Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapEgyébA kód, a szólásszabadság és a praktikus mindentudás. Befejező rész.
22
dec

A kód, a szólásszabadság és a praktikus mindentudás. Befejező rész.

  • Szerző
    dr. Varsányi Károly
  • Kommentek
    0 Komment
  • Kategória

Befejezve a  a korábban megkezdetteket…

A digitálismédia-vállalatok új társadalmi kötelezettségei:

Ez a jövő útja, és semmi garancia nincs arra, hogy az eredmény kedvez majd a szólásszabadságnak.

A szólásszabadság értékei szempontjából a nagy, nemzetközi infrastruktúra-tulajdonosok és közösségimédia-platformok számára az lenne a legjobb megoldás, ha újradefiniálnák saját magukat. Ideális esetben új típusú médiavállalatként értelmezik majd magukat, amelyek szá­mára kötelezettség a szabad internet globális közkincsének védelme, csakúgy mint a véle­mény­nyilvánítás szabadsága kialakulóban lévő globális rendszerének megőrzése és kiterjesztése.

A ­demokratikus értékek védelmezőinek sok mindent kellene tenniük annak érdekében, hogy a digitális infrastruktúra vállalatainak társadalmi felelősségét hangsúlyozzák, és segítsék e vállalatokat megérteni és elfogadni a kialakuló globális nyilvánosság alakításában betöltött kulcsfontosságú szerepüket.

Mindez nem először történik: a 20. században megváltoztak az amerikai újságírás normái. Az 1890-es években az újságok még erős pártkötődéssel működtek. A 20. század elején a progresszív reformok hatására a lapok kiadói és szerzői fokozatosan felismerték, hogy nekik (és versenytársaiknak) sokkal inkább a nyilvánosság egészével, semmint a politikai pártokkal szemben van társadalmi felelősségük, és idővel kialakították az objektivitásnak azon szakmai normáit, amelyekre ma már a megfelelően képzett, profi újságírókkal szembeni elvárásként gondolunk. Az újságírói objektivitás és tisztesség modern fogalmai azonban az 1920-as évekig nem alakultak ki teljes egészében. Ezek a szakmán belülről és a szakmán kívülről érkező nyomásra adott válaszként jelentek meg; az újságírók úgy érezték, hogy az 1910-es és 1920-as években a politikai propaganda és a pr-kampányok megélénkülése fenyegeti az újságírást és egyben a demokráciát is. 

Az újságírók „a propaganda korában tudatára ébredtek az információ manipulálhatóságának”és annak, hogy a propagandisták és a reklámügynökségek szándékosan félretájékoztatják a nyilvánosságot.

Ennek eredményeképpen új normákat hoztak létre, és a tár­sadalmi felelősség új formáit fogalmazták meg. A 21. században az új médiavállalatoknak a társadalmi felelősségvállalás új kategóriájával kell szembesülniük. Van okunk azt remélni, hogy a 20. század elejének történelme a 21. században megismétli önmagát.

Ebben az esszében azonosítottam néhányat a 21. század elejének jellegzetes, szólásszabadsággal kapcsolatos problémái közül, és néhány új elképzelést, amelyek segíthetik a megértésüket: a bizalmi adatkezelők, az algoritmus révén okozott sérelem, a véleménynyilvánítás szabályozásának régi kontra új iskolája, a köz- és a magánszféra közötti együttműködés és kooptálás, végezetül a véleménynyilvánítás és a véleményt nyilvánító közösségek magánkormányzásának gondolatát.

Ezek a 21. század szólásszabadsággal kapcsolatos problémáiról való gondolkodás központi fogalmai.

Nem az a kérdés, hogy a digitális szólásnak rendelkeznie kell-e ezekkel a jellemzőkkel – ezek már megvannak.

A kérdés az, hogy a magánkormányzás miként valósul meg, az államok hogyan alkalmazzák az új iskola szerinti technikákat, hogyan próbálják bevonni az infrastruktúra-tulajdonosokat, és azok milyen választ adnak erre.

A digitális infrastruktúra tulajdonosai nem pontosan abban a helyzetben vannak, mint a 20. századi tömegtájékoztatási vállalatok voltak. Hozzájuk hasonlóan azonban a társadalmi terhek új csoportját kell átvállalniuk a szabad internet globális közkincse, valamint az egészséges és élénk globális nyilvánosság megőrzése érde­kében.

Fordította: Ipso Jure fordítóiroda

A fordítást lektorálta: Reményi Édua Vénusz

Címkék:

dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Digitalcash.hu