Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munkaidőnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBitcoinA Triffin doktrináról, avagy harc a disznófejű nagyúrért.
03
szept

A Triffin doktrináról, avagy harc a disznófejű nagyúrért.

  • Szerző
    dr. Varsányi Károly
  • Kommentek
    1 Komment
  • Kategória

Alcím: háború és béke Amerikával.

Bár a cím a Triffin doktrináról szól, mely vitatott fogalom közgazdasági körökben, az alcím azt kívánja jelezni, hogy globálisan (tehát pénzügyileg is) átalakuló világunkban egy másik, az ún. Trump doktrina alapján minden nemzetnek el kell döntenie, hogy milyen megállapodást kíván kötni az Egyesült Államokkal.

Robert Triffin közgazdász anno kidolgozott egy közgazdasági elméletet magában a  tartalék valutában mint olyanban rejlő konfliktusról, amely akkor alakul ki, ha egy nemzeti (vagy politikai) hitel-alapú valutát, például az USA-dollárt nemzetközi tartalék funkcióban használják. Az ilyen valuta hazai és nemzetközi funkciója ellentétes egymással, és folyamatosan növekvő monetáris egyensúlyhiányt hoz létre, amely hatással van az egész globális struktúrára. Triffin kifejtette, hogy azért, hogy Amerika megőrizze a dollár tényleges globális tartalékpozícióját, folyamatosan folyó fizetési mérleg hiánnyal kell rendelkeznie. Én nem vagyok közgazdász ugyan, de ha figyelembe vesszük, hogy Amerika a második világháború végén a világ legnagyobb kereskedelmi többletével rendelkezett, (ide véve a globálisan begyűjtött arany mennyiségét is), és vesszük azt, hogy Amerika most a világ legnagyobb kereskedelmi hiányával rendelkezik, (és rossz nyelvek szerint az aranynak is lőttek), akkor talán nem mehetünk el szó mellett Robert Triffin teóriája mellett.

Jelenleg az egész USD-keretrendszer, amelyet a második világháború után építettek, szerkezetátalakítás alatt áll. Ez magában foglalja a kereskedelmi megállapodásokat, a politikai szövetségeket, a hajózási útvonalakat és a kikötőket, a gazdasági övezeteket és a pénzváltási megállapodásokat. A trumpi program célja az átalakulás támogatása (Make America great again) és Amerika újratervezése, hogy megosszák a gazdasági és katonai hatalmat az egész világon, miközben megőrzik az erőforrásokhoz és a létfontosságú infrastruktúrához való hozzáférést, amely a gazdasági növekedés és a potenciál fenntartásához szükséges az észak-amerikai természetes hatókörön kívül.

Miért fontos ez? Amikor külföldön éltem rendre elmagyaráztam az ottani barátaimnak, hogy azért, mert ők a vonat első osztályán kaptak jegyet, még nem kell a többieket lenézni. Tehát, ha van 3 vagon, melynek első osztályán utaznak a legfejlettebb, másod osztályán a valamelyest fejlett (pl: Mo.), míg a harmadik osztályán az ún. fejlődő országok, akkor azért nem illik kiköpni az első osztályról és telibe csulázni a mögöttünk ülőket, szimplán csak azért, mert megtehetjük.

Ha figyelembe vesszük, hogy a világ erőforrásainak 80% -át az eurázsiai kontinensen találjuk meg, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy az amerikai érdekek miért próbálnák hozzáférést biztosítani ezekhez. Amint a meglévő USD hegemónikus tartalékrendszer új multilaterális rendszerre vagy új világrendre vált át, valószínű, hogy ezek az érdekek kintebb szorulhattak az eurázsiai kontinens gazdagságából és erőforrásaikból.

Fontos megérteni, hogy (Kádár János szavaival élve) történelmileg úgy alakult, hogy a jegybanki modell már nem képes kielégíteni a növekvő világgazdaság likviditási igényeit. Azok, akik évszázadok óta saját céljukra használják fel a rendszer hatalmát, most szembesülnek azzal a felismeréssel, hogy változások jönnek, akár akarják, akár nem. A világ minden partja egységes lett, és a hatalmas népek, melyeket valaha óriási óceánok és kulturális akadályok választottak el, most olyan közös keretet követelnek, amely mindenki számára előnyös lesz, nem csak azok számára, akik hagyományosan irányították a globális kereskedelmet.

A kérdés egyfelől az, hogy ezek a változások „természetesek-e” vagy „mesterségesek”, mésfelől az is, hogy valóban mindenki számára előnyösek lesznek-e (nyilván nem)?

Az azonban – véleményem szerint  – tagadhatatlan, hogy a monetáris és a pénzügyi világ előre haladt az új digitális eszközosztály, mint ennek az új rendszernek a decentralizált magja, teljes átvétele és integrálása kapcsán. A cél a digitális eszközök növekedésének támogatása annak érdekében, hogy ellensúlyozzák a régi rendszer likviditásának erózióját.

Az, hogy most egyesek a Bitcoint látják a végső megoldásnak, mások mondjuk a Ripple-t az nem részletkérdés, de én a magam részéről nem tudom a választ, vagyis a megoldást, csupán figyelemmel kísérem az eseményeket.

Az biztos, hogy Friedrich Hayek, 1976-os munkájában („Denationalization of Money”) amellett érvel, hogy a szabad piacra kellene bízni a pénz teremtését, azaz a pénzrendszert meg kellene szabadítani a jegybanktól és az államtól és ún. versengő pénzeket kellene létrehozni.

A digitális eszközöknek az új technológiákhoz való hozzáigazításának lehetősége tehát az élet és a szabadság új aranykorát hozhatja a világba, vagy akár felhasználható a tömegek ellenőrzésére és a modern kori – velünk élő – rabszolgaság kiterjesztésére globális „szociális értékelés” (social credit score by Kína) keretén belül.

Akárhogy is van, de az is tény, hogy 2009. március 23-án, a pénzügyi válságra adott válaszként, Zhou Xiaochuan, a Kínai Népi Bank elnöke közzétette a „Nemzetközi monetáris rendszer reformja” c. írását melyben előterjesztette az IMF és az SDR reformjának ötletét a Bretton Woods USD alapú keretrendszer alternatívájaként.

Ebből idézve:

„A nemzetközi monetáris rendszer reformjának kívánatos célja tehát egy olyan nemzetközi tartalék valuta létrehozása, amely leválasztódik az egyes nemzetektől és hosszú távon stabil maradhat, ily módon megszüntetve a hitel alapú nemzeti valuták használatából eredő belső hiányosságokat.

„Bár ezt a szuper szuverén tartalék valutát régóta javasolták, a mai napig nem történt jelentős előrelépés. Az 1940-es években Keynes már javasolta egy „Bancor” nevű nemzetközi valutaegység bevezetését, amely 30 reprezentatív árucikk értékén alapul. Sajnos a javaslatot nem fogadták el.

Amikor a Bretton Woods rendszer hibái először feltűntek, az IMF 1969-ben létrehozta az SDR-t is,  hogy enyhítsék a kockázatokat, amit a (tartalék) devizák okoztak. Az SDR szerepét azonban nem dolgozták ki teljes mértékben az allokáció korlátozása és a felhasználás terjedelme miatt. Ugyanakkor fényként szolgálhat a nemzetközi monetáris reform alagútjában.

A szuper-szuverén tartalékvaluta nemcsak kiküszöböli a hitel-alapú szuverén valuta kockázatait, hanem lehetővé teszi a globális likviditás kezelését is. Egy globális intézmény által kezelt szuverén tartalék valuta felhasználható a globális likviditás létrehozására és ellenőrzésére. Ha egy ország valutáját már nem használják a globális kereskedelem mércéjeként, és más valuták viszonyítási alapjaként, akkor az ország árfolyam-politikája sokkal hatékonyabb lenne a gazdasági egyensúlyhiány kiigazításában. Ez jelentősen csökkenti a jövőbeli válság kockázatát, és javítja a válságkezelési képességeket. ”

A Bretton Woods-intézmények és az azt követő monetáris és pénzügyi politikák célja az USD-központú keret kezelése volt. Az intézmények szorosan együttműködtek a FED-del és a világ többi központi bankjával annak biztosítása érdekében, hogy az egyensúlyhiányt az árfolyam-megállapodások és a nemzeti kamatpolitikák révén kezeljék, amelyek jobban szolgálták a nemzetközi célokat, szemben az egyes nemzetek belső igényeivel. Rossz nyelvek szerint azok (ti: nemzetek) eladósodásához is hozzájárultak.

A dollár-standard, vagy a Bretton Woods-keret felszámolásakor az egyik legnagyobb kihívás a jelenlegi árfolyam-megállapodások. Leginkább ezek a megállapodások voltak amelyek legjobban hozzájárultak a kialakult globális egyensúlyhiányhoz. A Bretton Woods-i intézmények az átalakítási árfolyamokat a világ minden tájáról strukturálták, hogy a stabil USD-t befogadják és előmozdítsák. Ahogy az USD nemzetközi kínálata növekedett, az infláció legnagyobb részét a feltörekvő piacok devizái vették fel. Ez az egyensúlyhiány annyira megnőtt, hogy az amerikai késztermékek drágák lettek más nemzetek számára. Az amerikai vállalatok a gyárakat a tengerentúlra költöztettek, és a globális ellátási lánc menedzsment keretét a feltörekvő nemzetek felé irányították.

Ez a globális ellátási lánc menedzsment keret, amelyet Trump megpróbál visszahozni Amerikába a kereskedelmi megállapodások újratárgyalása révén.

Amerika csökkenti a kereskedelem hiányát, és Kína csökkenti a kereskedelmi többletet, ezen országok belföldi valutáinak leértékelődése és felértékelődése révén. Végül az egyensúlyhiány olyan szintre igazodik, amely figyelembe veszi a globális növekedést és a likviditás növekedését. Sweet. Csak nem biztos, hogy működni fog a gyakorlatban.

A tartalék valutának, – jelenleg az USD a domináns és elsődleges tartalék eszköz -, meg kell felelnie a belföldi elszámoltathatóságnak, miközben meg kell felelnie a nemzetközi követelményeknek is. Ahogyan már tárgyaltunk, itt kezdődik a probléma.

 Ezek a nemzetközi felelősségek magukban foglalják a következőket:

– Szolgáljon határokon átnyúló fizetési elszámolási rendszerként.

– Globális likviditást biztosítson pénzügyi eszközök és befektetési termékek révén.

– Adjon meg árazási referenciaértéket a nyersanyagok és árucikkek számára.

– Hozzon létre árfolyam-rögzítő mechanizmust a globális kereskedelem számára.

Ahogyan a fenti négy pontból kitűnik a tartalékvaluta funkcióival kapcsolatban, ma nincs egyetlen eszköz, amely hatékonyan és eredményesen teljesítené ezen elszámoltathatóságot anélkül, hogy további egyensúlyhiányt okozna. Kína maga is kijelentette, hogy nem akarja helyettesíteni az USD szerepét saját valutájával  ugyanazon okok miatt, amelyek negatívan befolyásolták az amerikai belgazdaságot.

Az SDR a tartalék funkciók egy részének beépítésével fejleszthető, de nem lenne képes biztosítani a globális növekedési igények kielégítéséhez szükséges likviditási szintet. Itt lép képbe a feltörekvő új kriptoeszköz-osztály a központi bankmodell körül felépített hagyományos monetáris rendszerrel, amely végül meghaladhatja azt.

A határokon átnyúló fizetési elszámolási szabvány biztosításának funkciója fokozatosan átalakul egy hatékonyabb és eredményesebb modell felé, mint pl. amilyet a Ripple társaság fejlesztett ki.

Ez lehetővé tenné a dollárban denominált devizatartalékok fokozott csökkentését és megkezdené a monetáris egyensúlyhiány megszüntetésének folyamatát.

Azonban továbbra is három másik tartalékvaluta funkciót hagy meg, amelyeket figyelembe kell venni. A globális likviditás biztosítása pénzügyi eszközök és befektetési termékek révén valószínűleg továbbra is a (politikai) hitel-alapú valutáknak marad, mivel minden nemzet továbbra is támogatja a saját hazai eszközében denominált pénzügyi termékeket. Így maradhat ez a belátható jövőben, mivel a nemzet növekedése és a nemzetközi rendszerrel való kölcsönhatása lesz a legnagyobb hozzájárulás mind a globális növekedéshez, mind a likviditáshoz.

A nemzeti valuták, feltehetően egy új digitális változatban, zavartalanul kölcsönhatásba lépnek majd az új, decentralizált kripto-alapú monetáris és pénzügyi rendszerekkel.

A nyersanyagokra vonatkozó referenciaérték biztosítása és árfolyam-rögzítési mechanizmusként szolgálhat a globális kereskedelem számviteli funkciójának kezelésére, amit egy szélesebb és megreformált SDR képes alkalmazni.

Bizonyos hangok szerint ezen a pályán fut a Bitcoin, a maga store of value funkciójával. Ez azonban távolról sem biztos.

Ami biztos, hogy az új kriptográfiai alapú monetáris és pénzügyi szabványnak az architektúrája jelen pillanatban is épül, tetszik vagy sem nekünk.

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

Címkék:

dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ
1 Komment

Leave A Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Digitalcash.hu