Kriptos körökben sokan csak egy szükséges rossznak tekintik az ún. pénzmosás elleni szabályok betartását. Sem különösebb fogalmuk, sem különösebb rálátásuk nincsen a területre, lévén, hogy sosem dolgoztak benne.

Legyen róla szabályzat (lehetőleg ne kelljen érte fizetni, ez fontos!), cégen belül kijelölünk valakit, aztán ennyi.

Pedig nagyon nem ennyiről szól a dolog, erről többször is írtunk már és amíg bizonyos kriptopénzek hidat képeznek a legális és illegális között, ez bizony így is marad.

Nem véletlen vannak az ún. szankciós listák, kockázatértékelés, tényleges tulajdonos és kiemelt közszereplő fogalma, azonosítása, nyilatkoztatása, Pmt., Kit. szerinti bejelentés megtétele, titoktartás, hogy csak néhány fontos momentumot emeljünk ki.

Arról sincsen fogalmuk, hogy bizony a pénzmosásnak van gondatlanul elkövethető alakzata is és hiába védekezünk azzal a bíróság előtt, hogy nem tudtunk a dolog törvénytelen forrásáról, ha a T. Bíróság úgy látja majd, hogy kellő körültekintéssel a pénzügyi tevékenységbe bevont dolog eredetét tisztázni lehetett volna.

Aki elmulasztja ezt a körültekintést és gondosságot, bizony felelősségre vonható, mint pénzmosást elkövető személy és vétségként két évig terjedő börtönt szabhat ki érte a bíróság.

Nem tudják, mert nem vettek részt ilyen büntető eljárásban, nem voltak kirendelt védők és amúgy is, ez velük nem történik meg.

Azt sem tudják, hogy pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések megfelelő végrehajtása érdekében szűrő-monitoring rendszer működtetése szükséges és, hogy az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listákat is nyomon kell követni, senki nem fog szólni nekik semmilyen változásról, semmi nem fog csak úgy az ölükbe hullani, maximum egy bírság, ha szerencséjük van.

Ugyanígy nem értik a pénzmosás kapcsán az Unióban zajló folyamatokat, vagyis azt, hogy miért indított nemrég az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal és további 7 tagállammal (Ciprussal, Hollandiával, Portugáliával, Romániával, Spanyolországgal, Szlovákiával és Szlovéniával) szemben, amiért azok nem jelentettek be végrehajtási intézkedést az ötödik pénzmosási irányelvre vonatkozóan.

Annyi még tiszta mindenkinek, hogy az Európai Unió 5. pénzmosási irányelvének – az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve – rendelkezései miatt szükségessé vált a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) módosítása, ami 2020. január 10-én lépett hatályba. Na, de, hogy mi is ez a kötelezettségszegési eljárás?

Ha valakit ez utóbbi érdekel, akkor nekik elmondom, hogy azért “kaptuk”, mert az irányelv alapján kötelező lenne megvizsgálni a különböző szervezetek tulajdonosi struktúráját, azonosítania annak tényleges tulajdonosait, és adatokat kellene szolgáltatni róla.

Mi alapján kellene róla adatokat szolgáltatni? Egy központi nyilvántartás alapján.

Az irányelv alkalmazásának fontos eleme ugyanis a tényleges tulajdonosok azonosítása céljából szerzett, a pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló információk („AML-információk”).

Az irányelvben meghatározott átvilágítási eljárások (pénzügyi) intézmények általi végrehajtásának hatékony nyomon követése érdekében az adóhatóságoknak hozzá kell férniük az AML információkhoz.

Ilyen hozzáférés hiányában e hatóságok nem tudnák nyomon követni, megerősíteni és ellenőrizni, hogy a (pénzügyi) intézmények helyesen alkalmazzák-e ezt az irányelvet azáltal, hogy megfelelően azonosítják a szervezetek tényleges tulajdonosait, és adatokat szolgáltatnak róluk.

A tagállamok közötti információcserének és közigazgatási együttműködésnek uniós szinten kellene kiterjedtnek lennie pénzmosás elleni küzdelem és adózási információk szintjén is.

Amennyiben az adóhatóságok az adózás területén folytatott közigazgatási együttműködés keretében hozzáférnek az (EU) 2015/849 irányelv alapján a szolgáltatók által birtokolt AML-információkhoz, úgy felkészültebben tudják majd teljesíteni ezen irányelv szerinti kötelezettségeiket, továbbá hatékonyabban tudnak fellépni az adókijátszással és az adócsalással szemben.

Nézzük csak meg, hogy mit is mond a az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 Irányelve, mely a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szól.

65. cikk:

A 67. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2017. június 26-ig megfeleljenek.
A tagállamok a 12. cikk (3) bekezdését 2020. július 10-től alkalmazzák.

A tagállamok létrehozzák 2020. január 10-ig a 30. cikkben említett nyilvántartásokat, és 2020. március 10-ig a 31. cikkben említett nyilvántartásokat, valamint 2020. szeptember 10-ig a 32a. cikkben említett központi automatizált mechanizmusokat.

A Bizottság – a tagállamokkal együttműködve – 2021. március 10-ig biztosítja a 30. és 31. cikkben említett nyilvántartások összekapcsolását.

A tagállamok az e bekezdésben említett intézkedések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.”

Na, ezért szólt oda a Bizottság Magyarországnak és társainak, azaz levelet küldött nekik a kötelezettségszegési eljárás első lépéseként, felszólítva ezen államokat arra, hogy a mulasztást sürgősen pótolják. 

Aki pedig azt hiszi, hogy ez az egész egy múló hóbort és “majd túl leszünk rajta valahogy”, azoknak elmondom, hogy a személyes adatok kezelése vonatkozásában született (EU) 2016/679 rendeletben (közkeletű nevén GDPR rendelet) foglalt egyes jogok és kötelezettségek bizony korlátozhatóak a pénzmosás elleni küzdelem jegyében.

Hogy mit is jelent ez a gyakorlatban? Többek között azt, hogy a szolgáltató – az általa vezetett nyilvántartásban – az e törvényben, valamint az annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatnak nem minősülő adatokat, beleértve az elektronikus azonosítás során birtokába jutott adatokat is, valamint minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett adatot az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított 8 évig köteles megőrizni.

Bizony a kriptos vállalkozások még hosszú ideig számon kérhetőek lesznek a pénzmosási szabályok betartása kapcsán.

( Ugye azt sem feledi senki, hogy általánosan (nem kriptos vállalkozások) a pénzmosás elleni szabályzat ki vagy átdolgozására 2020. április 9-ig van határidő? Ha azonban Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységet a módosítás hatálybalépését követően kezdik meg, vagy a tevékenység (virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, letétkezelő pénztárca-szolgáltatók) a módosítással kerül a törvény hatálya alá, a Pmt. 65. § (9) bekezdése alapján a szolgáltató a tevékenység megkezdését követő 45 napon belül köteles belső szabályzatot készíteni és azt a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda részére jóváhagyás céljából megküldeni.

Jó hír, hogy ez az eljárás illetékmentes, tehát nem kell érte fizetni.)