról a K&H incubator szakmai workshopján Fáykiss Péterrel (Magyar Nemzeti Bank, digitalizációs igazgató), Kovalovszki Tamással (K&H Bank, Napi pénzügyek, betétek és befektetések igazgatóság vezetőjével), valamint Farkas Gáborral (PwC, adótanácsadási igazgató).

A beszélgetést Czeglédi Tamás, a Blockchaineum Group társalapítója moderálja majd.

Ami a Facebook fizetőeszközét illeti: maga a cím eléggé egyoldalú, de szándékosan akartam provokatív lenni.

Egyoldalú, mert egyfelől van olyan oldala is ennek a folyamatnak, amit maga az IMF üdvözöl, másfelől meg azt is lehet mondani Bruni-Zamagni után, hogy ez van „a jó pénz kiszorítja a rosszat”, slussz-passz.

Régi bölcsesség a “Mundus vult decipi, ergo decipiatur” vagyis “a világ azt akarja, hogy becsapják, tehát csapjuk be”, amit nem olyan régen éppen Arthur Hayes hangoztatott annak kapcsán, hogy miért engedik ekkora tőkeáttétellel spekulálni a kripto tőzsdéjükön az embereket?

“Mert az emberek spekulálni akarnak”-hangzott a lakonikus válasz.

Annyi biztosan elmondható, hogy nem mindegy, hogy mi a cél és mi az eszköz a profit megtermelése kapcsán legyen szó akár a big tech, akár más cégek kapcsán.

Ami a Facebook-kal kapcsolatos kolonizációs törekvéseket illeti: ezek a félelmek kettős jellegűek.

Egyfelől vonatkoznak a big tech cégek jövőbeni pénzügyi területen betöltött szerepére, másfelől esetlegesen a “gyengébb” nemzetállamok kárára elkövetett “pénzügyi eszköz kiüresítésre” is.

Utóbbira Chris Hughes a Facebook társalapítója hívta fel a figyelmet.

Hughes, aki kollégiumi szobatársa volt Mark Zuckerbergnek és még mindig barátjának tartja őt, azt mondta, hogy Zuckerberg cége túl erőteljes, és meg kellene fontolni, hogy a céget felszabdalják, tehát részekre bontsák. 

Hughes arra is figyelmeztetett, hogy a Facebook új tervezett digitális pénz(nem)e a pénzügyi hatalmat a big tech cégek kezébe teszi le.

„Mozdulj gyorsan és törd meg a konvenciókat – ez volt a mantra a Facebook korai napjaiban. Ez megfelelő szlogen volt egy főiskolai közösségi hálózatnak, nem megfelelő azonban a globális monetáris rendszer számára.”

Képzeljük el, hogy a Libra a terveknek megfelelően működik. Világszerte több százmillió ember képes lesz arra, hogy határokon átnyúlóan pénzt küldjön olyan könnyen, mint egy szöveges üzenet küldése. Ezt nem nehéz elképzelni, hiszen a Libra Konzorcium célkitűzései kifejezetten azt mondják, hogy ösztönzni szeretnék a „decentralizált irányítási formákat”.

Más szóval, a Libra megzavarja és gyengíti a nemzetállamokat azáltal, hogy lehetővé teszi az emberek számára, hogy “kimeneküljenek” az instabil helyi pénz(nemek)ből egy dollárban és euróban denominált pénznembe, amelyet a nagy vállalatok kezelnek.

Kitaláció lenne? Venezuela sem az.

“Ha a helyi pénzeket elegendő ember “dobja el”, akkor azzal veszélyeztethetik a feltörekvő piacok kormányainak azon képességét, hogy ellenőrizzék “monetáris kínálatukat”, a helyi tőzsdéket és bizonyos esetekben a tőke feletti kontrolljuk képességét is.”

Itt álljunk meg egy pillanatra. Euróban és dollárban denominált Facebook fizetőeszköz. Mit is jelenthet ez a kripto szférában a kolonizáló nagyhatalmaknak?

Igen, kolonizálót írtam, és aki ezt vitatja, az gondolkodjon el akár az El Petro-n, akár a NEO-n, hogy csak 2 példát említsek vagy nézze meg az aktuális CCID listát.

A Facebook fizetőeszköze kapcsán Kína pédául máris aggodalmának adott hangot, hiszen sérülhetnek az érdekei.

A dél-kínai Morning Post szerint; Wang Xin, a Kínai Népi Bank kutatási irodájának igazgatója aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a magánvállalatok egy csoportja felelősséggel tartozhat egy olyan pénznem (ellenőrzése) kapcsán, amely globális szinten megváltoztathatja a monetáris jelenlétét számos államnak.

Ha a Libra-t széles körben használják kifizetésekre, különösen a határokon átnyúló fizetésekre, képes lenne pénzként működni, és ennek megfelelően nagy hatással lehetne a monetáris politikára, a pénzügyi stabilitásra és a nemzetközi monetáris rendszerre.

Ha a Facebook-nak sikerül globalizálnia a kriptopénzek használatát, akkor az Egyesült Államok kormánya a hagyományos pénzpiac dominálásától eljutna a kriptopénzekhez, azáltal, hogy közvetetten ellenőrizheti a digitális devizák világát a Libra-val. Már amennyiben lesz átjárás a Libra és a digitális devizák között.

A Libra-t egyfajta stabil coinnak szánják, vagyis az értékét ugye egy fiat valuta kosár támasztja alá, amelyben a dollár alapvető szerepet játszik.

Ha a big tech cégek nem adják meg Kínának a megérdemelt részesedést ezen a piacon, az ázsiai óriás valószínűleg lemarad egy új globális gazdasági rendben, amelyet a digitális korszak hajt.

Ez a forgatókönyv az, amit Kína el akar kerülni: egyfajta megismétlődése a Bretton Woods-i megállapodásoknak, ami után így vagy úgy, de az U.S.A. dominanciát szerzett a világgazdaságban.

Kína nem akarja, hogy mindez megismétlődjön és akár közvetve is, de a Libra a hatalom növelésére szolgálhasson a dollár számára.

„Ha a digitális pénznem szorosan kapcsolódik az Egyesült Államok dollárjához, akkor olyan forgatókönyvet hozhat létre, amely szerint a szuverén valuták együtt léteznek az amerikai dollár-központú digitális valutákkal. Lényegében egy “főnök” lenne, az USA-dollár és az Egyesült Államok. Ha ez megtörténne, akkor számos gazdasági, pénzügyi és akár nemzetközi politikai következménynyel járna ”.

Éppen ezért a Facebook hatásának ellensúlyozása érdekében Kína felgyorsítja erőfeszítéseit egy lehetséges hivatalos kriptopénz létrehozására. 

Ez sem lenne ördögtől való gondolat, hiszen az amerikai szanciók kapcsán látjuk, hogy miben is töri a fejét mondjuk Irán.