Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapAdósságRay Dalio levelét megírta, Varsányi ügyvéd le is fordította.
07
nov

Ray Dalio levelét megírta, Varsányi ügyvéd le is fordította.

Nem fogom magyarázni senkinek, hogy ki az a Ray Dalio, miért érdemes rá oda figyelni. Felesleges körök ezek.

Ehelyett megosztom, hogy milyen apropóból közlöm le Daliót, aki idén november 5-én publikálta meglátásait.

Hogy mit is akarok mondani, az köztudott, hogy miért az kevésbé.

Az ügyvédi törvény szerint:

(1) Az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében kiegészítő jelleggel folytatható:

a) szabadalmi ügyvivői tevékenység,

b) adótanácsadás,

c) társadalombiztosítási tanácsadás,

d) biztosítási tanácsadás,

e) munkaügyi tanácsadás,

f) bírósági, hatósági, illetve más közhatalmi eljáráson kívüli képviselet ellátása,

g) pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás,

h) felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység,

i) bizalmi vagyonkezelési tevékenység,

j) ingatlanközvetítői tevékenység,

k) társasházi közös képviselői tevékenység,

l) nem az ügyvédi tevékenység gyakorlója által készített papíralapú dokumentum elektronikus okirati formába alakítása, valamint

m) közvetítői eljárásban és büntetőügyekben folytatott közvetítői tevékenység.

Ezek után NE raboljuk az időt, a szó Dalioé.

“A világ megőrült, és a rendszer elromlott.”

Azért mondom ezeket a dolgokat, mert:

A pénz ingyenes azok számára, akik hitelképesek, mert a befektetők, akik a pénz adják nekik, hajlandóak kevesebbet visszakapni, mint amennyit adnak.

Pontosabban, a hitelképeseknek hitelező befektetők elfogadják a nagyon alacsony vagy negatív kamatlábakat, és nem igénylik tőkéjük visszafizetését a belátható jövőben.

Azért teszik ezt, mert – a központi bankoktól származó – hatalmas összegű befektetési pénzzel rendelkeznek , amely pénzekkel a központi bankok pénzügyi eszközöket vásárolnak a gazdasági tevékenység és az infláció ösztönzése érdekében.

Annak a ténynek, hogy ez a befektetőknek juttatott vagy nyomott pénz nem sokkal növeli a gazdasági növekedést és az inflációt, az oka az, hogy a pénzt megszerző befektetők inkább befektetni akarják, mintsem elkölteni.

Ez a fajta viselkedés egy olyan „karakterláncra (össze)tolódó” dinamikát hoz létre, amely a történelem során sokszor megtörtént (bár nem a mi életünkben), és amelyet alaposan kifejtettem az “Alapelvek a nagy adósságválságokban történő navigálásához” című könyvemben.

Ennek a dinamikának köszönhetően a pénzügyi eszközök árai felfelé haladtak, és a jövőben várható hozamok lefelé haladtak, miközben a gazdasági növekedés és az infláció továbbra is lassú.

Ezek a nagy áremelkedések és az ebből következő alacsony (várt) hozam nemcsak a kötvényekre vonatkoznak; ugyanúgy igazak a részvényekre, a magántőkére és a kockázati tőkére, bár ezeknek az eszközöknek a várható alacsony hozama nem olyan nyilvánvaló, mint a kötvénybefektetések esetében, mivel ezek a részvényszerű befektetések nem mutattak olyan hozamot, ahogyan a kötvények.

Ennek eredményeként sokszor a várható hozamukat a befektetők képzelőereje hajtja. Mivel a befektetőknek és a vállalkozásoknak ennyi pénzük van befektetésre, valamint a forradalmian új technológiai társaságok részvényeseinek korábbi sikertörténetei miatt, ezeknek a pénzt szerző cégeknek nem kell nyereséget szereznie, vagy akár a nyereséghez vezető tervet felmutatniuk a részvényeik eladásához, mert ehelyett eladhatják az álmaikat is azoknak a befektetőknek, akiknek van erre pénzük.

Most olyan sok pénz akar ilyen álmokat vásárolni, hogy egyes esetekben a kockázati tőke-befektetők olyan induló vállalkozásoknak adnának pénzt, amelyek nem is akarnak már több pénzt, mert már több mint elég van nekik belőle; de a befektetők azzal fenyegetik meg őket, hogy úgy ártanak ezeknek a vállalatoknak, hogy óriási támogatást nyújtanak startup-versenytársaiknak, ha nem fogadják el tőlük a pénzt.

A pénznek ez a befektetőkre történő tukmálása érthető, mivel ezeknek a befektetést kezelőknek, különösen a kockázati tőke-befektetéseknek és a magántőke-befektetést kezelőknek nagy mennyiségű befektetésre váró, de még be nem fektetett készpénzük van, amelyeket be kell fektetniük az ügyfeleknek tett ígéreteik teljesítéséhez és a saját díjaik beszedéséhez.

Ugyanakkor nagy államháztartási hiány van jelen mindenhol, és szinte biztosan jelentősen növekszik, ami hatalmas összegekkel fogja növelni a kormányok eladósodottságát – olyan összegekkel, amelyeket természetesen nem lehet felszívni anélkül, hogy a kamatlábakat megemelnék egy olyan időben, amikor a kamatlábak emelkedése pusztító lenne a piacok és a gazdaságok számára, mert a világ annyira összekapcsol(ódot)t már.

Honnan származik a pénz ezen kötvények megvásárlásához és a hiányok finanszírozásához? Majdnem biztos, hogy a központi bankok fogják biztosítani azokat, amikor frissen nyomtatott pénzzel vásárolják meg majd az adósságot.

Ez a teljes dinamika, – amelyben a felelősségteljes pénzügyeket kidobják az ablakon-, folytatódni fog, és valószínűleg felgyorsul, különösen a tartalékvaluta országokban és azok valutáiban – azaz az Egyesült Államokban, Európában és Japánban, tehát a dollárban, az euróban és a jenben.


Ugyanakkor a nyugdíj- és egészségügyi kifizetések egyre inkább esedékesek lesznek, miközben sokaknak, akiknek ki kellene fizetniük őket, nincs elegendő pénze a kötelezettségeik teljesítéséhez.

Jelenleg sok olyan nyugdíjalap, amelynek befektetései célja nyugdíjkötelezettségük teljesítése, olyan feltételezett hozamot használ, amelyben korábban állapodtak meg a szabályozóikkal.

Ezek jellemzően sokkal magasabbak (körülbelül 7% körüli), mint az árképzésbe beépített és valószínűsíthetőn előállítható piaci hozamok. Ennek eredményeként valószínűtlen, hogy sokaknak, akiknek a nyugdíjak kifizetésére kötelezettek, elegendő pénzük lesz majd kötelezettségeik teljesítéséhez.

Azokat akik arra számítanak, hogy betartják majd ezeket a kötelezettségvállalásokat (ti: kifizetéseket részükre), általában tanárok és egyéb kormányzati alkalmazottak, akikre szintén nyomást gyakorolnak költségvetési csökkentések. Valószínűtlen, hogy csendben elfogadják majd az ilyen – számukra előnyös kifizetések – csökkentését.

Míg a nyugdíjkötelezettségeknek legalább van valamilyen finanszírozása, a legtöbb egészségügyi kötelezettséget fizetési alapon (paygo) finanszírozzák, és mivel a változó demográfiai viszonyok szerint kevesebb befizetőnek kell fenntartania az egészségügyi ellátást igénylő baby boom-népességet, ezért nincs elegendő pénz ezen kötelezettségek finanszírozására.

Mivel nincs elegendő pénz ezeknek a nyugdíj- és egészségügyi kötelezettségeknek a finanszírozására, valószínűleg csúnya csata lesz annak kapcsán, hogy a hiányt hogyan csökkentsék.

Az alternatívák:


1) juttatások csökkentése, 2) adók emelése és 3) pénz nyomtatása (amely szövetségi szinten kell megtenni, és át kell adni azoknak az állami szint(ű)eknek, akiknek szükségük van rá).


Ez majd tovább súlyosbítja a vagyoni olló tovább nyílása elleni küzdelmet.

Noha a három út egyike sem megfelelő, közülük a pénznyomtatás a legkönnyebb, mert ez a legrejtettebb módszer egy vagyontranszfer létrehozására, és azt eredményezi, hogy az eszközárak emelkednek.

Végül is az adósságok és egyéb pénzügyi kötelezettségek, amelyek pénzösszegben denominálódnak, csak az adósok számára teszik kötelezővé a pénzben történő visszafizetést, ellenben a kinyomtatható pénzmennyiségre vagy annak értékére nincs korlátozás, ezért ez a legegyszerűbb út.

Ennek az útnak a nagy kockázata az, hogy veszélyezteti a három nagy világtartalék valuta életképességét, mint a vagyon életképes tárolóit. (Hello Bitcoin!)

Ugyanakkor, ha a politikai döntéshozók nem tudnak pénzt találni ezekre a kötelezettségekre, akkor a gazdagok / szegények harc arról, hogy mire mennyit költsenek, mennyi adót fizessenek be, sokkal rosszabb lesz.

Ennek eredményeként a gazdag kapitalisták egyre inkább olyan helyekre költöznek, ahol a vagyonbeli különbségek és a konfliktusok kevésbé súlyosak, és a nagy adófizetőket elveszítő kormányzati tisztviselők egyre inkább megpróbálják megtalálni a módját, hogy hogyan tartsák vissza őket.

Ugyanakkor, amikor a pénz alapvetően ingyenes azok számára, akiknek van pénzük és hitelképességük, ellenben alapvetően nem érhető el azoknak, akiknek nincs pénzük és hitelképességük, elvezet minket a kapitalizmus válságához.

E hiányosságokhoz szintén hozzájárul a technológiai fejlődés, mert a befektetők és a vállalkozók, akiket korábban említettem, izgatottak a hír hallatán, hogy a munkavállalókat gépekkel is felválthatják.

Mivel az a „csepegtető rendszer”, – amelyben a pénz felső részről leszivárog a munkavállalókhoz és másokot érint a jövedelmük és hitelképességük javításával – nem működik, megsérült az a kapitalisa modell, amellyel a kapitalizmus a legtöbb ember számára jól működik.


Ezek a körülmények fenntarthatatlanok, és természetesen már nem is lehet késleltetni a “műtétet”, mivel azt már 2008 óta tolják odébb és odébb. Ezért gondolom, hogy a világ nagy paradigmaváltáshoz közeledik.”

Eddig az írás. Amennyiben szeretne velem kriptopénzekről konzultálni vagy van egy jó vállalkozás ötlete és körbe járná, úgy jöjjön el hozzám az Budapest, V. kerület Szalay utcai irodámba.

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607

Címkék:

dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Digitalcash.hu