Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapFacebook coinA­ „kibertér”­ és­ az „amerikai álom”: Magna­ Charta a­ Tudás­ Korához I.
15
Júl

A­ „kibertér”­ és­ az „amerikai álom”: Magna­ Charta a­ Tudás­ Korához I.

“A kibernetikus tér meglehetősen tág fogalom, inkább szinonimákkal világítható meg, mint egyetlen meghatározással: kiberia, virtuális tér, virtuális világok, digitális domínium, az elektronikus birodalom, adattér, az információs szféra.”

Hisszük és valljuk, hogy ha nem értjük meg, hogy honnan jövünk, akkor nem fogjuk látni, hogy hová megyünk.

Ezek a gondolatok a holnapi Facebook Libra projektről (vagy az én olvasatomban kolonizációs törekvéseiről) tartandó előadásomra történő felkészülés alatt jutottak eszembe újfent, de szerintem tanulságos lesz, ha megosztom őket az olvasó közönséggel is, mert ez az a része, ami el szokott sikkadni a kriptoknál érzésem szerint, pedig egy jól beazonosítható irányról beszélünk. Véleményem szerint a Facebook Libra sem kavarna ekkora hullámokat, ha nem Amerikából jönne, dehát nincs mit tenni onnan jön.

Ugye senki nem felejtette el Mark Zuckerberg 2018-as újévi fogadalmát? “Add vissza a hatalmat a népnek” csak ennyit mondok. Ha valaki követi Nick Szabo munkásságát, akkor pontosan tudja, hogy miről beszélek.

Jelen posztot hála Istennek most nem nekem kell fordítanom (ahogyan a poszt második részét sem), megtette ezt már Drótos László kiváló minőségben.

A posztnak komoly jogi kérdései vannak (ki­ fog­ja­ meg­al­kot­ni­ a­ kibervilág­ tu­laj­don­jo­ga­it­ és­ ho­gyan?), amiket a mai napig nem gondoltak végig jogalkotói körökben, és aminek végiggondolásáért jómagam is küzdök.

Biztos leszek benne, hogy sok későbbi prezentációban elő fog majd jönni jelen poszt tartalma azoknál az üzleti/marketinges kriptos figuráknál, akik csili-vili prezikkel szeretnek/szoktak villogni.

Én a magam részéről l’art pour l’art közlöm újra, mert hasznosnak tartom, ha ezek az (alap)információk egy helyen vannak össze szedve, és valakinek ezt a melót is meg kell csinálnia és miért ne az legyen, akinek érzéke is van hozzá (nevet)?

Következzen hát a tudás korának Magna­ Charta-ja, libertariániusok és hacekerek előre (nevet), avagy most kicsit faragok az információ(s) deficitemből és teszek hozzá pár sort az információ termeléshez.

E kiáltvány több tucat ember kollektív bölcses­sé­gét­ és­ össze­gyűj­tött ­öt­le­te­it ­tar­tal­maz­za.­ El­ső­sor­ban ­a­ négy­ „társ­szer­ző”­–­ Ms.­Es­ther Dyson,­ Mr.­ Ge­or­ge­ Gilder,­ Dr.­ Ge­or­ge ­Key­worth­ és­ Dr.­ Alvin­ Toffler ­–­ gon­do­la­ta­i­ra­ épül.

Elő­szó

A­ 20.­ szá­zad­ köz­pon­ti­ ese­mé­nye­ az­ anyag­ ural­má­nak­ meg­dön­té­se.­ A­ fi­zi­kai­ for­má­ban­ lé­te­ző­ va­gyon ­egy­re­ job­ban­ veszít­ az­ ér­té­ké­ből ­és­ je­len­tő­sé­gé­ből, a­ tech­ni­ká­ban,­ a­ gaz­da­ság­ban­ és­ a­ po­li­ti­ká­ban ­egya­ránt.­ A­ dol­gok­ nyers­ va­ló­sá­ga ­he­lyett­ a­ gon­do­lat­ ere­je­ kezd­ elő­tér­be ­ke­rül­ni ­min­de­nütt. Az­ el­ső­ gaz­da­sá­gi ­át­ala­ku­lá­si ­hul­lám ­ide­jén­ a­ föld­ és­ a­ me­ző­gaz­da­sá­gi ­mun­ka ­vált­ a­ ter­me­lés­ fő­ té­nye­ző­jé­vé. ­A­ má­so­dik­ át­ala­ku­lá­si ­hul­lám ­után­ a­ föld­ to­vább­ra ­is­ ér­té­kes ­ma­radt,­ mi­köz­ben ­a­ „mun­ka” ­a­ gé­pek­ és­ a­ nagy­ ipar­ágak ­kö­ré­ cso­por­to­sult­ át.­ A­ har­ma­dik ­át­ala­ku­lá­si­ hul­lám­ban­ a­ köz­pon­ti­ erő­for­rás­ a­ „hasz­no­sít­ha­tó ­tu­dás”­ lesz­ –­ ez­ a­ ki­fe­je­zés­ a­ leg­szé­le­sebb­ ér­te­lem­ben ­ér­ten­dő:­ ada­tok,­ in­for­má­ci­ók,­ ké­pek,­ szim­bó­lu­mok,­ kul­tú­rák,­ ide­o­ló­gi­ák,­ ér­ték­rend­sze­rek ­stb.

Az­ ipa­ri­ tár­sa­da­lom ­ko­ra­ még­ nem­ ért­ vé­get­ tel­je­sen.­ Sőt,­ a­ má­so­dik­ hul­lám ­ipar­ágai­ (pl.­ az­ olaj­,­ az­ acél­­ és­ az­ au­tó­ipar) meg­ta­nul­ták,­ ho­gyan ­hasz­nál­ják­ ki­ a­ har­ma­dik ­hul­lám ­tu­do­má­nyos­ fel­fe­de­zé­se­it­–­ mi­ként­ an­nak ide­jén­ az­ ag­rár­tár­sa­dal­mak­ jócs­kán ­pro­fi­tál­tak­ az ­ipa­ri­ for­ra­da­lom­nak ­kö­szön­he­tő­ me­ző­gaz­da­sá­gi­ gé­pe­sí­tés­ből. A­ har­ma­dik ­gaz­da­sá­gi ­hul­lám­ (és­ a­ be­lő­le­ ki­nö­vő­ Tu­dás­ Ko­ra)­ azon­ban ­csak­ ak­kor­ tel­je­sed­het­ ki­ iga­zán,­ ha­ egy­re­ erő­sö­dő­ tech­ni­kai­ és­ gaz­da­sá­gi­ do­mi­nan­ci­á­ja ­mel­lett­ a­ tár­sa­dal­mi­ és­ a­ po­li­ti­kai­ élet­ben ­is­ ural­ko­dó­vá­ vá­lik.­ Ez­ azt­ je­len­ti,­ hogy­ meg­ kell­ sza­ba­dul­ni­ az ­ipa­ri­ tár­sa­da­lom ­ide­jé­ből­ szár­ma­zó­ tör­vé­nyek­től ­és­ ma­ga­tar­tás­for­mák­tól.­ A ­fej­lett­ de­mok­rá­ci­ák­ ve­ze­tő­i­re ­ez­ kü­lön­le­ges­ fe­le­lős­sé­get­ ró:­ se­gí­te­ni­ük,­ si­et­tet­ni­ük ­és­ meg­ér­tet­ni­ük­ kell ­ezt­ az­ át­ala­ku­lást.

Ahogy­ az­ em­be­ri­ség ­meg­hó­dít­ja­ a­ tu­dás­ ezen­ új,­ „elekt­ro­ni­kus­ ha­tár­szé­le­it”,­ is­mét­ szem­ben­ ta­lál­ja­ ma­gát­ az­ ame­ri­kai te­le­pe­sek ­leg­fon­to­sabb­ prob­lé­má­já­val:­ ho­gyan­ kel­le­ne ­meg­szer­vez­ni­ az­ éle­tet­ úgy,­ hogy­ min­den­ki­nek­ jó­ le­gyen?­

A­ Tu­dás­ Ko­rá­ban ­az­ olyan­ dol­go­kat,­ mint­ a­ sza­bad­ság ­ér­tel­me,­ az­ ön­kor­mány­zás ­for­mái,­ a­ tu­laj­don­jog­ meg­ha­tá­ro­zá­sa, ­a­ ver­seny­ ter­mé­sze­te,­ az­ együtt­mű­kö­dés ­fel­tét­elei,­ a­ kö­zös­sé­gi­ ér­zés­ és­ a­ ha­la­dás ­mi­ben­lé­te,­ mind­ új­ra ­kell­ ér­tel­mez­ni­–­ pon­to­san­ úgy,­ ahogy­ az­ ipa­ri­ tár­sa­dal­mak­ ki­ala­ku­lá­sa­kor,­ 250­ év­vel­ ez­előtt ­is­ új­ra­ de­fi­ni­ál­ták­ eze­ket. A­ 20.­ szá­za­di­ hon­fi­tár­sa­ink­ ál­tal­ „ame­ri­kai ­álom­nak”­ ne­ve­zett ­je­len­ség,­ il­let­ve­ a­ má­sok ­ál­tal­ hasz­nált ­olyan­ ki­fe­je­zé­sek,­ mint­ „az­ ame­ri­kai ­élet­ ígé­re­te”­ és­ „az­ ame­ri­kai­ esz­me”,­ a­ 19.­ szá­za­di­ ipa­ro­so­dás ­zűr­za­va­ros ­idő­sza­ka­ után­ ala­kul­tak ­ki.­ Most­ raj­tunk ­a­ sor:­ a­ tu­dás ­for­ra­dal­ma ­és­ az­ ál­ta­la­ ki­vál­tott ­har­ma­dik ­nagy­ tör­té­nel­mi­ át­ala­ku­lá­si­ hul­lám­ ar­ra­ szó­lít min­ket,­ hogy­ újít­suk­ meg­ ezt­ az­ ál­mot,­ és­ erő­sít­sük­ meg­ ezt­ az­ ígéretet.

A­ kibertér­ ter­mé­sze­te.

Az­ In­ter­net­ –­ ez­ a­ ha­tal­mas­ (2,2­ mil­lió­ szá­mí­tó­gép),­ vi­lág­mé­re­tű ­(135­ or­szág),­ gyor­san ­nö­vek­vő­ (10–15%­ ha­von­ta)­ há­ló­zat ­[az­ ada­tok­ 1994­-re ­vo­nat­koz­nak­–­ a­ ford.],­ mely­ meg­ra­gad­ta­ az­ ame­ri­ka­i­ak­ fan­tá­zi­á­ját­ –­ csak­ egy­ ki­csiny ­ré­sze­ a­ kibertérnek.­ Mi­ is­ va­ló­já­ban ­a­ kibertér? Sok­kal ­in­kább ­ökorendszer,­ mint­sem ­gé­pi­ rend­szer.­ A ­kibertér ­egy­ bioelektronikus­ kör­nye­zet,­ amely­ szó­ sze­rint ­uni­ver­zá­lis:­ min­de­nütt­ je­len­ van,­ ahol­ te­le­fon­drót­ok,­ ko­a­xi­á­lis­ ká­be­lek,­ üveg­szá­lak ­vagy­ elekt­ro­mág­ne­ses ­hul­lá­mok ­van­nak. Ezt­ a­ kör­nye­ze­tet­ a­ tu­dás­ „lak­ja”­(be­le­ért­ve­ az­ ál­tu­dást ­is),­ amely­ elekt­ro­ni­kus ­for­má­ban ­lé­te­zik.­ A ­fi­zi­kai­ vi­lág­hoz­ „ka­pu­kon”­ át­ csat­la­ko­zik, ­ahol­ az­ em­be­rek ­be­le­néz­het­nek, ­tu­dást ­te­het­nek ­be­ és­ ve­het­nek ­ki,­ vagy­ meg­vál­toz­tat­hat­ják ­az­ ott­ tá­rolt­ tu­dást.­

Egyes­ ka­puk­ csak ­egy­irá­nyú­ak ­(pl.­ te­le­ví­zió ké­szü­lé­kek,­ tévéadók),­ má­sok­ vi­szont­ két­irá­nyú­ak­ (pl.­ te­le­fo­nok,­szá­mí­tó­gé­pes ­modemek). A­ kibertérben ­élő­ tu­dás­ nagy­ ré­sze­ igen­ rö­vid­ éle­tű­ (vagy­ leg­alábbis­ azt­ hisszük):­ a­ han­gunk­ fény­se­bes­ség­gel­ uta­zik­ egy­ te­le­fon­vo­na­lon­ vagy­ mik­ro­hul­lá­mon,­ el­éri­ a­ hí­vott­ fél­ fü­lét,­ majd­ örök­re eltűnik.

De­ egy­re­ na­gyobb ­szám­ban­ épül­nek­ a­ kibertérbeli ­adat­,­ tu­dás­,­ in­for­má­ció­­ és­ dez­in­for­má­ció­ raktárak,­ a­ bi­ná­ris­ kó­dú­ egye­sek­ és­ nul­lák­ hal­ma­zai. ­A­ rak­tá­rak­ is­ fi­zi­kai­ for­má­ban ­je­len­nek ­meg­ (le­me­zek,­ sza­la­gok,­ CD­ROM­-ok)­, de­ a­ tar­tal­muk­hoz­ csak­ azok­ fér­nek ­hoz­zá,­ akik­ a­ meg­fe­le­lő ­ka­puk­nál ­áll­nak­ a­ meg­fe­le­lő­ kulccsal. A­ kulcs­ pe­dig­ a­ szoft­ver,­ az­ elekt­ro­ni­kus ­tu­dás­ egy­ kü­lön­le­ges ­for­má­ja,­ mellyel ­na­vi­gál­ni­ le­het­ a­ kibertérben,­ és­ amellyel ­an­nak ­tar­tal­ma ­az­ em­be­ri­ ér­zék­szer­vek ­szá­má­ra­ is­ ért­he­tő­vé­ te­he­tő­ írott­ szö­veg,­ kép­ és­ hang­ for­má­já­ban. Az­ em­be­rek­ ál­lan­dó­an ­hoz­zá­tesz­nek­ va­la­mit­ a­ kibertérhez­ –­ lét­re­hoz­zák, ­de­fi­ni­ál­ják­ és­ nö­ve­lik­ azt­ –,­ olyan­ se­bes­ség­gel,­ mely­ már­ most­ is­ rob­ba­nás­sze­rű, ­és­ még­ to­vább ­gyor­sul.­

Még­ gyor­sabb­ szá­mí­tó­gé­pek,­ még­ ol­csóbb­ elekt­ro­ni­kus ­tároló eszközök, ­töb­bet­ tu­dó­ szoft­ve­rek­ és­ na­gyobb ­ka­pa­ci­tá­sú­ kom­mu­ni­ká­ci­ós ­vo­na­lak­ (mű­hol­dak,­ üveg­ká­be­lek)­–­ mind­egyik­ ön­ma­gá­ban­ is­ to­vább­ bő­ví­ti­ a­ kiberteret.­ De­ az­ iga­zán­ rob­ba­nás­sze­rű­ nö­ve­ke­dés ­ezek­ kom­bi­ná­lá­sá­ból­ adó­dik,­ olyan­ köl­csön­ha­tás­ok­ból,­ ame­lyek­nek ­a­ ter­mé­sze­tét ­még­ ma­ sem ­ért­jük­ tel­je­sen. A­ „bioelektronikus­ ha­tár­vi­dék­ meg­hó­dí­tá­sa”­ ta­lá­ló­ me­ta­fo­ra ­ar­ra,­ ami­ most­ a­ kiber­vi­lág­ban­ tör­té­nik.­ A­ fel­ta­lá­lók­ és­ fel­fe­de­zők­ hős­ ko­ra ­jut­ ró­la­ eszünk­be,­ az­ a­ lel­ke­se­dés,­amely­ a­ ré­gi­ ha­jó­so­kat­ a­ vi­lág­ meg­is­me­ré­sé­re­ csá­bí­tot­ta,­ az­ ame­ri­kai­ te­le­pe­sek­ el­ső­ ge­ne­rá­ci­ó­it ­az­ új­ kon­ti­nens ­meg­sze­lí­dí­té­sé­re ­ösz­tö­nöz­te,­vagy­ ami­ a­ mi­ ko­runk­ban­ a­ vi­lág­űr ­ku­ta­tá­sá­hoz­ ve­ze­tett. De­ a­ kibervilág­ fel­fe­de­zé­se­ az­ em­be­ri­ség ­min­den ­ko­ráb­bi­ ka­land­já­nál­ na­gyobb­ le­he­tő­sé­ge­ket­ tar­to­gat,­ egy­szer­smind ­azon­ban ­bo­nyo­lul­tabb­ fel­ada­tot­ is­ je­lent. A ­kibertér­ a­ tu­dás­ föld­je,­ és­ e­ föld­ meg­hó­dí­tá­sa­ az­ em­be­ri­ség­ leg­szebb ­és­ leg­na­gyobb­ ki­hí­vá­sa­ le­het.­ Most­ min­den ­em­ber­nek ­le­he­tő­sé­ge ­van­ ar­ra,­ hogy­ a­ ma­ga mód­ján­ vá­la­szol­jon­ er­re­ a­ ki­hí­vásra.

A ­fel­adat­ ugyan­olyan­ fé­lel­me­te­sen­ nagy,­ mint­ amek­ko­ra ­a­ le­he­tő­ség.­ A ­har­ma­dik ­át­ala­ku­lá­si­ hul­lám ­je­len­tő­sen­ meg­vál­toz­tat­ja ­a­ tu­laj­don,­ a­ pi­ac,­ a­ kö­zös­ség ­és­ az­ egyé­ni­ sza­bad­ság­ ter­mé­sze­tét­ és­ ér­tel­mét.­ Ahogy ­fo­ko­za­to­san ­ki­bon­ta­ko­zik,­ új­ vi­sel­ke­dé­si­ min­tá­kat­ hoz­ lét­re,­ me­lyek­ kér­lel­he­tet­le­nül­ át­ala­kí­ta­nak ­min­den­faj­ta ­szer­ve­ze­tet­ és­ in­téz­ményt­ (csa­lá­dot, ­la­kó­kör­nye­ze­tet,­ val­lá­si­ cso­por­tot,­ vál­la­la­tot,­ kor­mány­za­tot,­ nem­ze­tet) ­–,­ túl­lé­pünk­ az­ egy­sé­ge­sí­tés­és­ köz­pon­to­sí­tás­ gon­do­la­tán,­akár­csak ­az­ ener­gia,­ a­ pénz­ és­ az­ irá­nyí­tás­ „anya­gi­as”­ szem­lé­le­tű­ rög­esz­mé­jén. A­ tö­meg­ter­me­lés­ ko­rá­nak ­gaz­da­sá­gos­sá­gi­ el­mé­le­te ­fej­te­tő­re ­áll:­ az­ új­ in­for­má­ci­ós ­tech­no­ló­gi­ák ­a­ sok­fé­le­ség ­több­let­költ­sé­gét ­–­ a­ ter­mé­kek­nél­ és­ az­ em­be­rek­nél­ egya­ránt­ –­ fo­ko­za­to­san­ nul­lá­ra ­szo­rít­ják ­le,­ „tö­meg­te­le­ní­tik”­in­téz­mé­nye­in­ket ­és­ kul­tú­rán­kat.­ A ­gyor­su­ló ­tömegtelenítés ­le­he­tő­sé­get­ te­remt­ az­ em­be­ri­ sza­bad­ság ­je­len­tős­ nö­ve­lé­sé­re. Ez­ egy­ben a­ mai­ in­téz­mény­rend­sze­rek ­köz­pon­to­sí­tó­ szem­lé­le­té­nek,­ bü­rok­ra­ti­kus­ szer­ve­ze­te­i­nek ­ha­lá­lát­ is­ je­len­ti.­ (A ­kor­má­nyok,­ ideértve­ az­ ame­ri­kai­ kor­mány­za­tot ­is,­ az­ utol­só ­bás­tyái­ a­ Föl­dön­ a­ bü­rok­ra­ti­kus ­ha­ta­lom­nak,­ és­ szá­muk­ra­ a­ kö­zel­gő­ vál­to­zás ­alap­ve­tő­ és­ va­ló­szí­nű­leg ­igen­ fáj­dal­mas­ lesz.) Ilyen­ szem­pont­ból­ a­ kibertérre­ hasz­nált­ me­ta­fo­rák ­kö­zül­ a­ leg­ke­vés­bé ­ta­lá­ló­ az,­ ami­ –­saj­nos­–­ a­ leg­nép­sze­rűbb ­lett­ mos­ta­ná­ban:­ az­ „in­for­má­ci­ós­ szu­per­sztrá­da”. ­El­ sem­ le­het ­kép­zel­ni­ en­nél­ ke­vés­bé­ szem­lé­le­tes­ ha­son­la­tot ­a­ kibertérre,­vagy­ fél­re­ve­ze­tőb­bet,­ ami­ a ­ha­tá­sa­it ­il­le­ti.­

Vegyük­ szem­ügy­re ­a­ kö­vet­ke­ző­ el­len­tét­pá­ro­kat:

Információs sztráda – Kibertér

­korlá­to­zott­ épí­tő­anyag, korlátlan tudás

központosított, decentralizált

há­ló­ men­tén ­zaj­ló­ moz­gás, térben valló mozgás

ál­la­mi­ tu­laj­don, ren­ge­teg­ tu­laj­do­nos

bürokrácia, önállóság

ha­té­kony,­ de­ nem­ ba­rát­sá­gos, ba­rát­sá­gos,­ ha­ olyan­ná­ ala­kít­juk

ellen áll az elemeknek, fo­lyik,­ le­beg­ és­ fi­no­man­ sza­bá­lyoz­ha­tó

szakszervezetek és vállalkozók, egyesületek és önkéntesek

fel­sza­ba­du­lás­ az­ el­ső­ hul­lám ­alól, fel­sza­ba­du­lás ­a­ má­so­dik ­hul­lám­ alól

a­ má­so­dik ­hul­lám­ csúcs­pont­ja, a­ har­ma­dik ­hul­lám­ meg­lo­vag­lá­sa

Peter­ Huber­ így­ ma­gya­ráz­ta ez év­ ta­va­szán ­a­ Forbesben: Az­ au­tó­pá­lya ­ana­ló­gia ­tel­je­sen­ hi­bás,­ mert­ a­ gaz­da­sá­gi ­alap­tör­vény­re­ utal.­ A­ kéz­zel ­fog­ha­tó­ dol­gok­ en­ge­del­mes­ked­nek­ a­ meg­ma­ra­dá­si ­tör­vé­nyek­nek:­ ha­ va­la­mi­ egy­szer­ dél fe­lé­ megy­ egy­ au­tó­pá­lyán,­an­nak­ egy­szer­ vissza­ is­ kell­ jön­nie­ észak­ fe­lé,­ kü­lön­ben ­egy­ idő­ után­ au­tó­he­gyek­ ala­kul­ná­na ­ki­ Miamiban.­ Ugyan­ilyen ­lo­gi­ká­val­ a­ ter­me­lés­nek ­és­ a­ fo­gyasz­tás­nak ­is­ egyen­súly­ban ­kell­ len­nie.­ Az­ át­lag­ Joe csak­ annyi­ ga­bo­nát­ fo­gyaszt­hat ­el,­ amennyit­ az­ át­lag­ Harry meg­ter­mel.­ Az­ in­for­má­ció ­vi­szont­ egé­szen­ más.­ Szin­te­ költ­ség­ nél­kül­ le­het­ meg­sok­szo­roz­ni­ – ­így­ (el­mé­let­ben)­ min­den ­egyes­ em­ber­ el­fo­gyaszt­hat­ná­ a­ tel­jes­ nem­ze­ti ­ter­mést.­ Akár gaz­da­gok­ va­gyunk, ­akár­ sze­gé­nyek, ­mind­egyi­künk­nek ­in­for­má­ció­ de­fi­cit­je ­van:­ mind­annyi­an ­töb­bet fo­gyasz­tunk,­ mint­ amennyit ­meg­ter­me­lünk.

A­ tu­laj­don ­és­ a­ bir­tok­lás­ ter­mé­sze­te.

A­ pi­a­cok­ mű­köd­te­té­se­ ér­de­ké­ben­ vi­lá­gos ­és­ be­tar­tat­ha­tó ­tu­laj­don­jog­ok­ra van­ szük­ség.­ Ezek­ meg­al­ko­tá­sa­ a­ kor­mány­zat­ egyik­ köz­pon­ti­ fel­ada­ta­–­ ezt­ már­ rég­óta ­tud­juk.­

Az­ új­ kiber-élettér ­meg­al­ko­tá­sá­hoz­ azon­ban­ új­faj­ta­ tu­laj­dont­ kell­ lét­re­hoz­ni­ –­ va­gyis­ új­ mód­sze­re­ket­ a­ hasz­nos­ áruk­ (töb­bek ­kö­zött­ a­ gon­do­la­tok) ­ter­me­lé­sé­re. A ­kiberteret­ be­töl­tő ­tu­laj­don­ kü­lön­bö­ző­ for­mák­ban­ é­te­zik:­ ve­ze­té­kek,­ koax­kábelek,­ szá­mí­tó­gé­pek­ és­ egyéb­ hard­ver­ele­mek, elekt­ro­mág­ne­ses­ frek­ven­cia ­tar­to­má­nyok­ és­ ma­ga a­ „szel­le­mi­ tu­laj­don”­–­ a­ tu­dás,­ mely­ a­ kibertérben­ la­kik,­ és­ egy­ben ­meg­ha­tá­roz­za ­azt. Mind­egyik ­tu­laj­don­for­má­nál ­két­ kér­dést ­kell­ meg­vá­la­szol­ni.­ Elő­ször­ is:­ mit­ je­lent­ a ­„tu­laj­don­jog”?­ Mi­lyen ­ter­mé­sze­tű­ ma­ga­ a­ tu­laj­don és­ mit­ je­lent­ a­ bir­tok­lá­sa?­ Má­sod­szor:­ ha­ meg­ha­tá­roz­tuk ­a­ tu­laj­don­jo­got,­ ak­kor­ ki­ a­ tu­laj­do­nos?­ A­ kibertérben ­alap­ve­tő­en ­köz­tu­laj­don­ (pl.­ ál­la­mi) ­le­gyen­ vagy­ ma­gán­tu­laj­don­ (pl.­ egyé­ni)?

A­ fen­ti­ két­ kér­dés­re ­adott­ vá­la­szok ­je­len­tik­ majd­ azo­kat­ az­ alap­el­ve­ket,­ me­lyek­kel­ Ame­ri­ka­ és­ a­ vi­lág­ töb­bi­ ré­sze­ a­ har­ma­dik­ hul­lám ­kor­sza­ká­ba ­lép.­ Mind­azo­nál­tal­ ezek­kel­ a­ kér­dé­sek­kel­ még­ alig­ fog­lal­koz­tak.­ Ehe­lyett,­ leg­alábbis­ az­ Egye­sült­ Ál­la­mok­ban,­ a­ kor­mány­za­tok­ a­ má­so­dik ­át­ala­ku­lá­si ­hul­lám­ban­ ki­ala­kult ­tu­laj­don­­ és­ tulajdonlás fogalmakat­ pró­bál­ják ­al­kal­maz­ni­ a­ a har­ma­dik ­hul­lám­ra­ is,­ vagy­ pe­dig­ egyál­ta­lán­ nem­ fog­lal­koz­nak ­a­ kér­dés­sel.

Pél­dá­ul:­ meg­le­he­tő­sen ­sok­ fi­gyel­met­ szen­tel­nek­ mos­ta­ná­ban­ a­ „szel­le­mi­ tu­laj­don”­ ter­mé­sze­té­nek­–­ va­gyis­ an­nak,­ hogy­ a­ tu­dás­ a­ köz­gaz­dász­ok­ sze­rint ­„tö­meg­áru”,­ és­ ezért­ kü­lön­le­ges ­vé­del­met­ igé­nyel­ a­ “copy right és­ a­ sza­ba­dal­mak” for­má­já­ban. A ­szer­zői­ és­ sza­ba­dal­mi­ jog­rend­szert­ az­ Egye­sült­ Ál­la­mok­ban­ az­ utób­bi­ két­ év­ti­zed­ben ­úgy­ ala­kí­tot­ták ­át,­ hogy­ a­ vé­de­lem ­ki­ter­jed­jen ­az­ „elekt­ro­ni­kus ­tu­laj­don­ra” ­is.­ Ezek­ a­ vál­toz­ta­tá­sok ­lé­nye­gé­ben­ meg­pró­bál­ják ­át­ vin­ni ­a­ 15.­ szá­zad­ban,­ Gutenberg­ ta­lál­má­nyá­val­ egyidőben ­szü­le­tett ­tör­vé­nye­ket­ az­ elekt­ro­ni­ku­san ­tá­rolt­ és­ to­váb­bí­tott ­tu­dás­ idő­szak­ára­ is. Sze­ren­csé­sebb­ az­ olyan­ meg­kö­ze­lí­tés, ­amely­ fi­gye­lem­be ­ve­szi,­ hogy­ a­ har­ma­dik ­gaz­da­sá­gi­ át­ala­ku­lá­si­ hul­lám­ alap­ve­tő­en­ meg­vál­toz­tat­ta ­a­ tu­dás­ „áru”­ ter­mé­sze­tét,­ és­ a­ vál­to­zá­sok­ nem­ pusz­tán­ tech­ni­ka­i­ak ­(át­té­rés ­a­ nyom­ta­tott ­köny­vek­ről­ az­ elekt­ro­ni­kus ­tá­ro­lás­ra ­és­ vissza­ke­re­sés­re).­ A­ tech­ni­kai­ vál­to­zá­sok­nál­ sok­kal­ fon­to­sabb­ az,­ hogy­ a­ tö­meg­ter­me­lés­ről,­ a­ tö­meg­kom­mu­ni­ká­ci­ó­ról­ és­ a­ tö­meg­kul­tú­rá­ról­ át­vált­ az­ em­be­ri­ség­ egy­ tö­meg­te­le­ní­tett­ ci­vi­li­zá­ci­ó­ba. Más­ szó­val: ­a­ nagy­ vál­tás­ a­ hasz­no­sít­ha­tó­ tu­dás­ tömegtelenítése.

A ­har­ma­dik ­hul­lám ­ide­jén­ az­ új­faj­ta­ tu­dás­ jel­lem­ző­en ­rom­lan­dó,­ át­me­ne­ti­ és­ spe­ci­a­li­zált:­ a­ meg­fe­le­lő ­in­for­má­ció,­ a­ meg­fe­le­lő ­szoft­ver­rel­ kom­bi­nál­va, ­a­ meg­fe­le­lő ­for­má­tum­ban­ és­ pon­to­san ­a­ meg­fe­le­lő ­idő­ben. ­A ­má­so­dik ­ hul­lám­ban ­ki­ala­kult ­„tö­meg­áru”­ tí­pu­sú­ tu­dás ­so­kak­nak­ hasz­nos­ volt,­ mert­ az­ em­be­rek­ több­sé­gé­nek ­in­for­má­ci­ós ­igé­nye­it ­egy­sé­ge­sí­tet­te. ­A ­har­ma­dik ­hul­lám­ban ­a­ spe­ci­a­li­zált ­tu­dás­ –­ ter­mé­sze­té­nél ­fog­va­ –­ „egye­di ­áru”.

Ha­ ez­ a­ gon­do­lat­ he­lyes,­ ak­kor­ leg­aláb­bis­ nem min­den ­ eset­ben ­lesz­ szük­ség­ ar­ra,­ hogy ­szer­zői­ és­ sza­ba­dal­mi­ jo­gok­kal vé­del­mez­zék­ a­ tu­dást.­ Ami­ azt­ il­le­ti,­ a­ gaz­da­ság­ban már­ ki ­is­ ala­kul­tak ­olyan­ meg­ol­dá­sok,­ ame­lyek­kel­ az­ igé­nyek­nek ­meg­fe­le­lő­en­ for­mált ­tu­dás­ lét­re­ho­zó­it­ a­ ne­héz­kes­ copy right/sza­ba­dal­mi ­el­já­rá­sok ­nél­kül­ is­ dí­jaz­ni­ le­het.

­ John­ Perry­ Barlow ­pél­dá­ul ­ezt­ ja­va­sol­ta ­ta­valy: A ­szel­le­mi­ tu­laj­don­ ter­jesz­té­sé­nek ­egyik­ mo­dell­je­ „élő­ben” ­va­ló­ elő­adás.­ Ezt­ a­ mód­szert­ ma ­még­ csak­ a­ szín­ház­ban,­ a­ ze­né­ben,­ az­ ok­ta­tás­ban ­vagy­ a­ ka­ba­rék­ban ­hasz­nál­ják.­ Azt­ hi­szem,­ hogy­ az­ elő­adás­sze­rű ­meg­ol­dás­ az­ in­for­má­ci­ós ­ipar­ leg­na­gyobb ­ré­szé­re ­ki­ fog­ ter­jed­ni:­ a ­mű­sor­szó­rás­sal­ su­gár­zott szap­pan­ope­rák­tól­ kezd­ve ­a­ tőzs­dei­ elem­zé­se­kig. ­A­ ke­res­ke­de­lem­ ezek­ben­ az­ ese­tek­ben ­in­kább­ egy­ fo­lya­ma­tos ­elő­adás­ra ­szó­ló­ jegy­el­adás­hoz­ fog­ ha­son­lí­ta­ni,­ sem­mint­ a­ be­mu­ta­tott­ da­rab­ egyes,­ be­cso­ma­golt­ pél­dá­nya­i­nak­ adás­vételéhez. A­ má­sik­ szó­ba ­jö­he­tő­ mo­dell ­ter­mé­sze­te­sen­ a­ szol­gál­ta­tás.­ A ­szak­em­be­rek ­több­sé­gét ­–­ or­vo­so­kat,­ ügy­vé­de­ket,­ szak­ér­tő­ket,­ épí­té­sze­ket­, stb.­ –­ most­ is­ köz­vet­le­nül­ fi­zet­jük­ meg­ a­ szel­le­mi­ tu­laj­do­nu­kért. ­Mi­ szükség van a copy right­-ra,­ ha­ az­ em­ber­ meg­bí­zá­si­ dí­jat­ is­ szed­het?

A­ szer­zői­ és­ a­ sza­ba­dal­mi ­jog,­ va­la­mint­ a­ szel­le­mi­ tu­laj­don­ kér­dé­se ­csak­ né­hány­ a­ prob­lé­más­ „jo­gok”­ kö­zül.­

Fel­so­ro­lunk ­még­ továbbiakat ­is:­ Az­ elekt­ro­mág­ne­ses ­hul­lá­mok ­frek­ven­ci­á­it­ ha­gyo­má­nyo­san­ „köz­tu­laj­don­nak”­ szo­kás ­te­kin­te­ni,­ de­ újab­ban ­a­ Federal Communications Commission magánvállalkozásoknak „ár­ve­re­zi ­el” őket.­ Vagy­ még­sem?­ Va­ló­ban ­tu­laj­don­nak ­te­kint­he­tők ­azok­ a­ na­gyon ­kor­lá­to­zott­ „tu­laj­don­jog­cso­ma­gok”,­ame­lye­ket­ az­ ilyen­ ügy­le­tek­nél­ el­ad­nak?­ Vagy­ in­kább­ csak ­amo­lyan ­hasz­ná­la­ti­ en­ge­dé­lyek ­ezek­ –­ jo­gok­ a­ frek­ven­cia­tar­to­mány ­egy­ ré­szé­nek­ hasz­ná­la­tá­ra­ kor­lá­to­zott ­ide­ig­ és­ meg­ha­tá­ro­zott­ cé­lok­ra?­ Bár­me­lyik ­eset­ről­ le­gyen­ is­ szó:­ va­ló­ban­ úgy­ ha­tá­roz­zák­-e­ meg­ az­ elár­ve­re­zett ­jo­go­kat,­ hogy­ az­ egész­nek­ mű­sza­ki­lag ­is­ ér­tel­me ­van? –­ A ­kibertér ­leg­fel­tű­nőbb­ föld­raj­zi­ ele­mei­nek ­–­a­ ve­ze­té­kek­nek,­ a ­koax kábeleknek ­és­ az ­üveg­szá­las ­há­ló­za­tok­nak­ –­ a ­tu­laj­don­jo­ga­ ma ­sok­kal ke­vés­bé­ ren­de­zett, ­mint, ahogy ­az ­em­ber azt ­gon­dol­ná A ­ sza­bá­lyo­zás ­(kü­lö­nö­sen ­az ­ár­sza­bá­lyo­zás)­ fel­ér­het az ­el­kob­zás­sal ­is, ­amint ezt ­az ­ame­ri­kai­ ká­bel­há­ló­zat-­üze­mel­te­tők­ nem­rég meg­ta­pasz­tal­hat­ták,­ ami­kor a­ szö­vet­sé­gi­ kor­mány­zat­ ma­xi­mál­ta ­az ­ára­i­kat, és­ így ­gya­kor­la­ti­lag­ több mil­lió ­dol­lár­nyi­ díj­be­vé­tel­től­ fosz­tot­ta ­meg ­őket. ­(Bár­mi­lyen­ vé­lemé­nye ­van ­is­ va­la­ki­nek ­az ­FCC ­dön­té­sé­ről­ és­ an­nak ­tör­vé­nyes­sé­gi hát­te­ré­ről,­ az­zal ne­héz nem ­egyet­ér­te­ni,­ hogy ­egy ­ áru­cikk tu­laj­don­jo­ga ­nem ­so­kat ér, ­ha ­a­ kor­mány­zat ­tet­szé­se ­sze­rint ­köz­be­avat­koz­hat, ­és­ je­len­tő­sen ­csök­kent­he­ti­ az ­ér­té­két.)

A ­har­ma­dik ­hul­lám­ban ­a­ tő­ke­ (a­ kéz­zel­fog­ha­tó­ és­ a­ nem­ ta­pint­ha­tó ­tő­ke­ egya­ránt) ­sok­kal­ gyor­sab­ban­ ér­ték­te­le­ne­dik­ el,­ mint­ az­ ipa­ri­ tár­sa­da­lom ­ko­rá­ban.­ Pél­dá­ul­ „Moore ­tör­vé­nye”­ mi­att,­ mely­ sze­rint ­a­ mikrochipek ­szá­mí­tá­si­ tel­je­sít­mé­nye­ 18­ hó­na­pon­ként ­leg­alább­ meg­két­sze­re­ző­dik.­ En­nek­ el­le­né­re ­a­ je­len­le­gi ­szám­vi­te­li­ és­ adó­sza­bá­lyo­zók ­akár­ har­minc­éves­ amor­ti­zá­ci­ós­ időt­ is­ elő­ír­hat­nak­ egyes­ tu­laj­don­for­mák­nál.­ Az­ ered­mény,­ per­sze, ­ko­moly­ rész­re­haj­lás­ a­ „ne­héz­ipar”­ mel­lett­ az­ ügyes,­ für­ge,­ új­ üz­let­ágak­kal­ szem­ben. Ki­ fog­ja­ meg­al­kot­ni­ a­ kibervilág­ tu­laj­don­jo­ga­it­ és­ ho­gyan? ­Ho­gyan ­le­het­ meg­ta­lál­ni­ az­ op­ti­má­lis­ komp­ro­misszu­mot ­az­ együtt­mű­kö­dő­ nyílt­ rend­sze­rek ­és­ a­ tu­lajdon ­vé­del­mé­nek­ el­len­té­tes­ szem­pont­jai­ kö­zött?

A­ pi­ac­ ter­mé­sze­te.

Az­ ol­csó­ tu­dás­ tönk­re­te­szi ­a­ tö­meg­ter­me­lés­re ­épü­lő­ ipar­ága­kat.­ A ­spe­ci­a­li­zált­ tu­dás­ meg­te­rem­ti­ a­ „just­ in­ time”­ ter­me­lés ­le­he­tő­sé­gét:­ egy­re­ több­fé­le­ áru­ elő­ál­lí­tá­sát­ az­ igé­nyek­ fel­me­rü­lé­sé­nek ­pil­la­na­tá­ban.­ A ­tech­ni­kai­ ha­la­dás­ új­ mód­sze­re­ket­ biz­to­sít­ a­ ré­gi­ pi­a­cok­ el­lá­tá­sá­ra,­ a­ haj­da­ni­ biz­tos­ mo­no­pó­li­u­mok ­új­ra­ ver­seny­pá­lyák­ká­ vál­nak. Ez­ a­ je­len­ség­ meg­vál­toz­tat­ja­ a­ pi­ac­ ter­mé­sze­tét:­ nem­csak ­az­ in­for­má­ci­ós ­tech­no­ló­gi­á­ét,­ ha­nem­ az­ áru­­ és­ nyers­anyag­pi­ac,­ va­la­mint ­a­ szál­lí­tá­si­ és­ szol­gál­ta­tá­si­ pi­ac ­ter­mé­sze­tét­ is.

A ­ki­ber­tér­ben­ egy­más­ után­ ala­kul­nak ­át a dolgok­ „ter­mé­sze­tes­ mo­no­pó­li­um­ból”­ sza­bad­ ver­sennyé ­a ­tech­no­ló­gi­ai­ fej­lő­dés­ kö­vet­kez­té­ben.­ Lás­sunk ­há­rom­ friss­ pél­dát:­ A­ le­vél­kül­dés ­pi­a­cán­ a­ fax­ és­ a­ fu­tár­szol­gá­lat­ el­ter­je­dé­se ­mi­att­ ver­seny­hely­zet ­jött­ lét­re ­–­ hi­á­ba­ van­nak ­még­ most­ is­ ér­vény­ben ­azok­ a­ ren­del­ke­zé­sek,­ ame­lyek ­a­ U.S. Postal Servi­ce szá­má­ra­ gya­kor­la­ti­lag­ mo­no­pó­li­u­mot­ biz­to­sí­ta­nak­ a­ le­ve­lek ­to­váb­bí­tá­sá­ra (szerk. megj: bizony mondom Néktek, hogy a Magyar Postának sem sorsjegyet és biztosítást (profit maximalizálás) kéne árulnia, mert nem tart majd örökké a “monopol” helyzete). Az­ el­múlt­ húsz­ év­ben­ a­ te­le­ví­zi­ó­zás­ pi­a­ca­ je­len­tő­sen­ meg­vál­to­zott:­ ko­ráb­ban­ csak ­né­hány­ mű­sor­su­gár­zó­ tévéál­lo­más­ volt,­ ma­ pe­dig­ a­ né­zők­ sza­ba­don­ vá­laszt­hat­nak ­a­ mű­sor­szó­ró­,­ a­ ká­bel­­ és­ a­ mű­hol­das ­szol­gál­ta­tá­sok ­kö­zül. Az­ or­szá­gos­ te­le­fon­há­ló­zat­ok ­a­ leg­utób­bi ­idő­kig­ ki­zá­ró­la­go­san­ a­ csa­vart­ ér­pá­rú­ réz­ká­be­lek­re ­épül­tek,­ ma ­pe­dig­ ke­mé­nyen ­ver­se­nyez­ni­ük ­kell­ a­ drót­nél­kü­li­ rá­dió­te­le­fon­ok­kal ­és­ a­ ká­bel­té­vé-­há­ló­za­tok­kal­ is,­ mert­ ezek­ újab­ban­ már­ hang­to­váb­bí­tás­sal­ is­ fog­lal­koz­nak.­ Ang­li­á­ban,­ Me­xi­kó­ban,­ Új-­Zé­lan­don ­és­ egy­ sor­ fej­lő­dő­ or­szág­ban­ már­ meg­ is­ szün­tet­ték ­a­ ver­senyt­ aka­dá­lyo­zó­ ren­del­ke­zé­se­ket­ ezen­ a­ te­rü­le­ten,­ és­ a­ fo­gyasz­tók­ gya­kor­la­ti­lag­ sza­ba­don ­vá­laszt­hat­nak ­a­ le­he­tő­sé­gek ­kö­zül.

Az­ új­ tech­ni­kák­ és­ ter­mé­kek­ meg­je­le­né­se­ meg­te­rem­ti­ a­ di­na­mi­kus­ pi­a­ci­ ver­seny ­le­he­tő­sé­gét­ –­ eb­ben­ a­ ver­seny­ben ­a­ ve­tél­ke­dés ­a­ tech­no­ló­gi­ák ­és­ az­ ipar­ágak ­kö­zött­ fo­lyik,­ mind­egyik­ meg­pró­bál­ja­ meg­ta­lál­ni­ a­ leg­jobb ­mó­dot­ ar­ra,­ hogy­ ki­elé­gít­se­ a­ fo­gyasz­tói­ igé­nye­ket.­ A ­di­na­mi­kus ­ver­seny­ más,­ mint­ a­ sta­ti­kus,­ ahol­ több­ cég­ árul­ na­gyon ­ha­son­ló­ ter­mé­ke­ket­ egy­más ­alá­ li­ci­tál­va ­az­ ár­ral. A ­sta­ti­kus ­ver­seny ­jó,­ mert­ ki­kény­sze­rí­ti ­az­ adott­ ter­mék­nél­ el­ér­he­tő ­leg­ala­cso­nyabb ­költ­sé­ge­ket­ és­ ára­kat.­ A­ di­na­mi­kus ­ver­seny­ azon­ban még­ jobb,­ mert­ így­ a­ ver­sen­gő­ új­ tech­ni­kák­ és­ új­ ter­mé­kek meg­mér­kőz­het­nek ­a­ ré­gi­ek­kel,­ és­ ha­ tény­leg­ job­bak,­ ak­kor­ fel­vált­hat­ják­ őket.­ A­ sta­ti­kus ­ver­seny­ gyor­sabb ­és­ erő­sebb ­lo­va­kat­ ered­mé­nyez. ­A ­di­na­mi­kus ­ver­seny­ lét­re­hoz­za­ az­ au­tót. Az ­ilyen­ di­na­mi­kus­ ver­seny­hely­zet ­–­ mely­nek­ lé­nye­gét ­Joseph­ Schumpeter­ oszt­rák ­köz­gaz­dász ­az­ „al­ko­tó­ pusz­tí­tás­ban”­ lát­ta­ –­ tö­me­ge­sen­ hoz­ lét­re­ nyer­te­se­ket­ és­ vesz­te­se­ket.­ Az ­új­ tech­no­ló­gi­ák ­meg­je­le­né­se ­év­ti­ze­dek ­alatt­ fel­hal­mo­zott,­ mil­li­árd­ dol­lár­nyi ­le­kö­tött­ inf­ra­struk­tú­rát ­te­het­ el­avult­tá ­egy­ pil­la­nat­ alatt.­ Jó­ pél­da­ er­re­ az­ ame­ri­kai­ szá­mí­tó­gép-­gyár­tó ­ipar ­át­ala­ku­lá­sa­ 1980­ óta.

1980-ban ­min­den­ki­ tud­ta,­ hogy­ ki­ irá­nyít­ja ­a­ szá­mí­tás­tech­ni­kát.­ A ­mini komputerek ­iránt ­meg­nö­ve­ke­dett ­ke­res­let­től ­el­te­kint­ve­ alap­ve­tő­en ­a­ nagy­gé­pek ­ural­ták­ a­ pi­a­cot,­ és­ Ame­ri­ka­ ve­ze­tő­ sze­re­pe ­nagy­részt ­egy­ do­mi­náns ­cég­nek, ­az­ IBM­-nek ­volt­ kö­szön­he­tő,­ mely­ a­ vi­lág­pi­ac­ több­ mint­ 50­%-át ­ural­ta. Azu­tán ­be­kö­vet­ke­zett­ a­ sze­mé­lyi szá­mí­tó­gép-­ipar rob­ba­nás­sze­rű­ nö­ve­ke­dé­se,­ és­ a­ ré­gi ­tí­pu­sú,­ nagy­ üz­let­ben gon­dol­ko­dó­ szá­mí­tás­tech­ni­ka­ szá­má­ra­ csak­ egy­ kis­ sze­let­ ma­radt­ a­ vi­rág­zó ­pi­ac­ból.­ Ami­kor­ az­ IBM­ ve­szí­te­ni ­kez­dett ­a­ pi­a­ci­ ré­sze­se­dé­sé­ből,­ sok­ em­ber­ meg­ volt­ győ­ződ­ve ­ró­la,­ hogy­ Ame­ri­ka­ el­vesz­tet­te ­a­ ver­seny­ké­pes­sé­gét.­ Ez­ a­ ri­a­da­lom­ a­ nyolc­va­nas­ évek­ kö­ze­pé­re­ Wa­shing­ton­ból ­el­ért­ egé­szen­ a­ Szi­lí­ci­um­ Völ­gyig. Az­ iga­zi­ szto­ri­ azon­ban ­az­ volt,­ ahogy­ Ame­ri­ka ­vissza­sze­rez­te ­üz­le­ti­ és­ mű­sza­ki­ ve­ze­tő sze­re­pét ­ezen­ a­ te­rü­le­ten.­ A ­nagygép­ről ­a­ PC-­re­ va­ló­ át­té­rés­sel egy­ ha­tal­mas ­új­ pi­ac­ ke­let­ke­zett.­ Ezt­ a­ pi­a­cot­ már­ a­ di­na­mi­kus ­ver­seny ­jel­le­mez­te,­ mely­be­ könnyű ­volt­ be­lép­niük ­az ­új­ ver­seny­zők­nek.­ Tu­cat­nyi­ újonc vet­te­ föl­ a­ har­cot­ a­ na­gyobb, ­ki­épül­tebb vál­la­la­tok­kal­ és­ nyer­tek. Az­ év­ti­zed­nyi­ ag­gó­dást ­meg­le­pő ­vég­ered­mény­ kö­vet­te:­ az­ Egyesült ­Államok ­nem­csak­hogy­ is­mét­ ver­seny­ké­pes ­lett­ a­ nem­zet­kö­zi­ pi­a­con,­ de­ min­den ­mér­he­tő­ jel­lem­ző ­azt­ mu­tat­ja,­ hogy­ ve­ze­tő­ sze­re­pet­ ját­szik­ a­ vi­lág­gaz­da­ság ­fej­lő­dő­ ipar­ága­i­ban­–­ a­ te­le­kom­mu­ni­ká­ci­ó­ban,­ a­ mik­ro­elekt­ro­ni­ká­ban,­ a­ szá­mí­tó­gé­pes­ há­ló­za­tok ­(más­ né­ven­ az­ „össze­kap­csolt­ szá­mí­tás­tech­ni­ka”) ­te­rén,­ va­la­mint ­a­ szoft­ver-rend­sze­rek ­és­­ al­kal­ma­zá­sok ­pi­a­cán. Ame­ri­ka­ győ­zel­me ­a­ nyolc­va­nas ­évek­ szá­mí­tó­gé­pes ­há­bo­rú­já­ban ­an­nak­ kö­szön­he­tő,­ hogy­ a­ di­na­mi­kus­ ver­seny ­ezen­ a­ te­rü­le­ten ­olyan­ nyak­tö­rő­ se­bes­ség­gel ­és­ olyan­ össze­vissza­ságban folyt,­ hogy­ az­ ál­lam­nak ­igen­csak ­ne­héz­ lett­ vol­na­ irá­nyí­tó ­sze­re­pet ­vál­lal­nia ­(ha­ egyál­ta­lán ­tö­rő­dött ­vol­na­ az­ egésszel).­ A­ ki­lenc­ve­nes­ évek­ gaz­da­ság­po­li­ti­ká­já­nak­ az­ a­ fel­ada­ta,­ hogy­ meg­en­ged­je,­ sőt­ bá­to­rít­sa ­ezt­ a­ di­na­mi­kus­ ver­senyt­ a­ kiber-világpiac ­min­den ­te­rü­le­tén.

A­ sza­bad­ság­ ter­mé­sze­te.

Ame­ri­ka­ ten­ge­ren­tú­li­ ba­rá­tai ­né­ha­ meg­jegy­zik,­ hogy­ az­ Egye­sült­ Ál­la­mok ­al­kot­má­nya ­egye­dül­ál­ló,­ mert­ vi­lá­go­san­ ki­mond­ja,­ hogy­ a­ ha­ta­lom ­az­ em­be­re­ké,­ akik­ át­ru­ház­zák ­ezt­ a ­kor­mány­zat­ra,­ s­ nem­ pe­dig­ for­dít­va. Ez­ a­ gon­do­lat­–­ sza­bad­ tár­sa­dal­munk ­köz­pon­ti ­ele­me­ –­ több­ mint­ 150­ éves­ szel­le­mi­ és­ po­li­ti­kai ­er­je­dés ­ered­mé­nye.­ A Mayfloweri­ Szer­ző­dés­től­ az­ Ame­ri­kai­ Al­kot­mány ­meg­szü­le­té­sé­ig ­tar­tott­ ez­ a­ küz­del­mes ­fo­lya­mat,­ az­ új­ te­rü­le­tek ­meg­hó­dí­tá­sá­nál­ al­kal­ma­zan­dó­ alap­el­vek ­fö­lött­ fo­lyó­ vi­ta. Amint­ az­ ame­ri­kai ­te­le­pe­sek ­foly­tat­ták­ az­ új­ ha­tár­vi­dé­kek ­fel­de­rí­té­sét­ –­ az­ észak­-nyu­ga­ti ­tar­to­má­nyok­tól­ az­ oklahomai­ föld ­fog­la­lá­sig­–,­ idő­ről­-idő­re­ kö­vet­ke­ze­te­sen ­vissza­tér­tek ­ah­hoz­ az­ alap­elv­hez,­ hogy­ a­ ha­ta­lom­ a­ né­pé,­ s­ új­ra­ meg­ új­ra­ meg­erő­sí­tet­ték­ azt. A­ kibertér­ az­ utol­só­ meg­hó­dí­tan­dó ­te­rü­let.­ Ahogy­ az­ ame­ri­ka­i­ak ­és­ más­ nem­ze­tek­ egy­re mé­lyebb­re ­ha­tol­nak ­ben­ne,­ a­ le­he­tő­sé­gek­ mi­nél­ tel­je­sebb ­ki­ak­ná­zá­sa ­ér­de­ké­ben ­mind­ fon­to­sabb­ lesz­ az­ a­ gon­do­lat,­ hogy­ en­nek­ a­ vi­lág­nak­ a­ tu­laj­don­jo­ga­i is­ el­sőd­le­ge­sen­ az­ em­be­re­ké. Ez­ a­ ki­je­len­tés­ egye­sek­ szá­má­ra­ melodramatikusnak­ tűn­het.­ Hi­szen­ Ame­ri­ka ­to­vább­ra ­is ­a­ sze­mé­lyes­ sza­bad­ság ­földje­ ma­rad,­ és­ ez­ a­ sza­bad­ság­ ter­mé­sze­te­sen­ ki­ter­jed ­a­ kibertérre­ is.­ Ho­gyan ­is­ jö­he­tett­ vol­na­ lét­re más­ként ­a­ hacker fi­gu­rá­ja, ­ez­ a­ ti­pi­ku­san ­ame­ri­kai ­je­len­ség,­ aki­ sem­mi­lyen­ tár­sa­dal­mi­ nyo­más­sal­ nem­ tö­rőd­ve ­meg­sért ­min­den ­sza­bályt, ­ko­rán­ és ­in­ten­zí­ven ­el­kez­di­ hasz­nál­ni­ az­ ol­csó­ és­ min­dent­ elbo­rí­tó­ szá­mí­tás­tech­ni­kát,­ s­ köz­ben­ ki­fej­leszt­ ma­gá­ban ­egy­ sor­ ké­pes­sé­get? Ez­ a­ jár­tas­ság­ vé­gül­ ko­moly ­ér­té­ket­ biz­to­sít­ ne­ki­ a­ munkerőpiacon, ­az­ al­kal­ma­zói ­prog­ra­mok­ ké­szí­té­se ­vagy­ a­ há­ló­za­tok ­fej­lesz­té­se ­te­rén.­ A ­hackerből­ szak­em­ber ­lesz,­ fel­ta­lá­ló,­ eset­leg ­új­ va­gyo­nok ­meg­ala­po­zó­ja,­ olyan­ új­ vál­lal­ko­zá­sok ­in­dí­tó­ja,­ me­lyek­nek­ Ame­ri­ka­ ve­ze­tő­ sze­re­pét­ kö­szön­he­ti ­a­ kibertér­ fel­fe­de­zé­se­ és­ be­te­le­pí­té­se­ ko­rá­ban.

Ne­héz­ len­ne­ el­kép­zel­ni,­ hogy­ a­ hackerek­ bol­do­gul­ná­nak­ vagy­ egyál­ta­lán ­élet­ben­ ma­rad­ná­nak­ a­ sza­bá­lyo­zot­tabb ­és­ for­má­li­sabb ­eu­ró­pai­ és­ ja­pán­ de­mok­rá­ci­ák­ban.­ Ame­ri­kában­ vi­szont­ lét­fon­tos­sá­gú­vá­ vál­tak­ a­ gaz­da­sá­gi­ fej­lő­dés­és­ ke­res­ke­del­mi­ ré­sze­se­dés­ ará­nyá­nak ­nö­ve­lé­se­ szem­pont­já­ból.­ Mi­ért?­ Mert­ az­ ame­ri­ka­i­ak ­még­ most­ is­ ér­té­ke­lik­ az­ egyé­ni­sé­get­ a­ konformitással­ szem­ben,­ dí­jaz­zák ­az­ újí­tó­ ked­vet­ a­ be­le­tö­rő­dés­ el­le­né­ben, ­és­ har­co­san­ vé­del­me­zik­ a­ kü­lön­bö­zés­hez­ va­ló­ jo­got. En­nek­ el­le­né­re­ most­ is­mét­ szük­ség­ van­ a­ sza­bad­ság­el­vek ­új­bó­li­ meg­erő­sí­té­sé­re.­ Egy­részt­ azért,­ mert­ új­ te­rü­le­tek­re ­me­rész­ke­dünk, ­ahol­ még­ nin­cse­nek ­sza­bá­lyok­ –­ aho­gyan ­nem­ vol­tak­ tör­vé­nyek­ az­ ame­ri­kai­ kon­ti­nen­sen ­1620­-ban ­vagy­ az­ észak-­nyu­ga­ti­ tar­to­mány­ban­ 1787­-ben. Év­szá­zad­ok­kal­ ké­sőbb ­a­ sza­bad­ság­jog­ok ­meg­erő­sí­té­se­ –­ e­ ki­ált­vány ­és­ más,­ ha­son­ló ­kez­de­mé­nye­zé­sek­ ál­tal­ –­ más­ mi­att­ is­ fon­tos:­ egy­ olyan­ év­szá­zad ­vé­gén­ já­runk,­ me­lyet­ az ­ipa­ri­ tár­sa­da­lom­ tö­meg­szem­lé­le­tű­ in­téz­mé­nyei­ ural­tak.­ Az­ ipa­ri­ tár­sa­da­lom­ban ­a be­il­lesz­ke­dést­ bá­to­rí­tot­ták, ­és­ az­ egy­sé­ge­sí­tés­re ­épí­tet­tek.­ Eb­ben­ az­ idő­szak­ban­ az­ in­téz­mé­nyek­–­ a­ vál­la­la­ti­ és­ a­ kor­mány­za­ti­ rend­sze­rek,­ a­ ha­tal­mas ­ci­vil­ és­ ka­to­nai­ szer­ve­ze­tek, ­a­ kü­lön­bö­ző ­is­ko­la­tí­pu­sok­–­ mind­ eze­ket­ a­ pri­o­ri­tá­so­kat­ tük­röz­ték. ­S­ köz­ben­ az­ egyé­ni­ sza­bad­ság­jo­go­kat­ meg­sér­tet­ték­ –­ né­ha­ csak­ ki­csit,­ né­ha­ súlyosabban. Az­ ipa­ri­ tár­sa­da­lom­ban ­ért­he­tő­ volt,­ hogy­ a­ kor­mány­zat­ ra­gasz­ko­dik ­ah­hoz,­ hogy­ be­le ­tud­jon ­ku­kucs­kál­ni ­min­den­ szá­mí­tó­gép­be,­ és­ ezért­ elő­ír­ja ­egy­ spe­ci­á­lis­ „clipper­chip” ­be­épí­té­sét mind­egyik­be.

Az­ ipa­ri­ tár­sa­da­lom­ban ­ért­he­tő­ volt,­ hogy­ a­ kor­mány­zat ­tu­laj­don­jo­got­ for­mál­hat­ az­ elekt­ro­mág­ne­ses­ hul­lám­sáv­ok­ra,­ és­ ke­mény­ pén­ze­ket ­kö­ve­tel­het ­az­ ál­lam­pol­gár­ok­tól­ azok­ hasz­ná­la­ti­ jo­gá­ért. Az­ ipa­ri­ tár­sa­da­lom­ban ­ért­he­tő­ volt,­ hogy­ a­ kor­mány­zat­ meg­tilt­hat­ja ­a­ vál­lal­ko­zók­nak,­ hogy­ új­ pi­a­cok­ra ­is­ be­lép­hes­se­nek,­ és­ ott­ új­ szol­gál­ta­tá­so­kat ­in­dít­has­sa­nak. Az­ ipa­ri­ tár­sa­da­lom­ban,­ me­lyet­ né­hány­ ré­gi­mó­di,­ egy­irá­nyú­ mé­dia­há­ló­zat­ uralt,­ még­ ta­lán­ az­ is­ ért­he­tő ­volt,­ hogy­ a­ kor­mány­zat ­meg­pró­bál­ta­ be­fo­lyá­sol­ni, ­mi­lyen­ po­li­ti­kai ­né­ze­tek­ ter­jed­je­nek ­az­ elekt­ro­mág­ne­ses­ hul­lá­mo­kon. A­ má­so­dik ­át­ala­ku­lá­si­ hul­lám ­ál­tal­ lét­re­ho­zott­ vi­lág­ban­ mind­ezek ­a­ be­avat­ko­zá­sok ­tu­laj­don­kép­pen ­el­fo­gad­ha­tók ­vol­tak,­ mert­ az­ egy­sé­ge­sí­tés ­volt­ a­ cél,­ és­ úgy­ gon­dol­hat­tuk,­ hogy­ a­ kor­lá­to­zott ­mennyi­sé­gű ­tu­dás­ (és a­ kor­lá­to­zott ­te­le­kom­mu­ni­ká­ci­ós ­ka­pa­ci­tá­sok)­ mi­att­ az­ ál­la­mi­ hi­va­ta­lok­ és­ más­ elit­cso­por­tok­ jobb­ dön­té­se­ket ­tud­nak­ hoz­ni,­ mint­ az­ át­lag­em­be­rek. De­ akár­ ért­he­tő­nek ­tart­juk, ­akár­ nem­ e­ be­avat­ko­zá­so­kat­ és­ az­ egyé­ni­ sza­bad­ság­jog­ok ­ezer­nyi­ más­ meg­sér­té­sét,­ me­lye­ket­ ma­ ter­mé­sze­tes­nek ­ve­szünk, ­a­ har­ma­dik­ hul­lám ­ide­jén ­ezek­nek­ már­ sem­mi­ ér­tel­mük sincsen.

Azok,­ akik­ ide­o­ló­gi­ai­ té­ren­ a­ sza­bad­ság ­esz­mé­jét­ val­lot­ták,­ nem­csak­ a­ más­ né­ze­te­ket­ val­lók­kal­ ke­rül­tek­ szem­be­ egy­ egész­ év­szá­za­don ­át,­ ha­nem­ a­ tör­té­ne­lem­ egy­ olyan­ idő­sza­ká­ban­ ta­lál­ták ­ma­gu­kat,­ ami­kor­a­ konformitás ­lett­ a­ kí­vá­na­tos ­és­ el­is­mert ­vi­sel­ke­dés­mód.­ Bár­mi­lyen ­ide­á­lis­nak­ tűnt­ is­ az­ egyé­ni­ sza­bad­ság­ el­mé­let­ben,­ a­ gya­kor­lat­ban­ sok­szor­ cél­sze­rűt­len­nek ­bi­zo­nyult.­ A­ má­so­dik­ hul­lám­ban ­ki­ala­kult ­tö­meg­in­téz­mé­nyek ­bi­zo­nyos­ mennyi­sé­gű­ sza­bad­ság ­fel­adá­sát kö­ve­tel­ték­ mind­annyi­unk­tól,­ hogy­ a­ rend­szer ­egé­sze­ „mű­köd­ni” ­tud­jon. A ­har­ma­dik ­hul­lám­ kö­ze­le­dé­se a­ visszá­já­ra for­dít­ja­ ezt a­ lo­gi­kát.­ A­ ki­ala­ku­ló­ban ­lé­vő ­tár­sa­da­lom­ már­ túl­ bo­nyo­lult ­ah­hoz,­ hogy­ bár­mi­lyen ­köz­pon­ti­lag­ szer­vezett ­bü­rok­rá­cia­i rá­nyí­ta­ni­ tud­ja.­ Tömegtelenítés,­ az­ igé­nyek­hez­ va­ló­ ala­kí­tás,­ egye­di­ség,­ sza­bad­ság­–­ ezek­ a ­­har­madik ­hul­lám­ után­ lét­re­jö­vő­ ci­vi­li­zá­ció­ kulcs­sza­vai.

A ­kö­zös­ség­ lé­nye­ge.

Ha­ a­ har­ma­dik ­át­ala­ku­lá­si ­hul­lám­ ilyen­ po­zi­tív ­vál­to­zá­so­kat­ hoz,­ mi­ért­ ag­gó­dik­ még­is­ min­den­ki­ a­ jö­vő­ért?­ Mi­ért­ jel­zik­ a­ sta­tisz­ti­kák ­a­ tár­sa­da­lom ­szét­esé­sét?­ Mi­ért­ gon­dol­ják­ jó­mó­dú­ nyu­ga­ti­ak­ mil­li­ói,­hogy­ a­ kibervilággal ­kap­cso­la­tos ­lel­ke­se­dés­ va­ló­já­ban ­té­ve­dés?­ Mi­ért tű­nik­ úgy,­ hogy­ az­ or­szá­gun­kat­ össze­ko­vá­cso­ló­ alap­el­vek ­már­ nem­ elég­ erő­sek­, sőt,­ eset­leg­ hi­bá­sak ­is? A ­po­li­ti­kai­ élet­ el­lent­mon­dá­sos­sá­ga­ az­ em­be­rek ­sze­mé­lyi­sé­gé­nek ­szét­esé­sé­ben ­is­ tük­rö­ző­dik.­ Hi­á­ba­ ter­jeszt­jük ­ki­ a­ tár­sa­da­lom­biz­to­sí­tást ­a­ la­kos­ság ­egé­szé­re,­ a­ lé­lek­gyógy­ászok­ és­ az­ ön­je­lölt­ meg­vál­tók ­üz­le­te­ vi­rág­zik,­ mert­ az­ em­be­rek ­cél­ta­la­nul­ sod­ród­nak ­az­ egy­más­sal­ ver­sen­gő ­gyógy­mód­ok­ kö­zött.­ Kul­tu­szok­ba­ és­ szek­ták­ba ­me­ne­kül­nek,­ vagy­ ép­pen ­el­len­ke­ző­leg,­be­te­ge­sen ­ma­guk­ba­ for­dul­nak,­ mert­ meg­ van­nak­ győ­ződ­ve arról,­ hogy­ a­ va­ló­ság ­ab­szurd, ­őrült­ és­ ér­tel­met­len. ­„Ha­ a­ dol­gok ­olyan­ jól­ men­nek, ­ak­kor­ mi­ért­ érez­zük ­még­is­ olyan­ rosszul ­ma­gun­kat?”­–­ tet­te­ föl­ a­ kér­dést­ nem­rég­ a ­Forbes ma­ga­zin. Rész­ben ­ezért:­ mi­ egy­ ré­gi­ ci­vi­li­zá­ció ­utol­só­ és­ egy­ben ­egy­ új­ ci­vi­li­zá­ció­ el­ső­ nem­ze­dé­ke­ va­gyunk.­ A ­sze­mé­lyi­ség­za­va­ra­ink­ és­ tár­sa­dal­mi­ ta­nács­ta­lan­sá­ga­ink ­nagy­ ré­sze­ a­ ben­nünk­ és­ po­li­ti­kai­ szer­ve­ze­te­ink­ben ­ke­let­ke­zett ­konf­lik­tu­sok­ra­ ve­zet­he­tő­ vissza­ –­ a­ hal­dok­ló ­má­so­dik ­hul­lá­mos ­ci­vi­li­zá­ció­ és­ az­ azt­ föl­vál­tó,­ már­ dü­bö­rög­ve ­kö­ze­le­dő ­har­ma­dik ­hul­lám ci­vi­li­zá­ci­ó­ja­ kö­zöt­ti ­fe­szült­ség­re.

Az­ ipa­ri­ tár­sa­da­lom ­ide­o­ló­gu­sai­ már­ szin­te­ meg­szo­kás­ból­ si­rán­koz­nak ­a­ tö­meg­tár­sa­da­lom­ föl­bom­lá­sán.­ Ahe­lyett,­ hogy­ a­ sok­fé­le­ség­ben­ az­ em­be­ri­ nem­ to­vább­fej­lő­dé­sé­nek ­gaz­dag­ le­he­tő­sé­ge­it­ lát­nák,­ „szét­esés­ről”­és­ „bal­ka­ni­zá­ló­dás­ról”­ be­szél­nek.­ Hogy­ új­ra­al­kothassuk­ a­ de­mok­rá­ci­át ­a­ har­ma­dik ­hul­lám ­fo­gal­mai­ sze­rint,­ előbb­ meg­ kell­ sza­ba­dul­nunk­ at­tól ­a­ fé­lel­me­tes­ tév­hit­től, ­hogy­ a­ sok­fé­le­ség ­nö­ve­ke­dé­se­ au­to­ma­ti­ku­san ­nö­ve­li­ a­ tár­sa­dal­mi­ fe­szült­sé­get ­és­ a­ konf­lik­tu­so­kat.

Sőt,­ en­nek­ pont­ az­ el­len­ke­ző­je ­bi­zo­nyul­hat­ igaz­nak:­ ha­ száz­ em­ber­ akar­ja­ min­den­áron­ meg­sze­rez­ni­ ugya­nazt ­a­ réz­gyű­rűt, ­rá­kény­sze­rül­nek,­ hogy­ har­col­ja­nak ­ér­te.­ Más­részt­ vi­szont,­ ha­ mind­ a­ szá­zuk­nak­ más­ más ­cél­ja­ van,­ sok­kal ­job­ban­ jár­nak,­ ha­ el­kez­de­nek ­ke­res­ked­ni,­ együtt­mű­köd­ni­ és­ szim­bi­o­ti­kus­ kap­cso­la­to­kat­ ki­épí­te­ni.­ Ha­ meg­fe­le­lő­ a­ tár­sa­dal­mi­ kör­nye­zet,­ a­ sok­fé­le­ség­ biz­ton­sá­gos­ és­ sta­bil­ ci­vi­li­zá­ci­ót ­ered­mé­nyez­het. Sen­ki­ sem­ tud­ja­ még,­ ho­gyan ­fog­nak ­ki­néz­ni­ a­ har­ma­dik ­hul­lám­ utá­ni­ kö­zös­sé­gek,­vagy­ ho­vá­ ve­zet­ majd­ vé­gül­ a­ „tömegtelenítés”.­ De­ az­ vi­lá­gos,­ hogy­ a­ kibertér­ fon­tos­ sze­re­pet­ fog­ ját­szani­ a­ jö­vő­ kü­lön­bö­ző­ kö­zös­sé­ge­i­nek­ össze­kö­té­sé­ben ­és­ össze­ko­vá­cso­lá­sá­ban,­ elő­se­gí­ti­ majd­ az­ „elekt­ro­ni­kus ­szom­széd­sá­gok”­ lét­re­jöt­tét,­ me­lye­ket­ nem­ a­ föld­raj­zi­ kö­zel­ség,­ ha­nem­ a­ kö­zös­ ér­dek­lő­dés ­kap­csol ­össze. Ha­ majd­ min­den­ki­ hozzá­jut­hat ­a­ fej­lett­ szá­mí­tó­gé­pes­ esz­kö­zök­höz,­ össztársadalmi­ szin­ten­ pél­dá­ul csök­ken­het ­a­ for­ga­lom ­az­ uta­kon,­ eny­hül­het ­a­ le­ve­gő­szennye­zett­ség,­ az­ em­be­rek­ ki­köl­töz­het­nek ­a­ zsú­folt­ vagy­ ve­szé­lyes­ nagy­vá­ros­ok­ból,­és­ nö­ve­ked­het­ a­ csa­lá­di­ kör­ben­ el­töl­tött ­idő. A ­né­hai­ Phil­ Salin­ ezt­ a­ ké­pet­ fes­tet­te­ a­ jö­vő­ről:

“2000­- re­ szá­mos ­kibertér ­jön­ majd­ lét­re,­ sok­fé­lék­ és­ egy­re­ gaz­da­gab­bak. ­A ­la­i­kus­ el­kép­ze­lé­sek­kel­ szem­ben,­ ezek­ a­ kiberterek ­egyál­ta­lán ­nem­ lesz­nek ­egy­for­mák,­ és­ nem­ mind­egyik ­lesz­ tel­je­sen ­nyil­vá­nos.­ A ­vi­lág­há­ló­zat­ egy­ össze­kap­csolt­ „kö­zeg” ­a­ kü­lön­bö­ző ­kö­zös­sé­gek ­szá­má­ra, ­de­ ön­ma­gá­ban­ csak­ egy­ na­gyon ­la­za,­ he­te­ro­gén­ va­la­mi.­ A kibertérben ­a­ leg­több ­vir­tu­á­lis­ hely ­ugyan­olyan ­el­kü­lö­nült, ­„ma­gán­te­rü­let”­ lesz,­ mint­ most­ a­ la­ká­sok,­ az­ iro­dák,­ a­ temp­lo­mok ­és­ az ­áru­há­zak,­ me­lye­ket­ a­ tu­laj­do­no­sa­ik ­vagy­ a­ ve­ze­tő­ik­ irá­nyí­ta­nak ­és­ bir­to­kol­nak…De­ a­ je­len­le­gi ­ma­gán­tu­laj­don­nal­ szem­ben ­a­ dol­gok­ kinézete ­és­ mű­kö­dé­se­ sok­kal­ vál­to­za­to­sabb­ lesz,­ mert­ a­ szoft­ve­rek­kel­ ol­csón­ le­het­ gya­kor­la­ti­lag­ vég­te­len­ szá­mú­ va­ri­á­ci­ót­ lét­re­hoz­ni.­ A ­sok­fé­le­ség­ből ­szár­ma­zó­ eset­le­ges­ ká­ros „mel­lék­ha­tá­sok”­pe­dig­ el­ke­rül­he­tők; ­ami­ az­ egyik ­kibertérben ­tör­té­nik,­an­nak­ nem­ fel­tét­le­nül­ kell­ ki­ha­tás­sal­ len­nie­ egy­ má­sik­ kibertérre”

A­ „kiberterek” ­öt­le­te­ na­gyon ­sze­ren­csés,­ sok­fé­le­ kép­ze­tet­ kelt­ az­ em­be­rek­ben,­ se­gít ­át­érez­ni­ a­ har­ma­dik ­hul­lám­ban rej­lő­ ci­vi­li­zá­ci­ós ­le­he­tő­sé­ge­ket. ­A ­kibertér­ nem­ va­la­mi­fé­le­ cent­ri­fu­gá­lis­ erő,­ amely­ szét­sza­kít­ja­ a­ tár­sa­dal­mat,­ ha­nem­ ép­pen­ el­len­ke­ző­leg,­ az­ egyik­ leg­fon­to­sabb ­kö­tő­anyag ­le­het,­ mely­ össze­tart ­egy­ egy­re­ sza­ba­dabb­ és­ vál­to­za­to­sabb­ kö­zös­sé­get.

A ­kor­mány­zat­ sze­re­pe.

A ­je­len­le­gi­ kor­mány­zat ­azt­ az­ –­ egyéb­ként ­he­lyes­ –­ célt­ tűz­te­ ki,­ hogy­ új­ra­ kell­ fo­gal­maz­ni­ az­ ál­lam­ sze­re­pét­ a­ 21.­ szá­zad­ban.­ E­ cél­ el­éré­se­ már­ egy­ má­sik­ kér­dés,­ és­ ahogy­ az­ itt­ kö­vet­ke­ző,­ va­la­mint­ az­ utol­só­ fe­je­zet­ből­ ki­de­rül,­ két­sé­ges,­ hogy­ a­ kö­zeljö­vő­ben­ si­ke­rül­-e ­tö­ké­le­te­sen­ el­ér­ni? Ezért­ na­gyon ­fon­tos­ pon­to­san­ meg­ér­te­nünk, ­mit­ is­ je­lent­ egy­ har­ma­dik­ hul­lá­mos­ kor­mány­zat ­meg­al­ko­tá­sa,­ és­ már­ most­ el­ kell­ kez­de­ni­ az­ át­ala­ku­lást. A ­har­ma­dik ­hul­lám ­vé­gül­ is­ gya­kor­la­ti­lag ­szin­te­ min­den ­olyan­ dol­got­ meg­vál­toz­tat,­ amit ­a­ kor­mány­zat­ csi­nál­ni­ szo­kott.­ A­ leg­sür­ge­tőbb ­fel­adat­ most­ az,­ hogy­ mó­do­sít­sunk ­a­ kibervilág ­épí­té­sét ­las­sí­tó­ sza­bá­lyo­kon­ és­ fo­lya­ma­to­kon.­ Ha­ az­ ipa­ri­ tár­sa­da­lom ­in­téz­mé­nye­i­re­ az­ ipa­ri­ tár­sa­da­lom ­sza­bá­lya­it ­hasz­nál­ják­–­ va­gyis­ a­ je­len­le­gi ­hely­ze­tet ­kon­zer­vál­ják ­–,­az­ rö­vid­ tá­von­ nem­ okoz­ nagy­ kárt.­ A ­fej­lő­dés­re ­iga­zán­ az­ je­lent­ ve­szélyt,­ ha­ a­ kor­mány­zat­ meg­pró­bál­ja ­a­ má­so­dik ­hul­lám­ban ­hasz­nált ­mód­sze­re­ket­ a­ har­ma­dik­ hul­lám­ gyor­san ­vál­to­zó, ­de­cent­ra­li­zált ­kép­ződ­mé­nye­i­re­ al­kal­maz­ni. ­Ha­ van­ egyál­ta­lán ­he­lyes­ „ipar­po­li­ti­ka”­ a­ Tu­dás­ Ko­rá­ban, ­ak­kor­ an­nak­ el­ső­sor­ban ­ar­ra­ kell­ kon­cent­rál­nia,­ hogy­ el­tá­vo­lít­son­ min­den­ gá­tat­ a­ ver­seny ­elől,­ és­ tö­me­ge­sen ­deregulálja­ a­ ro­ha­mo­san­nö­vek­vő­ te­le­kom­mu­ni­ká­ci­ós­ és­ szá­mí­tás­tech­ni­kai­ ipar­ága­kat. Van­ egy­ to­váb­bi­ do­log,­ ami­ még­ az­ át­ala­ku­lás ­ele­jén­ tisz­tá­zan­dó:­ a­ kor­mány­zat­nak ­annyi­ra ­kell­ nagy­nak­ és­ erős­nek ­len­nie,­ amennyi­re­ köz­pon­ti­ fel­ada­tai­ ha­té­kony ­és­ ha­tá­sos vég­re­haj­tá­sá­hoz­ szük­ség­ van.­ A­ har­ma­dik ­hul­lám ­kor­mány­za­ti­ szer­ve­ze­te ­sok­kal­ ki­sebb ­lesz­ (ta­lán­ csak­ fe­le ­ak­ko­ra­ vagy­ még­ ki­sebb),­ mint­ a­ mos­ta­ni ­–­ ez­ az­ ipa­ri­ kor­szak­ köz­pon­to­sí­tott­ ha­tal­mi ­szer­ve­ze­te­i­ről­ az­ új,­ vál­to­za­tos ­és­ szét­szórt ­in­téz­mény­rend­szer­re ­va­ló­ át­té­rés ­el­ke­rül­he­tet­len kö­vet­kez­mé­nye. ­De­ a­ ki­sebb­ kor­mány­zat­ nem­ fel­tét­le­nül­ je­lent­ gyen­ge­ kor­mány­za­tot és a­ ki­sebb­ kor­mány­zat­ kö­ve­te­lé­se­ nem­ je­len­ti­ azt,­ hogy­ az­ em­ber­ szűk­ po­li­ti­kai­ szem­pont­ok ­mi­att­ a­ kor­mány­zat­ „el­len”­ van. Sőt:­ a­ má­so­dik ­hul­lám­ról ­a­ har­ma­dik­ra­ va­ló­ át­me­net ­a­ New Deal óta nem látott kormány­za­ti­ ak­ti­vi­tást ­igé­nyel ­majd.­ Öt­ ér­vet­ so­ra­koz­ta­tunk­ föl­ ál­lí­tá­sunk­ mel­lett.

1. Az interaktív multimédiához vezető út Mitch­ Ka­por­ és­ Jerry­ Berman ­„jeffersoni” ­ví­zi­ó­ja ­a­ jö­vő­ről ­ar­ra­ kész­tet­te ­az­ Elekt­ro­ni­kus­ Ha­tár­szé­lek­ Ala­pít­ványt­ (Electronic­ Frontier­ Foundation),­ hogy­ kam­pányt ­in­dít­son­ a­ „nyílt”­ adat­át­vi­te­li ­rend­sze­rek­ ér­de­ké­ben: Az­ in­for­má­ci­ós ­sztrá­dán ­to­váb­bít­ha­tó­ elekt­ro­ni­kus ­in­for­má­ci­ók­ sok­fé­le­sé­ge ­és­ mennyi­sé­ge nagy­ság­ren­dek­kel­ na­gyobb,­ mint­ amek­ko­rá­ra­ a­ vi­szony­lag­ szűk­ te­le­ví­zi­ós­ hul­lám­sáv­ok ­és­ a ­kor­lá­to­zott­ szá­mú­ ká­bel­té­vé­csa­tor­nák­ le­he­tő­sé­get­ ad­nak.­ Ha­ he­lye­sen ­ter­ve­zik ­és­ sza­bá­lyoz­zák,­ az­ infosztráda­ he­lyet­ ad­hat­ min­den­ki­nek,­aki­ szól­ni,­ pub­li­kál­ni ­vagy­ be­szél­get­ni ­akar.­ Ezek­ az­ in­te­rak­tív ­szol­gál­ta­tá­sok­ azon­ban ­meg­va­ló­sít­ha­tat­la­nok ­lesz nek­ ak­kor,­ ha­ egy­ nyolc­sá­vos­ au­tó­pá­lya ­fut­ majd­ be­ min­den­ la­kás­ba,­ de­ csak­ egy­ szűk­ ös­vény ­ve­zet­ ki­ on­nan.­ Ahe­lyett,­ hogy ­a­ mai,­ egy­re­ ke­vés­bé­ el­vi­sel­he­tő­ szó­ra­koz­ta­tó ­te­le­ví­zió­ mul­ti­mé­dia­ vál­to­za­tát ­csi­nál­juk ­meg,­ in­kább­ egy­ olyan­ infosztrádára ­len­ne­ szük­ség,­ mely­ a­ ma­i­nál­ sok­kal­ vál­to­za­to­sabb­ „mű­so­rok”­ ké­szí­té­sét­ének­ ter­jesz­té­sét ­ösz­tön­zi­.

A ­kér­dés­ csak­ az,­ hogy­ mi­lyen ­sze­re­pet­ kell­ a­ kor­mány­zat­nak ­vál­lal­nia ­a­ fen­ti­ el­kép­ze­lés­ meg­va­ló­sí­tá­sá­hoz? ­To­váb­bá:­ az­ EFF­ ál­tal­ el­kép­zelt­ nyílt,­ bár­ki­ ál­tal­ hoz­zá­fér­he­tő, ­sok­ hely­ről­ sok­ hely­re­ fu­tó,­ nem­ze­ti­ mul­ti­mé­dia­ há­ló­zat­ra ­irá­nyu­ló ­kez­de­mé­nye­zé­sek ­mennyi­re ­sér­tik­ vajon­ azok­ ér­de­ke it, ­akik­ most­ ezer­szám­ra­ épí­tik­ a­ zárt­ he­lyi­ há­ló­za­to­kat? Az­ in­te­rak­tív­ mul­ti­mé­dia ­ma­ még­ csak­ az­ élen­já­ró­ cé­gek­nél ­és­ más­ elit­cso­por­tok­nál ­min­den­na­pos.­ De­ ugya­nezt­ le­he­tett­ mon­da­ni­ a­ szö­veg­szer­kesz­tők­re ­ti­zen­két­ év­vel­ ez­előtt ­és­ a­ bé­relt­ vo­na­las­ há­ló­za­tok­ra ­hat­ éve.­ Mos­tan­ra­ vi­szont ­a­ sze­mé­lyi­ szá­mí­tás­tech­ni­ka ­gya­kor­la­ti­lag ­kor­lát­la­nul­ hoz­zá­fér­he­tő­–­ anél­kül,­ hogy­ ezt­ va­la­milyen ­po­li­ti­kai­ ve­ze­tés ­va­la­ha ­is­ finan­szí­roz­ta­ vagy­ „ter­vez­te”­vol­na. (szerkesztő megjegyzése: tényleg?) És­ a­ há­ló­za­ti­ rend­sze­rek ­is­ hipersebességgel­ nö­ve­ked­nek.­ Két­ éve­ még­ öt­ven­ dol­lár­ volt­ a­ há­ló­zat ­el­éré­sé­hez ­szük­sé­ges­ szoft­ver,­ most­ pe­dig ­ugyan­azok­ a­ cé­gek­ in­gyen ­osz­to­gat­ják,­ hogy­ mi­nél­ több­ em­ber­ legyen “online”.

Ez­ a­ rob­ba­nás­sze­rű,­ egalitárius ­vál­to­zás­ nagy­részt ­an­nak­ kö­szön­he­tő,­ hogy­ a­ kor­mány­zat ­tá­vol­ tar­tot­ta ­ma­gát­ et­től­ a­ pi­ac­tól,­ en­ged­te,­ hogy­ a­ sze­mé­lyi ­szá­mí­tás­tech­ni­ka­ ve­gye­ át­ a ­ve­ze­tést, ­mi­köz­ben­ a­ nagy­gé­pek ­a­ rak­tá­rak­ban ­ro­had­tak­ (szin­te­ szó­sze­rint);­ és­ hagy­ta­ –­ nem­ két­sé­ges,­ hogy­ in­kább­ fele­dé­keny­ség­ből,­ mint­sem ­szán­dé­ko­san­ –,­ hogy­ a­ szá­mí­tó­gépes­ há­ló­za­tok­ sza­ba­don ­nö­ve­ked­je­nek,­ min­den­fé­le­ sza­bá­lyozó­ kor­lá­tok­tól­ men­te­sen­–­szem­ben­ a­ te­le­fon­nal, ­a­ mű­sor­szó­rás­sal ­és­ a­ ká­bel­te­le­ví­zi­ó­zás­sal. Eb­ből­ az­ kö­vet­ke­zik,­ hogy­ a­ há­ló­zat­hoz ­va­ló­ tel­jes­ kö­rű­ hoz­zá­fé­rés ­meg­te­rem­té­sé­hez rö­vid­ tá­von­ az­ a­ leg­jobb­ stra­té­gia,­ ha­ mi­nél­ ke­ve­sebb ­kor­látot ­ál­lí­tunk ­a­ pi­a­ci­ sze­rep­lők ­és­ az ­új­sze­rű­ meg­ol­dá­sok ­elé.­ Egye­sek ­sze­rint­ egy­ or­szá­gos ­in­te­rak­tív­ mul­ti­mé­dia­ há­ló­zatot­ csak ­úgy­ le­het­ne ­rö­vid­ idő­ alatt­ meg­va­ló­sí­ta­ni,­ ha­ a­ sza­bá­lyo­zók ­sok­kal­ na­gyobb ­együtt­mű­kö­dést­ en­ge­dé­lyez­né­nek a­ ká­bel­­ és­ a­ te­le­fon­tár­sa­sá­gok ­kö­zött.­ Ez­ utób­bi­ak­ ki­ter­jedt üveg­szá­las­ há­ló­za­tát­ (ki­lenc­szer ­na­gyobb,­ mint­ az­ ipa­ri­ üvegkábel-rendszer­ és­ gyor­sab­ban ­nő)­ rá­ lehetne­ köt­ni­ az­ 57­ mil­lió­ szé­les­sá­vú­ csat­la­ko­zó­pont­ra ­(va­gyis ­a­ ká­bel­té­vé­ há­ló­zat­ba ­be­kö­tött ­la­ká­sok­ra), ­és­ má­ris­ egy­ új,­ nem­ze­ti­ di­gi­tális ­há­ló­zat­ jön­ne­ lét­re­ –­ amely­ mul­ti­mé­dia,­ in­ter­ak­tív,­ és­ (a­ költ­sé­gek ­csök­ke­né­sé­vel)­ egy­re­ in­kább­ el­ér­he­tő ­len­ne­ a­ sze­gé­nyebb ­ame­ri­ka­i­ak ­szá­má­ra ­is. Ezért­ van­ az,­ hogy­ az­ ilyen­ együtt­mű­kö­dés­ aka­dá­lyo­zá­sa­ –­ a­ ká­bel­­ és­ te­le­fon­tár­sa­sá­gok ­kö­zöt­ti­ ver­sen­gés ­eről­te­té­sé­vel­ –­ vol­ta­kép­pen ­elitista­ po­li­ti­ka.­ A­ je­len­le­gi­ szö­vet­sé­gi­ po­li­ti­ka ­olyan­ mér­ték­ben ­gá­tol­ja­ a­ ko­ope­rá­ci­ót­ a­ két­ üz­let­ág ­kö­zött,­ hogy­ ez­ tu­laj­don­kép­pen ­a­ sza­bad és­ egyen­lő ­hoz­zá­fé­rést­ hir­de­tő­ kor­mány­zat­ sa­ját­ cél ja­i­val­ is­ el­len­té­tes ­ered­mény­re­ ve­zet. A ­ká­bel­há­ló­zat­ „el­rendel­te­tett”­ sor­sá­nak ­aka­dá­lyo­zá­sa ­azért­ is­ ká­ros,­ mert­ hoz­zá­já­rul­ a ­mű­sor­szó­ró­ (vagy­ kes­keny­­sá­vú)­ te­le­ví­zi­ó­zás­ mo­dell­jé­nek ­kon­zer­vá­lá­sá­hoz.­ Egy­ in­te­rak­tív ­mul­ti­mé­dia ­há­ló­zat­ ki­ala­ku­lá­sá­nak­ meg­ál­lí­tá­sa ­John­ Malone­ ere­de­ti­ el­kép­ze­lé­sét­ tá­mo­gat­ja­–­ ame­lyet ­pe­dig­ ál­lí­tó­lag­ min­den­ki ­(kü­lö­nö­sen­ Gore­ al­el­nök ­és­ az­ FCC)­ el­le­nez,­ mert­ az ­irá­nyí­tás­ jo­gát­ a­ rend­szer­gaz­dák ­és­ üze­mel­te­tők­ ke­zé­ben­ hagy­ná.

Malone ­ere­de­ti,­ kes­keny­­sá­vú­ mo­dell­jét­ csak­ ak­kor­ le­het­ más­sal­ he­lyet­te­sí­te­ni,­ ha­ iga­zán bő­ség­ lesz­ a­ sáv­szé­les­ség­ből.­ Ami­kor ­a­ kor­mány­zat ­meg­tilt­ja­ a­ rend­sze­rek ­össze­kap­cso­lá­sát,­ a­ Malone ­modell­ esélyt­ kap­ az­ új­já­szü­le­tés­re. ­Egy­ sáv­szé­les­ség­ben­ kor­lá­to­zott­ vi­lág­ban ­a­ csa­tor­na ­bir­to­ko­sa nem­csak­ ké­pes­ ar­ra,­ hogy­ sza­bá­lyoz­za­ a­ hoz­zá­fé­rést,­ ha­nem­ rá­ is­ kény­sze­rül­ er­re­ –­ va­gyis­ a­ mé­di­um ­tu­laj­do­no­sa egy­ben­ az­ üze­ne­tet­ is­ be­fo­lyá­sol­ja.­ Az­ sem­ szá­mít,­ ki­ a­ tu­laj­do­nos.­ A ­sáv­szé­les­ség­ szű­kös­sé­ge ­meg­kí­ván­ja ­a­ há­ló­zat ­üze­mel­te­tő­i­től, ­hogy ­meg­ha­tá­roz­zák ­a­ „mű­sort”. Mi­vel­ ma­ már­ a­ ká­bel­ szin­te­ min­den­hol ­ott­ van,­ kü­lö­nö­sen ­a­ vá­ros­ok­ban,­ ez­zel­ a­ tech­ni­ká­val­ meg­ le­het­ne­ szün­tet­ni ­a­ gaz­da­gok ­és­ sze­gé­nyek ­kö­zöt­ti­ in­for­má­ci­ós­ sza­ka­dé­kot.­ A ­széles­ sávú­ ká­bel „ve­ze­té­kek”­ már­ ott­ van­nak­ az­ ame­ri­kai ­ház­tar­tá­sok ­két­har­ma­dá­ban ­(és­ to­váb­bi­ egy­ne­gye­dük­ben ­könnyen­ be­köt­he­tők ­len­né­nek). ­A­ te­le­fon­tár­sa­sá­gok ­ren­del­kez­nek széles­ sávú­ op­ti­kai­ ká­bel­lel.­ Egy­ ve­gyes­tí­pu­sú­ há­ló­zat­–­ koax kábel­és­ üveg­szál­ –­ len­ne­ a ­leg­jobb­ meg­ol­dás­ a­ kibertér ­nö­ve­lé­sé­re ­a­ kö­vet­ke­ző­ lé­pés­ben.­ Mi­ tör­té­nik­ ak­kor,­ ha­ ezt­ a­ le­he­tő­sé­get­ meg­aka­dá­lyoz­zák?

Eb­ben­ az­ eset­ben­ az,­ amit­ kibervilág-beli ­de­mok­rá­ci­á­nak­ ne­vez­het­nénk,­ a­ szá­mí­tás­tech­ni­kai­ szek­tor­ra­ fog­ kor­lá­to­zód­ni, és­ az­ Internetből­ nő­ majd­ ki­ né­hány­ év­ múl­va,­ ami­ el­ső­sor­ban­ a­ vál­la­la­tok­ és­ a­ kül­vá­ro­si/vá­ros­on­kí­vü­li­ la­kos­ság ­ér­de­ke­i­nek ­meg­fe­le­lő­en ­szer­ve­ző­dik.­ Bár­ tech­ni­ka­i­lag ­ez­ sem­ len­ne­ nagy­ baj,­ de­ tár­sa­dal­mi­lag ­ha­son­ló­an ­fur­csa­ hely­zet ­áll­hat­ elő,­ mint­ ami­lyet­ a­ „Japan­ Inc.”­ csi­nált­ a­ kö­zép ­­és­ alsóbb osztálybeli­ vá­sár­ló­i­val­ év­ti­ze­de­kig:­ fi­zet­tes­sünk ­ve­lük­ öt­ven­ szá­za­lék­kal ­töb­bet­ ugyan­olyan ­mi­nő­sé­gű­ jár­mű­ve­kért,­ mint­ ami­lye­nek­kel ­te­le­ van­ az­ ex­port ­pi­ac. Ha­son­ló­képpen:­ ha­ Wa­shing­ton ­rá­kény­sze­rí­ti ­a­ te­le­fon­tár­sa­sá­go­kat­ és­ a­ ká­bel­há­ló­zat­ üze­mel­te­tő­ket­ ar­ra,­ hogy­ ki­egé­szít­sék ­vagy­ fö­lös­le­ge­sen­ meg­dup­láz­zák­ a­ há­ló­za­ta­i­kat,­ más­ fej­lett­ ipa­ri­ or­szá­gok ­–­„nyílt”­ in­te­rak­tív­ mul­ti­mé­dia­ rend­sze­rek ­se­gít­sé­gé­vel­ –­ ha­ma­rabb­ te­rem­tik­ meg­ a­ kiber-demokráciájukat,­ mint­ Ame­ri­ka,­ an­nak­ tech­no­ló­gi­a­i­lag­ ve­ze­tő ­hely­ze­te ­el­le­né­re. Rá­adá­sul­ a­ ke­le­ti­ par­ti­ mű­sor­szó­ró ­cé­gek­ és­ a­ ho­lly­woo­di ­álomgyárosok ­rég­óta­ tar­tó ­szö­vet­sé­ge ­is­ új­ erő­re­ kap­hat.­ Ha­ az­ egy­irá­nyú­ vi­de­o ­film­bi­ro­dal­muk ­is­mét­ vé­del­met­ kap, ame­ri­ka­i­ak­ mil­li­ó­it ­foszt­ják ­meg­ at­tól­ a­ le­he­tő­ség­től, ­hogy­ egy­ új,­ in­te­rak­tív ­mul­ti­mé­dia ­kul­tú­rát­ épít­se­nek ­ma­guk­nak.

A­ te­le­fon ­­és­ ká­bel­tár­sa­sá­gok ­kö­zött­ mes­ter­sé­ge­sen ­ger­jesz­tett­ ver­seny­ nem­ hoz­za­ lét­re ­a­ két­irá­nyú ­mul­ti­mé­dia ­há­ló­za­tot,­ és­ azt­ a­ ci­vi­li­zált ­te­le­tár­sa­dal­mat,­ me­lyet­ Ka­por­ és­ Berman­ föl­vá­zolt.­ Az­ nem­ elég,­ ha­ egy­sze­rű­en ­„el­tá­vo­lít­juk­ a­ kor­mány­za­tot­ az­ út­ból”. ­Ko­mo­lyan­ ér­vé­nye­sí­te­ni ­kel­le­ne­ a­ tröszt­el­le­nes­ sza­bá­lyo­zást, ­je­len­leg ­azon­ban ­nin­cse­nek ­meg­ az­ eh­hez­ szük­sé­ges­ ke­re­tek. ­Az­ in­te­rak­tív­ mul­ti­mé­di­á­hoz­ va­ló­ ál­ta­lá­nos­ hoz­zá­fé­rés­ meg­te­rem­té­sé­hez ­ra­di­ká­li­san­ új­ra­ kell­ gon­dol­ni ­a­ kor­mány­za­ti­ po­li­ti­kát.

A dinamikus verseny elősegítése.

A ­tech­ni­kai­ fej­lő­dés ­a­ ko­ráb­ban­ „ter­mé­sze­tes ­mo­no­pó­li­umok­kal” ­és­ „tö­meg­ter­me­lő ­ipar­ágak­kal” ­jel­lem­zett ­te­le­kom mu­ni­ká­ci­ós­ pi­a­con ­ti­pi­kus­ ver­seny­hely­ze­tet­ te­rem­tett.­ A­ kor­mány­zat­nak ­az­ a­ fel­ada­ta,­ hogy­ bá­to­rít­sa ­ezt­ a­ vál­to­zást­, úgy­ kell­ ala­kí­ta­ni­ a­ kö­rül­mé­nye­ket,­ hogy­ az­ új­ ver­seny­zők­ és­ az­ új­ tech­no­ló­gi­ák­ tá­ma­dást ­in­téz­hes­se­nek ­a­ múlt­ mo­nopó­liumai­ el­len. Az­ ár­sza­bá­lyo­zók ­be­ve­ze­té­se­ és­ a­ pi­ac­ra­ va­ló­ be­lé­pés­ kor­lá­to­zá­sa ­ért­he­tő­ volt­ a­ ter­mé­sze­tes­ mo­no­pó­li­u­mok­ ese­té­ben. ­Az­ egyez­ség ­vi­lá­gos:­ a­ mo­no­pó­li­um ­él­ve­ző­je alá­ve­ti­ ma­gát ­az­ il­le­tő­ ál­lam­ ár­sza­bá­lyo­zá­sá­nak,­ cse­ré­be ­ki­zá­ró­la­gos ­franchise jo­got­ kap­ a­ pi­a­con. De­ mi­ tör­té­nik ­ak­kor,­ ha­ gaz­da­sá­gi­lag ­kí­vá­na­tos­sá­ vá­lik,­ hogy­ egy­nél­ több­ szol­gál­ta­tó­ le­gyen­ a­ pi­a­con?­ Ilyen­ eset­ben ­a­ kor­lá­to­zá­sok fenn­tar­tá­sa ­meg­ál­lít­ja­ a­ fej­lő­dést.­Meg­aka­dá­lyoz­za­ az­ új­ já­téko­sok, ­az­ új­ ter­mé­kek­ és­ tech­ni­kák ­meg­je­le­né­sét,­ s­ nem­ ösz­tön­zi ­a­ mo­no­pó­li­um ­tu­laj­do­no­sát ­ar­ra,­ hogy­ ma­ga­ kez­de­ményez­ze ­a­ vál­to­zá­so­kat. Rö­vi­den:­ az­ ár­­ és­ pi­ac­ sza­bá­lyo­zók ­el­lent ­mon­da­nak ­a­ di­na­mi­kus­ ver­seny­nek.

A ­kor­lá­to­zó ­sza­bá­lyo­zók ­al­ter­na­tí­vá­ja ­a­ tröszt­el­le­nes­ tör­vény ­le­het,­ ame­lyet ­úgy­ ter­vez­tek­ meg,­ hogy­ meg­aka­dá­lyoz­za­ az­ új­ mo­no­pó­li­u­mok ­ki­ala­ku­lá­sá­hoz­ ve­ze­tő­ hú­zá­so­kat,­ a fo­gyasz­tók ­meg­ká­ro­sí­tá­sát­ az­ árak­ fel­haj­tá­sá­val,­ a­ kon­ku rens ­ter­mé­kek­hez­ va­ló­ hoz­zá­fé­rés­ ne­he­zí­té­sét­ és­ a­ szol­gál­tatá­sok ­mi­nő­sé­gé­nek ­rom­lá­sát.­ A ­tröszt­el­le­nes ­tör­vénnyel ­le­he­tett ­több­ mint­ 120­ évig­ fenn­tar­ta­ni­. Ame­ri­ká­ban­ a­ ve­tél­ke dést­ azo­kon ­a­ pi­a­co­kon,­ ahol­ kí­vá­na­tos ­és­ le­het­sé­ges ­volt­ több­ részt­ve­vő ­ver­se­nyez­te­té­se. A ­te­le­kom­mu­ni­ká­ci­ós­ (te­le­fon,­ ká­bel,­ mű­hold,­ rá­dió­te­le­fon) ­szol­gál­ta­tá­sok ­pi­a­ca­ most ilyen­ pi­ac.­ En­nek­ az­ egy­sze­rű ­tény­nek­ a­ kö­vet­kez­mé­nye­ is­ egy­sze­rű: ­a­ te­le­kom­mu­ni­ká­ci­ó­ban­ az­ ár ­­és­ pi­ac­ sza­bá­lyo­zókat­ –­ az­ ál­la­mi­ és­ a­ he­lyi,­ va­la­mint­ a­ szö­vet­sé­gi­ kor­mány­zat nál­ egya­ránt­–­ tröszt­el­le­nes­ tör­vé­nyek­kel ­kell­ fel­vál­ta­ni,­ ami­lyen ­gyor­san­ csak­ le­het. Ez­ a­ vál­tás­ nem­ lesz­ egy­sze­rű,­ és­ nem­ le­het­ azon­na­li.­ Ha­ ko­mo­lyan ­al­kal­maz­nák ­a­ tröszt­el­le­nes ­tör­vényt­ a­ te­le­kom­mu­ni­ká­ci­ós­ szol­gál­ta­tá­sok­nál,­ több­ kor­mány­za­ti­ hi­va­tal­ban­ (pl.­ az­ Igaz­ság­ügyi­ Mi­nisz­té­ri­um­Tröszt­el­le­nes­ Osz­tá­lyán) ­új­faj­ta­ is­me­re­te­ket ­kel­le­ne el­sa­já­tí­ta­ni.­ És­ a­ sza­bá­lyo­zott ­mo­no­pó­li­u­mok ­be­fek­te­tő­i­nek ­is­ időt­ kell­ ad­ni­ ar­ra,­ hogy­ új­ra ­ér­té­kel­jék ­a­ be­fek­te­té­se­i ket, ­fi­gye­lem­be­ vé­ve­ a­ vál­to­zé­kony ­jo­gi­ sza­bá­lyo­zást, ­amely­ben­ ezek­nek ­a­ cé­gek­nek ­mű­köd­ni­ük­ kell­ –­ ezt­ a­ ki­vált­sá­got­ a­ kábeltévé ipar ­nem­ kap­ta­ meg­ az­ el­múlt­ években.

Még­ két­ fon­tos­ szem­pont­ van.­ Az­ el­ső:­ a­ ké­se­del­mes ­be­ve­zetés­ nem­ ugya­naz,­ mint­ a­ ké­se­del­mes­ cse­lek­vés.­ Cse­le­ked­ni azon­nal ­kel­le­ne,­ még­ ha­ a­ be­ve­ze­tést ­kés­lel­tet­jük ­is.­ A ­má­sik:­ nem­ le­het­nek ­köz­bül­ső ­lé­pé­sek. ­Egy­ sza­bá­lyo­zott­ kör­nye­zet­ből ­át­tér­ni­ egy­ ver­seny­hely­zet­re­ –­ egy­ köl­csön­zött­ ha­son­lat­tal ­él­ve­ –­ olyan,­ mint­ át­tér­ni­ a­ bal­ol­da­li­ köz­le­ke­dés­ről ­a­ jobb­ol­da­li­ra:­ nem­ le­het­ fo­ko­za­to­san­ csi­nál­ni.

A tulajdonjogok meghatározása és elosztása.

1964-­ben­ a­ sza­bad­el­vű­ Ayn­ Rand­ ezt­ ír­ta: A ­kor­mány­zat­nak az­ a­ dol­ga,­ hogy­ véd­je­ az­ egyé­ni­ jo­go­kat, ­és­ en­nek­ ré­sze­ként meg­fo­gal­maz­za­ azo­kat­ a­ tör­vé­nye­ket,­ me­lyek ­se­gít­sé­gé­vel ezek­ a­ jo­gok­ ér­vé­nye­sít­he­tők ­és­ oda­ítél­he­tők.­ To­váb­bá:­ a­ kor­mány­zat­ fe­le­lős­sé­ge ­a­ jo­gok­ al­kal­maz­ha­tó­sá­gá­nak ­de­fi­ni­á­lá­sa ­egy­ adott­ te­vé­keny­sé­gi­ te­rü­le­ten­–­ de­fi­ni­ál­hat­ja­ (va­gyis­ér­tel­mez­he­ti),­ de­ nem­ al­kot­hat­ja,­ nem­ ta­lál­hat­ja ­ki,­ nem­ ado­má­nyoz­hat­ja ­vagy­ von­hat­ja ­vissza­ őket.­ A ­tu­laj­don­jog­ok­ér­tel­me­zé­sé­nek­ kér­dé­se­ gyak­ran­ föl­me­rült ­már­ ed­dig­ is,­ pél­dá­ul­ az­ olaj­ipar­ral­ vagy­ az­ or­szá­gok ­fö­löt­ti­ lég­tér­rel ­kap­cso­lat­ban.­ Az­ ese­tek­ több­sé­gé­ben­ az­ ame­ri­kai­ kor­mány­zat­ meg­fe­le­lő­ ál­lás­pon­tot­ vá­lasz­tott:­ meg­pró­bál­ta­ vé­de­ni­ az­ összes­ érin­tett­ egyé­ni­ jo­got,­ s­ nem­ ar­ra­ tö­re­ke­dett, ­hogy­ ér­vény­te­le­nít­se ­őket.

A ­kibertérben­ ér­vé­nyes ­tu­laj­don­jog­ok ­de­fi­ni­á­lá­sa ­ta­lán­ a­ leg­sür­gő­sebb ­és­ leg­fon­to­sabb ­fel­adat­a­ kor­mány­za­ti­ in­for­ma­ti­kai­ po­li­ti­ká­ban. ­Ez­ egy­ bo­nyo­lult ­mun­ka­ lesz,­ és­ mind egyik­ kulcs­te­rü­le­ten­ –­ az­ elekt­ro­mág­ne­ses­ frek­ven­ci­ák­ és­ a­ szel­le­mi­t u­laj­don ­ügyé­ben,­ va­la­mint­ ma­gá­nak ­a­ kibertérnek­az­ ügyé­ben ­(ide­ért­ve ­pél­dá­ul­ a­ ma­gán­élet­hez ­va­ló­ jo­got) ­–­ kü­lön­le­ges­ prob­lé­mák­kal­ kell­ szem­be­néz­ni.­ A ­fő­ szem­pont­ok ­ez­zel­ kap­cso­lat­ban ­a ­kö­vet­ke­zők. Elő­ször:­ ez­ egy­ „köz­pon­ti” ­kor­mány­za­ti­ fel­adat.­ Egy­ har­ma­dik ­hul­lá­mos­ kor­mány­zat­át­ ér­zi­ en­nek­ a­ vál­lal­ko­zás­nak ­a­ fon­tos­sá­gát ­és­ sür­gős­sé­gét, ­s­ ko­mo­lyan ­hoz­zá­kezd­ a­ meg­ol­dá­sá­hoz.­ Ha­ nem­ így­ tesz,­ az­zal­ fenn­tart­ja ­a­ má­so­dik ­hul­lám­ban ­ér­vé­nyes­ vi­sel­ke­dést ­és ­po­li­ti­kát.­ Má­sod­szor:­ a­ ve­zér­elv­nek ­an­nak­ kell­ len­nie,­ hogy­ a­ tu­laj­don­jog ­az­ em­be­re­ké­ (ma­gán­tu­laj­don), ­s­ ezt­ kell­ min­den ­dön­tés­nél ­fi­gye­lem­be ­ven­ni.­ Nem­ a­ kor­mány­zat­ a­ kibertér ­tu­laj­do­no­sa,­ ha­nem­ a­ nép. Har­mad­szor: az­ egy­ér­tel­mű­ség ­alap­ve­tő­en ­fon­tos.­ A ­ho­má­lyos ­tu­laj­don­jogi ­sza­bá­lyo­zás­ bá­to­rít­ja ­a­ pe­res­ke­dést,­ az­ ener­gi­ák­ a­ bí­ró­sá­go­kon ­fe­csé­re­lőd­nek­ el,­ és­ nem­ a­ fo­gyasz­tó­kat­ szol­gál­ják, nem­ ter­mel­nek ­ér­té­ket. ­A­ je­len­le­gi ­rend­szer ­ezen­ a­ té­ren­ tel­je­sen ­al­kal­mat­lan,­ elég­ a­ szoft­ve­rek ­sza­ba­dal­mi­ és­ szerzői ­jo­gi­ ügye­i­re ­vagy­ a­ frek­ven­ci­ák ­tu­laj­don ­­és­ hasz­ná­la­ti­ jo­gai­ fe­lett­ fo­lyó­ vi­ták­ra ­gon­dol­ni. Ha­ meg­néz­zük­ Ame­ri­ka­ múlt be­li­ gaz­da­sá­gi ­si­ke­re­it,­ ki­mu­tat­ha­tó,­ hogy­ ezek­ mér­té­ke mind­ig­ arány­ban ­volt­ az­zal,­ ami­lyen ­böl­csen­ tud­tunk­ vi­lá gos­ és­ ér­vé­nye­sít­he­tő ­tu­laj­don­jo­go­kat­ al­kot­ni ­és­ ki­osz­ta­ni.­ A kibertér­ lét­re­ho­zá­sá­hoz­ és­ meg­hó­dí­tá­sá­hoz ­is­mét­ elő­ kell ven­ni­ és­ meg­ kell­ erő­sí­te­ni­ ezt­ a­ böl­cses­sé­get.

Harmadik hullámos adó­ és elszámolási szabályok alkotása.

Egy­ sor­ új­ szám­vi­te­li­ meg­ol­dás­ra­ van­ szük­sé­günk ­a­ vál­lal­ko­zá­sok ­és­ a­ nem­zet­gaz­da­ság­ szint­jén ­egya­ránt. A GDP­ és­ más­ di­va­tos ­ada­tok­ sem­mit ­nem­ mon­da­nak ­az­ in­for­má­ci­ós­ tech­no­ló­gia­ tel­je­sít­mé­nyé­ről. ­A ­kor­mány­zat ­ed­dig­ sem­ volt­ va­la­mi­ si­ke­res ­a­ szol­gál­ta­tó­ szek­tor­ mű­kö­dé­sé­nek­ mé­ré­sé­ben, ­és­ szin­te­ mind­egyik ­in­téz­mény ­hi­he­tet­le­nül rosszul ­tud­ja­ csak­ meg­be­csül­ni ­az­ in­for­má­ció­ ter­me­lés ­ér­té két. ­A ­köz­gaz­dász­ok ­le­ra­gad­tak ­azok­nál­ a­ mód­sze­rek­nél, ame­lye­ket­ még­ a­ har­min­cas ­évek­ben­ vagy­ jobb­ eset­ben azok­ ha­tá­sá­ra­ dol­goz­tak­ ki.­ Ezért­ az­tán ­egy­re­ ke­vés­bé­ fon­tos­ vál­to­zó­kat ­mér­nek ­egy­re­ pon­to­sab­ban. A­ vál­lal­ko­zá­sok szint­jén ­az­ el­avult­ el­szá­mo­lá­si­ el­já­rá­sok ­ar­ra­ kény­sze­rí­te nek ­min­ket,­ hogy­ rend­sze­re­sen ­túl­ér­té­kel­jük­ a­ fi­zi­ka­i­lag­ lé­te­ző­ va­gyon­tár­gya­kat­ (pl.­ a­ tu­laj­dont), ­s­ alul­ér­té­kel­jük ­az­ em­be­ri­ erő­for­rá­so­kat ­és­ a­ szel­le­mi­ ér­té­ke­ket.­ Így­ az­tán,­ ha­ egy­ te­het­sé­ges­ fi­a­tal­ vál­lal­ko­zó­ egy­ szoft­ver­cé­get­ vagy­ va­la­mi­lyen ­in­for­má­ci­ós ­szol­gál­ta­tást ­akar­ in­dí­ta­ni,­ ne­he­zeb­ben tud­ja­ össze­szed­ni ­a­ szük­sé­ges­ kezdő­tő­két, ­mint­ a­ szom­széd ja,­ aki­ ütött-­ko­pott,­ ócs­ka­ gé­pe­i­vel­ akar­ be­száll­ni­ le­fu­tott ­üz­let­ág­ba. Adó­ügy­ben ­is­ ha­son­ló ­a­ hely­zet.­ Az­ adó­sza­bá­lyok mind­ig­ a­ kü­lön­bö­ző ­ér­dek­cso­por­tok ­ál­tal­ a­ kor­mány­zat­ra gya­ko­rolt ­nyo­más ­irá­nyát­ tük­rö­zik.­ A ­je­len­le­gi­ adó rend­szert­ a­ ha­gyo­má­nyos ­ipar­ágak ­kép­vi­se­lői­ és­ a­ fu­tó­sza­lag­ok­ vi­rág­ko­rá­ban­ ve­lük­ szö­vet­ke­zett ­erők­ ala­kí­tot­ták­ ki.

A ­szá­mí­tó­gé­pes ­ipar­ kép­vi­se­lői ­jo­go­san ­pa­nasz­kod­nak,­ hogy­ bár­ a­ ter­mé­ke­ik ­fe­le­ hat ­hó­nap­ vagy­ még­ rö­vi­debb ­idő­ alatt­ér­ték­te­le­ne­dik­ el,­ ezt­ az­ ér­ték­csök­ke­nést ­még­sem ­ér­vé­nye­sít­he­tik ­az­ adó­juk­ban.­ Az­ Egye­sült­ Ál­la­mok­ fél­ve­ze­tő ­ipa­ra kény­te­len ­öt­éves­ amor­ti­zá­ci­ós idő­szak­kal ­szá­mol­ni­ a­ ter­mé ke­i­nél, ­mi­köz­ben ­azok­nak ­csak­ há­rom­ ­év­ az­ élet­tar­ta­muk (szem­ben ­Ja­pán­nal,­ ahol­ a­ chipgyártók ­egy­ éven­ be­lül­ le­ír­hat­ják­ a­ gyár­tó­so­ra­i­kat).­ Össze­fog­lal­va:­ az­ adó­sza­bá­lyok ­in­kább ­a­ hosszú,­ sem­mint­ a­ rö­vid­ ter­mék­cik­lu­sú ­ipar­ágak­nak ked­vez­nek, ­még­ ha­ ez­ utób­bi­ak ­fe­lé­ to­ló­dik ­is­ el­ ma­ már­ a ter­ve­zés ­és­ a­ gyár­tás.

Lé­nye­ges­ te­hát,­ hogy­ mind­ a­ szám­vi­te­li,­ mind­ az­ adó­sza­bá lyok­ban­ –­ füg­get­le­nül­ at­tól, ­hogy­ a­ ma­gán­szek­tort­ fel­ügye­lő in­téz­mé­nyek ­(pl.­ a­ Fi­nan­ci­al­ Accounting­ Standards ­Board) ve­ze­tik ­be­ őket,­ vagy­ a­ kor­mány­zat­ hoz­za­ azo­kat­ az­ IRS-­en­ke­resz­tül­ vagy­ más­ mó­don­ –­ tük­rö­ződ­je­nek­ vég­re­ a­ Tu­dás­ Ko­rá­nak ­rö­vi­dü­lő ­élet­cik­lu­sai­ és­ a­ meg­fog­ha­tat­lan­ szel­le­mi tő­ke­ nö­vek­vő­ va­gyon­kép­ző ­sze­re­pe.

Harmadik hullámos kormányzat létrehozása

Túl­lép­ve ­a­ kibervilágban ­foly­ta­tan­dó­ po­li­ti­ka ­kér­dé­sén,­ a­ kor­mány­zat­nak ­az­ egész­ tár­sa­da­lom­hoz­ va­ló­ vi­szo­nyát ­is­ új­ra­ kell­ fo­gal­maz­nia,­ új­ra­ ki­ kell­ ta­lál­nia.­ Egyet­len­ vál­to­zás soro­zat­ nem­ ele­gen­dő­ ah­hoz,­ hogy­ egy­ jö­vő­ba­rát ­kor­mányzat­ jöj­jön­ lét­re.­ (Szerkesztő megjegyzése: tessék! itt nyújtom át a jövő politikai szlogenjét! Ugyanitt politikai/gazdasági szövegek, programok megírása elérhető (nevet). De­ van­ olyan­ mér­ce, me­lyet ­ér­de­mes ­al­kal­maz­ni­ a­ kö­ve­ten­dő­ po­li­ti­ka ­ter­ve­zé­sé­nél.­ Pél­dá­ul: A ­gyá­ri­pa­ri­ mo­del­len­ ala­pul­ (va­gyis­ szab­vá­nyo­sí­tás,­ ru­tin­ és­ tö­meg­ter­me­lés)?­ Ha­ igen, ­ak­kor­ ez­ egy­ má­so­dik­ hul­lá­mos­ po­li­ti­ka. ­A har­ma­dik ­hul­lám­ban ­az­ egye­di­sé­get­ kell­ tá­mo­gat­ni. Köz­pon­to­sít­ja ­az­ irá­nyí­tást?­ A­ má­so­dik­ hul­lá­mos­ po­li­ti­kák ­a­ ha­tal­mat­ bü­rok­ra­ti­kus­ in­téz­mé­nyek­be ­cent­ra­li­zál­ják, ­a­ har­ma­dik­ hul­lám­ban­ a­ ha­ta­lom ­szét­osz­tá­sa ­fo­lyik­ –­ azo­kat ­ru­házzák ­föl­ ve­le,­ akik­ a­ dön­tést ­igény­lő­ hely­hez ­legközelebb­ van­nak.­ A­ föld­raj­zi­ kon­cent­rá­ci­ót ­bá­to­rít­ja?­ A ­má­so­dik ­hul­lá­mos ­po­li­ti­kák­ az­ em­be­re­ket ­ar­ra ­ösz­tön­zik, ­hogy­ fi­zi­ka­i­lag­ is­ egy­ hely­re­ gyűl­je­nek.­ A ­har­ma­dik­ hul­lám­ban ­meg­en­ge­dik ­ne­kik,­ hogy­ ott­hon­ dol­goz­has­sa­nak, ­és­ ott­ él­je­nek,­ ahol­ akar­nak. A tö­meg­kul­tú­ra ­el­vén­ ala­pul­ –­ ami­kor ­min­den­ki­ ugya­nazt ­a­ so­ro­za­tot ­né­zi­ a­ te­le­ví­zi­ón –,­ vagy­ meg­en­ge­di,­ sőt­ bá­to­rít­ja­ a­ kö­zös­ ér­té­kek ­kö­ré­ szer­ve­ző­dő­ sok­fé­le­sé­get? ­A ­har­ma­dik­ hul­lá­mos­ po­li­ti­kák­ se­gí­te­nek ­ab­ban,­ hogy­ a­ sok­fé­leség­ről­ a­ ve­szély ­he­lyett­ in­kább ­a­ le­he­tő­sé­gek­ tár­há­za ­jus­son­ az­ em­be­rek ­eszé­be. Ha­ ko­mo­lyan­ meg­pró­bál­nánk­ ezt­ a­ mér­cét­ al­kal­maz­ni­ a­ kor­mány­za­ti­ mun­ka ­min­den ­te­rü­le­tén­ –­ a­ hon­vé­de­lem­től­ és­ a­ hír­szer­zés­től­ kezd­ve­ az­ egész­ség­ügyig­ és­ az­ ok­ta­tá­sig­–,­ a­ ma­ is­mert­ kor­mány­zat ­vé­gül­ tel­je­sen­ meg­vál­toz­na.­ Mi­vel­ er­re­ nagy­ szük­ség­ van,­ kezd­jük ­el bevezetni már most!

A­ jö­vő ­meg­ra­ga­dá­sa.

Ma­nap­ság ­a ­má­so­dik ­és­ har­ma­dik ­hul­lá­mos­ cso­por­to­su­lá­sok kö­zöt­ti­ konf­lik­tu­sok ­je­len­tik­ a ­leg­fon­to­sabb­ po­li­ti­kai­ fe­szült ség­for­rá­so­kat­ tár­sa­dal­munk­ban.­ Az­ alap­ve­tő ­po­li­ti­kai­ kér dés nem­ az,­ hogy­ ki­ irá­nyít­ja­ az­ ipa­ri­ tár­sa­da­lom ­utol­só­ nap­ja­it,­ ha­nem­ az,­ hogy­ ki­ for­mál­ja ­a­ he­lyé­be ­lé­pő,­ gyor­san­ kö­ze­le­dő­ új­ ci­vi­li­zá­ci­ót.­ Más­ szó­val:­ ki­ ala­kít­ja­ a­ kibertér ­ter­mé­sze­tét,­ az­ éle­tünk­re ­és­ in­téz­mé­nye­ink­re ­gya­ko­rolt­ ha­tá­sát? A ­har­ma­dik ­hul­lám­ pe­re­mén­ él­ve ­nem­is­ annyi­ra ­a ­jö­vő ­ter­mé­sze­tén ­foly­nak­ már­ a­ vi­ták­–­ mert­ a­ hul­lám­ kö­nyör­te­le­nül­ meg­ér­ke­zik­–,­ ha­nem­ az­ át­me­net­ ter­mé­sze­tén.­ A ­front­vo­nal ­egyik­ ol­da­lán ­az­ ipa­ri­ múlt­ ka­to­nái áll­nak.­ A ­má­si­kon ­azok­ a­ nö­vek­vő­ szá­mú­ mil­li­ók,­ akik­ föl­is mer­ték,­ hogy­ a­ leg­sür­ge­tőbb ­prob­lé­má­kat­ töb­bé­ már­ nem­ le­het­ a­ múlt­ból ­örö­költ ­tö­meg­szem­lé­le­tű ­esz­kö­zök­kel­ meg­ol da­ni. A ­har­ma­dik ­át­ala­ku­lá­si­ hul­lám ­fő­ gaz­da­sá­gi­ szek­to­rát nem­csak ­a­ pros­pe­rá­ló ­szá­mí­tás­tech­ni­kai ­és­ elekt­ro­ni­kai ­cégek,­ va­la­mint­ a­ most­ in­du­ló­ bio­tech­no­ló­gi­ai­ vál­lal­ko­zá­sok al­kot­ják.­ Ide­ tar­toz­nak ­az­ in­for­má­ció­igé­nyes ­te­vé­keny­sé­gek min­den ­ipar­ág­ból:­ pénz­ügy,­ szoft­ver,­ szó­ra­koz­ta­tás,­ mé­dia,­elekt­ro­ni­kus ­kom­mu­ni­ká­ció,­ or­vo­si­ szol­gál­ta­tá­sok,­ ta­nács­adás,­ ok­ta­tás ­és­ kép­zés.­ Az­ e­ szek­tor­ban­ te­vé keny­ke­dő­ em­be­rek ­rö­vi­de­sen­ az­ ame­ri­kai­ po­li­ti­kai­ élet­ do­mi­náns ­részt­ve­vői­ lesz­nek.­ És­ szem­be­ke­rül­nek ­olyan­ po­li­tikai ­erők­ kép­vi­se­lő­i­vel,­ aki­ket­ még­ nagy­részt­ má­so­dik­hul­lá mos­ szo­ká­sok­ és­ hely­ze­tek ­for­mál­tak­ ije­dős­sé ­és­ vé­de­ke­ző­vé:­ pa­ran­csok­ban­ és­ irá­nyí­tás­ban ­gon­dol­ko­zó­ tör­vény­ho­zók­kal, ­ki­ne­ve­zett ­hi­va­tal­no­kok­kal, ­po­li­ti­kai­ vé­le­mény­for­má­lók­kal,­ vulgár materialista ­fi­lo­zó­fu­sok­kal,­ ha­gyo­má­nyos ­ér­té­ke ket­val­ló­ ér­dek­cso­por­tok­kal,­ egyes­ mé­dia­cé­gek­kel ­és­ új­sá­gokkal­ –­ s­ min­den­ na­gyobb ­in­téz­ménnyel­ (be­le­ért­ve­ a­ nagy­vál­la­la­to­kat),­ mely­ azt­ gon­dol­ja,­ hogy­ a­ jö­vő­jét­ az­ szol­gál­ja­ a­ leg­job­ban,­ ha­ meg­őr­zi­ a­ múl­tat. A ­má­so­dik ­hul­lám ­vé­del­me­zői­ egye­lő­re ­még­ jól­ el­sán­col­ták ­ma­gu­kat­ Wa­shing­ton­ban ­és­ az­ egyes­ ál­la­mok­ par­la­ment­je­i­ben­–­ ezt­ a­ tényt­ az­ 1993-­as­ be­ru­há­zá­si ­tör­vény­ mu­tat­ja­ a ­leg­job ban:­ több­ mint­ száz­mil­li­árd­ az­ acél­­ és­ ce­ment­gyár­tás­ra, ­és­ csak­ egyet­len ­mil­li­árd ­az­ elekt­ro­ni­kus ­inf­rast­ruk­tú­ra ­fej­lesz té­sé­re.­ Most­ ne­ fog­lal­koz­zunk ­az­zal,­ hogy­ vajon­ a­ kor­mányzat­ fel­ada­ta-­e­ el­ső­sor­ban­ az­ elekt­ro­ni­kus ­inf­rast­ruk­tú­ra­ ki­épí­té­se, ­min­den­eset­re­ a­ tör­vény­ben ­sze­rep­lő ­pénz­esz­kö­zök ­el­osz­tá­sa­ jól­ jel­zi,­ ahogy­ a­ má­so­dik ­hul­lám ­el­bo­rít­ja­ a harmadikat.

Mind­ez­ide­ig­ csak­ egyet­len ­po­li­ti­kai­ erő­fe­szí­tés­ mon­dott­ ellent­ a­ fen­ti­ek­nek,­ de­ sze­ren­csé­re­ ez­ igen­ ko­moly:­ az­ Észak­-ame­ri­kai­ Szabadkereskedelmi­ Meg­ál­la­po­dás­ el­fo­ga­dá­sa­ a ­múlt­ év­ no­vem­be­ré­ben.­ A ­küz­de­lem­ so­rán­ mind­két­ fél­ túl­ment­ a­ par­ti­zán­ mód­sze­re­ken,­ a­ re­gi­o­ná­lis­ gon­dol­ko­zá­son­ és­ –­ egy­ vi­ha­ros­ CNN­ vi­ta­ után­ –­ a­ sze­mé­lyes­ke­dé­sen­ is.­ Az­ elő­ NAFTA ­ko­a­lí­ció­ vé­gül­ a­ le­he­tő­ség ­ki­hasz­ná­lá­sát ­vá lasz­tot­ta ­a­ prob­lé­mák ­hang­sú­lyo­zá­sa ­he­lyett,­ a­ jö­vőt­ vá­lasz tot­ta­ a­ múlt­ he­lyett.­ Ezért­ ki­emel­ke­dő­ ez­ az­ ese­mény,­ és­ mo­dell­ként ­szol­gál­hat­ a­ har­ma­dik ­hul­lá­mos­ po­li­ti­kai­ stí­lus­ va­ló­szí­nű ­fej­lő­dé­si­ irá­nyá­hoz. De­ még­ nem­ iga­zán­ lát­sza­nak ­a­ kibervilág ­fe­lé­ tö­rek­vő­ „tö­meg­moz­gal­mak”.­ Az­ ipa­ri tár­sa­da­lom­ „tö­me­ge­i­vel” ­szem­ben ­az­ emel­ke­dő­ben ­le­vő­ har­ma­dik hul­lám ­po­li­ti­kai­ ere­je na­gyon ­ve­gyes ­össze­té­te­lű.­ Fő­ ipar­ága i­hoz­ ha­son­ló­an­ ez­ is­ tö­meg­te­le­ní­tett ­egyé­nek­ből ­áll,­ akik­ nagy­ra­ ér­té­ke­lik­ a­ kü­lön­bö­ző­sé­gü­ket.­ A ­he­te­ro­ge­ni­tás­ mi­att­ ne­héz­ őket­ ész­re­ven­ni­ a­ po­li­ti­kai­ szín­té­ren.­ Sok­kal ­ne­he­zebb­ egye­sí­te­ni­ őket,­ mint­ a­ múlt­ tár­sa­da­lom ­tö­me­ge­it. Bi­zo­nyos­ kulcs­kér­dé­sek­ben ­azon­ban ­a­ jö­vő­ po­li­ti­kai­ erői­ azért­ egyet­ tud­nak­ ér­te­ni.­ Elő­ször­ is:­ fel­sza­ba­du­lás­ a­ má­so­dik­ hullá­mos­ sza­bá­lyok,­ kor­lá­tok,­ adók­ és­ tör­vé­nyek­ alól,­ me­lyek­ a­ múlt­ ipar­bá­ró­inak­ és­ bü­rok­ra­tá­i­nak ­ér­de­ke­it­ szol­gál­ták.­ Utá­na­ pe­dig­ ter­mé­sze­te­sen­ a­ te­rem­tés­ jön­ –­ egy­ olyan­ új­ ci­vi­li­zá­ció­ meg­te­rem­té­se,­ amely­ az­ ame­ri­kai­ esz­me­ örök­ér­vé­ nyű ­igaz­sá­ga­i­ra ­épül. Itt­ az­ ide­je­ el­fo­gad­ni­ eze­ket­ a­ ki­hí­vá­so­kat,­ meg­ra­gad­ni ­a­ jö­vőt­ és­ húz­ni­ ma­gun­kat ­elő­re. Ha­ ezt­ meg­ tud­juk­ csi­nál­ni, ­ak­kor­ tény­leg ­meg­újít­juk­ az­ „ame­ri­kai ál­mot”,­ és­ meg­erő­sít­jük­ az­ „ame­ri­kai­ élet­ ígé­re­tét”.

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607










dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Digitalcash.hu