Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapAdósságMi fogja hajtani a Bitcoin jövőbeli árfolyamemelkedését?
02
Sze

Mi fogja hajtani a Bitcoin jövőbeli árfolyamemelkedését?

Ha valakinek nem volna világos akár a poszt tartalmából, akár abból, hogy nem fizetett érte, akkor leszögezem, hogy jelen írás – értelemszerűen – nem befektetési tanácsadás. Egyrészt nem is lehet az a jogszabályok és a poszt tartalma miatt sem, másrészt meg az oldalon megjelenített saját vagy utánközölt gondolatok sosem testesítettek meg befektetési tanácsadást. Ha ilyen tanácsadást akarsz, gyere és fizess érte, de a legjobb az, ha megcsinálod a saját házi feladatodat.

Nincs új a Nap alatt, ahogy azt korábban is írtam. Mark Carney közelmúltbeli kijelentése sem új, elég csak 2018-ra gondolni, vagy még inkább a Kína részéről 2009-ben tett kijelentésekre. Igen, ha feltűnik az Olvasónak a 2009-es év, akkor jó helyen jár. Ekkor jelent meg a Bitcoin, a nem létező Satoshival az élen. Az azóta ezt a címet (ti: Satoshi) maguknak vindikáló imposztorok, nem is sejtik tán, hogy mit is igényelnek. Vagy pedig nagyon is tudják és ezért merik megtenni azt, amit mernek (ti: annyira fogják őket komolyan venni, hogy semennyire).

A 2008-as pénzügyi válság után a kínaiak az USD, mint globális tartalék deviza alternatívájára hívták fel a világ figyelmet. Több volt ez szerintem, mint felhívás, akár azt is mondhatnánk, hogy a világgazdaság  ún. dollármentesítése a hajrájába lépett. Peking akkori álláspontja szerint megvalósítható dollár alternatíva alakulhat ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) különleges lehívási jogából (SDR). Az SDR egy valutával, pontosabban egy valuta kosárral szembeni követelés, nem maga a valuta, ellenben azt mondják, hogy még ez sem (SDR) biztosítana elegendő likviditást a globális igények kielégítéséhez tartalékdevizaként.  

2009-ben ezek a valuták az SDR valutakosárban az USD, a brit font, az euró és a japán jen voltak. Kína támogatta azt a gondolatot, hogy a renminbi hozzáadódjon az SDR-összetételhez, hogy ezzel megkezdődjön az SDR valódi globális tartalék eszközzé alakulása. Kellett tehát a kínai pénz is. Azóta pedig szintén hozzáadódhat a saját belső felhasználásra szánt kínai jegybankpénz a képlethez.

A hatalmas globális változások szinte mindig monetáris változásokkal jártak és így a világ gazdagságpolitikai működés-változásának középpontjában álltak. Valószínűleg a jelenkor, azaz a mi időnk sem különbözik a többitől ilyen értelemben. Elég feltűnő, hogy miután a világgazdaságban központi szerepet betöltő U.S.A. és vele a dollár 2008-ban megbicsaklott, színre lépett a kripto pénz. Úgy tűnik, hogy a dollár-alapú monetáris rendszer egyensúly hiányaira megoldást találtak a digitális eszközök és digitális könyvelések formájában. Az sem véletlen, hogy mondjuk a Facebook féle Libra is egy ilyen valutakosarat célzott. Ja, meg az ún. stabil coinok is kötik magukat valahová.

A jegybanki politikák és kötvénypiac(ok) zakóira általában az ingatlanok alternatívát kínálnak, de úgy tűnik, hogy egy olyan időszakba léptünk, amikor tökéletes helyzetet teremtettek arra, hogy  a tőke elmeneküljön az ingatlan(ok)ból, elkerülje a kötvénypiacokat, a túlárazott és kockázatos részvényeket és közvetlenül a kripto piacon kössön majd ki, némi túlcsordulás pedig jusson az aranyba és más nemesfémekbe is. 

Jelen korunkban decentralizált főkönyvi megoldásokat fejlesztettek ki, amelyek felváltják a szuverén USD-tartalék funkcióját a maguk (nem) szuverén és (nem) tartalék képességeikkel, azért hogy az értéket a világ minden tájáról mozgathassák, és a kifizetéseket másodpercek alatt a jelenlegi költségek töredékében egyenlítsék ki. 

Amerika jelenleg világ legnagyobb adós nemzete, Kína pedig a világ legnagyobb hitelező nemzete. Ez elsőre talán furának tűnik, azonban a nemzetközi dominancia vagy a dollár (túlzott) kiváltsága alapján az a helyzet, hogy a világ legnagyobb adós nemzete cím az erősebb nemzet pozícióját adja pénzügyileg Amerikának Kína felett.

Mielőtt a globális rendszerben alapvető változások történnének, meg kell vizsgálni és újra kell rendezni a két nagyhatalom közötti összetett kapcsolatot. Igazat mondva: ennek a kapcsolatnak az újjászervezése fogja okozni a globális elmozdulást, amely kapcsán most a Kínával szemben folytatott kereskedelmi háború tanúi és elszenvedői is vagyunk. Úgy tűnik, hogy az összes többi nemzet, a gazdaság és központi bank csapdába esett e két óriás között.

Nem vagyok Kína szakértő, de annyit tudok, hogy a kínai állam és társadalom – európai szemmel nézve – elképesztően komplikált. Hogy az Állam és a Kínai Kommunista Párt között még van jó néhány szereplő, mint például a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (Chinese People’s Liberation Army – PLA) és hogy a valós és névleges hatalmi struktúra az bizony (ott) sem ugyanaz, mint aminek látszik. A Párt sok mindent ural, de nem mindent.

A kínai politikatörténetre az ún. frakciós politika a jellemző. Ennek összetartó eleme a közös jellemzők, jellegzetességek (rokoni, baráti, kollegiális viszony, közös szülőföld, iskola stb.), amely aztán egyfajta hierarchiába szerveződik. Elég csak a jelenlegi Elnökre Xi Jinpingre gondolni.

Xi az ún. “hercegecskék” elnevezéssel illetett társadalmi csoport tagja, azaz olyan embereké, akik a Kulturális Forradalom előtti pártelit leszármazottjai. Ők azok, akik a felmenőiknek köszönhetően kiterjedt és jó kapcsolati hálóval rendelkeznek, gyakran részesültek nyugati oktatásban, és emiatt sikeres üzleti vagy politikai karrier vár(ha)t rájuk. 

Kínában azonban mély kulturális és politikai törésvonalak léteznek, amelyek hirtelen és drámai módon tudnak elmozdulni a megfelelő feltételek mellett. A Kínai Kommunista Párt szigorú ellenőrzést gyakorol ezen törésvonalak felett, és technológiai megfigyelő eszközöket használ a különböző kulturális fragmentumok összehangolására a párt politikájával.

Ez azonban nem zárja és nem is zárhatja ki azt, hogy valamikor a Kommunista Párt hatáskört fog veszteni más politikai vagy katonai csoportok javára és végső soron a kommunista Kína, ahogy mi azt ismerjük teljesen átalakul. Elég itt arra gondolnunk, hogy példának okáért a Kibertérben nem szükséges már, hogy a Párt mondja meg az irányvonalat, ott teljesen más szabályok szerint épül majd fel a hatalom.

Még manapság is nagyon sok párttag Jiang Zemin volt elnök elveihez hűséges, és nem értenek egyet Xi Jinping elnök országvezetésével. Csak emlékeztetőül: Xi elnöknek kemény központosító törekvései vannak befelé, emellett bátran pozicionálja Kínát a világpolitikai játszmákban (lásd: Trump Elnökkel való csatározások), míg Zemin Elnökhöz közelebb állt a Deng Xiaopinghez köthető híres elv: „maradj a háttérben és várd ki az időd, miközben elérsz valamit.” Nekünk pedig itt Európában sok választásunk és pénzünk nem lévén, marad a „Egy Övezet, Egy Út” vagyis a kínai Silk Road.

(Ugye milyen érdekes, hogy pontosan a BTC-nél is volt egy ilyen nevű “intézmény”? Na, de az életben vannak ilyen khmm…operettes elemek, ugyebár. Ne felejtsük azonban azt sem, ha már selyemút, hogy ez az “őrült” hitelkihelyezés rosszul is elsülhet Kína részéről, hiszen elég egy-két nem fizető nemzet, pár banki csőd, mely végig fut a rendszeren és máris kész a baj “házon”, vagyis Kínán belül is.)

Vissza a realitáshoz. Rossz nyelvek szerint a Kínai Kommunista Párt és a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg  között is vannak ilyen törésvonalak. A Hadsereg ellenőrzi a kínai üzleti érdekek nagy részét Kínán belül és kívül. De nem ők az egyetlen hatalmi tényező a Párton kívül. Az ún. China Poly Group Corporation sok száz leányvállalattal rendelkezik olyan iparágakban, mint például az építőipar, az ingatlan beruházás, halászati, katonai és a szórakoztató stb. cégek. Aztán ott van a China International Trust and Investment Corporation (CITC), amely ugyanazon ágazatokban működik. Mindannyian támogatják egymást, de több szférában is versenyeznek egymással attól függően, hogy a Pártban vagy a Seregben hogyan alakulnak az erőviszonyok. Ez a függőségi viszony vezethet ahhoz, hogy sokan azt jósolják, hogy ha a korábban említett törésvonalak elmozdulnak, akkor a Hadsereg sokkal több hatáskört fog tudni átvenni, mint amennyi jelenleg nála van. Egyfajta poszt Szovjetuniót képzeljünk el és ez az állapot egyértelműen amerikai érdek (is), nézzük csak meg, hogy mi folyik itt Gyöngyösön, izé… Hongkongban. 

A világ legnagyobb hitelező nemzete kitüntető cím felé vezető úton Kína devizatartaléka az amerikai dollárban denominált értékpapírok stockolásával pedig úgy tűnik felrobbant. Ezek a devizatartalékok állítólag Kína GDP-ének 16% -áról a teljes GDP 45% -ára növekedett az évek folyamán. A kínai állam teljes adósság / GDP aránya ugyanazon időtartam alatt megkétszereződött, 300% -ra emelkedett, és jelenleg a kínai államháztartás és a magánszektor adósságát jelenleg 34 billió dollár körülire teszik. Ez egyértelmű jele annak, hogy az amerikai adósság átvétele lehetővé tette Kínának, hogy többféle módon kibővítse saját gazdaságát és pénzügyi expanziót folytasson a renmimbi javára. Mégis a dolog úgy áll egyelőre, hogy a világ legnagyobb adós nemzete uralkodik a világ legnagyobb hitelező nemzete felett. Emellett az Egyesült Államok teljes adóssága 22 billió dollár körül mozog, az adósság / GDP arány pedig 2017-es adat szerint 105,4%. 

A Bitcoin megjelenését követően a Bitcoin bányászat körülbelül 70%-a költözött Kínába az alacsony energiaköltségek érdekében. Technikai szempontból Kína irányítja a Bitcoin hálózat kollektív hashrate-jének jó részét és Kína állítólag jelentős mennyiségű BTC-kereskedelmet is képvisel globálisan hála bizonyos off shore technikáknak (amikből most majd London is kiveheti a részét a Brexit után). Rossz nyelvek szerint bizonyos kripto tőzsdéket pedig egyenesen Kínából kontrollálnak, hogy bizonyos körök nagy kedvencét a Tethert már ne is hozzam ide, hiszen virágzik az magától is a Párt meg biztos nem tud róla.

Fontos megjegyezni, hogy szintén rossz nyelvek szerint a korábban a különböző ingatlanpiacok parkoltatott (és ezzel jelentős áremelkedést generáló (lásd: New York, Vancouver, San Francisco, Sydney, Toronto) pénzeket mára már elkezdték kivonni ezekről a helyekről. Azzal, hogy a kínai pénzt kivonják ezekről az „offshore” piacokról, ez a pénz elindulhat majd a Bitcoin és a kriptoeszközök piaca irányába Kínán belül és kívül is.

A jegybanki politikák és a megbotló kötvénypiacok általában befektetési alternatívát kínálnák az ingatlanokkal, de egy olyan időszakba lépünk, amikor a tőkének tökéletes helyzetet teremtettek ahhoz, hogy elmeneküljön az ingatlanoktól, elkerülje a kötvénypiacokat, és közvetlenül a kriptopiacon kössön ki, némi túlcsordulás pedig jusson aranyba és más nemesfémekbe is. A digitális befektetési eszközök pedig még mindig az elfogadás korai szakaszában, vagyis is az alacsony értékelési tartományban vannak. Ez jelentősen megváltozhat a következő 6–12 hónapban, mivel a kriptopiac gyökerei elérik a befektetőket számos ágazatban.

A kriptoknál tehát láthatunk egy jelentős beáramló pénzmennyiséget (igazából eszetlenül sokat), míg a “dollár mentesítés” kapcsán a decentralizált főkönyvi és kereszt főkönyvi megoldásokat már kifejlesztették, és ezek azok, amelyek felválthatják a szuverén USD dollár tartalék és elszámolási deviza funkciót, azért, hogy, – ahogy már írtuk – az információs kor szelleme szerint az értéket a világ minden tájáról mozgathassák, és a kifizetéseket másodpercek alatt, a jelenlegi költségek töredékében egyenlíthessék ki. Még maga az IMF is együttműködik pl. a Ripple-lel (még ha ezt egyesek nem is szeretik) és más blokklánc-társaságokkal azok ilyen jellegű megoldások kapcsán.

Ha a dollár szerepe megváltozik a világban, azaz leáldozik neki (amire utalt ugye Carney úr is), akkor a szerepét át kell, hogy vegye valami más.

Kína komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az SDR dollár-alternatívává váljon, és most úgy tűnik, hogy még az IMF is gravitál egy digitális főkönyvi megoldás felé, amely felváltja a dollár és más nyugati valuták hagyományos tartalék szerepét. Ha ez megtörténik Kína nem tudja tovább importálni az amerikai adósságot és hamarosan összeomolhat az ottani bankipar, mivel az USD-alapú monetáris keret, amelyre Kína „csodás” növekedése alapult, megszűnik. A Kínai Kommunista Párt nem fogja túlélni ezt az átmenetet, ám maga Kína túl fog élni és virágozni fog az átalakulást követő években. Egy ilyen forgatókönyv szerint a törésvonalak elmozdulása után a Párt és Hadsereg tulajdonában lévő Kínán kívüli vagyontárgyakat világszerte a kormányok befagyaszthatják vagy elkobozhatják a sereg, mint új átmeneti irányító feletti kontroll létrehozása és a kínai fegyverrendszerek és nukleáris rakéták védelmének biztosítása érdekében. A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg felhasználható arra, hogy hangsúlyt váltsanak (vele) és hatáskörét befelé fordítva biztosítsa azt, hogy a forradalom ne váljon túl erőszakossá, és hogy a hatalomban bekövetkező átmenet gyors legyen.

Ahogy a gazdagság elmozdul a Kommunista Párttól, globális üzleti vállalkozásai (Silk Road) is kudarcot vallanak. Ugyanekkor a Párt is megindulhat a saját túlélése érdekében az ultra gazdag kínai állampolgárok vagyona felé. 

Ami az új globális elszámolási megoldást kínáló cégeket, mint például a Ripple-t illeti, ezek évek óta együttműködnek a kormányzati szabályozókkal, a központi bankokkal és a monetáris politikai döntéshozókkal ezen megoldások fejlesztésén.

A Ripple és más blokklánc társaságok e piac méretének köszönhetően partnerként viszonyulnak Kínában a banki- és üzleti érdekekhez. Ezek az érdekek újra igazodnak majd  a kínai valósághoz, amikor a Kommunista Párt összeomlik, és a tőke kiáramlik, és új utakat keres. Maga a Bitcoin lesz az egyik ilyen út, és ezért lehet az majd hogy a kriptovaluta csillagászati értékeket ér el, mivel a tőke átmenetileg menekülni fog Kínából.

(Szerk. megjegyzése: az már csak hab a tartán, hogy bizonyos meglátások magát a BTC-t is kínai orientációjúnak tekintik, amelyen (valamint az ellenőrzött kripto tőzsdéken) keresztül maga a Párt folytat pénzügyi műveleteket a világban. Ezen meglátások szerint a Ripple pontosan ezen Kína által manipulált BTC ellen jött létre és az XRP és a Ripple cég története a Bitcoin létrehozására és terjedésére, valamint annak USD-alternatívaként történő népszerűsítésére adott válaszként értelmezhető. Aki pedig ezek után azt kérdezi, hogy akkor a szex és  Ethereum az vajon mi, azoknak logikus lehet a válasz, hogy az bizony orosz kreálmány, már, ami az Ethereumot illeti. Nem, nemcsak úgy, hogy Vitalik orosz. Hanem máshogy is.)

Felhasznált irodalom: itt

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

Címkék:

dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Digitalcash.hu