Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munkaidőnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBitcoin Satoshi VisionA Bitcoin Satoshi Vision-ről.
31
márc

A Bitcoin Satoshi Vision-ről.

Már elég régóta akartam írni a Bitcoin Satoshi Vision (BSV)-ről, de ez eddig váratott magára.

Most jutottam el időben oda, hogy ráveszem erre magamat és – egy fordítás segítségével is – megpróbálom megmutatni, hogy hogyan is gondolkodik a BSV saját magáról.

Nem kívánom propagálni a BSV-t senkinek, mert nem érdekem, nem vagyok benne a projektben. Van valamennyi BSV-m, de ez messze nem az a nagyságrend, hogy meggazdagodnék, akár egy 1000%-os BSV áremelkedésből is. Craig Wright-ot sem minősítem, egyrészt nem dolgom, másrészt megtették már ezt helyettem -bőven- mások.

Szoktam ugyanakkor olvasni Craig Wright blogját (akit Jihan Wu “Fake Satoshinak” nevezett el, és ami át is ment a kriptos köztudatba), mert véleményem szerint érdekes dolgokról ír, sőt valamennyire a BSV fejlesztéseket (pl: Relay X wallet) is követem.

Úgy gondolom, hogy -amennyire lehet- elfogulatlan vagyok a skáláz(ód)ási kérdés kapcsán, inkább figyelem érdeklődéssel a fejleményeket a blokklánc világában, mintsem lennék egy véresszájú megmondóember.

Van a kriptopénzek között “kedvencem”, de egy idő óta nem írok annyit róla, mint korábban, mert minek? Vagy kivívják a különböző projektek a Közösség érdeklődését vagy tényleg mennek a levesbe. Ezt majd az idő eldönti.

Emellett egy ügyvéd a szerződések kapcsán mindkét oldalt “képviseli”, azaz közreműködik abban, hogy pl. a szerződéskötés a felek akarata szerint menjen végbe. Ugyanígy egy perképviseletnél, szintén látja a másik peres fél érveit, jogi álláspontját, (más kérdés, hogy a Felek közül csak az egyikkel áll megbízási jogviszonyban és ezért ott csak az egyik fél érdekeit képviseli).

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy kicsit a blokklánc világa is hasonló. Az ember látja a különböző megközelítéseket (a blokklánc, mint fizetési eszköz platform, a blokklánc, mint okos szerződési platform, vagy mint orákulum, stb.) és látja azt a közösnek mondható meglátást a különböző platformok között, hogy valóban nem igazságos, hogy a kibertérben/online térben termő babérokat, vagyis a monetizációt a nagy (centralizált) cégek szolgáltatásai gyűjtik be.

Miért ne lehetne a nagy cégek helyett az előállított tartalomért, magának a tartalom előállítónak, vagy a kibertérben “mozgásban lévőnek” gyarapodnia (a kibertérben való “mozgásért” vagy az előállított tartalomért)? Miért ne lehetne (mikro) fizetségeket fogadnunk és küldenünk a kibertérben való interakcióink/blokkláncon való tranzakció(in)k kapcsán? Miért ne szerződhetnénk egymással “online”, ha ezt a technika már lehetővé teszi vagy küldhetnénk egymásnak kriptopénzt bármilyen szolgáltatásért/termékért ? Miért ne fejleszthetnénk blokklánc alapú alkalmazás(oka)t?

(“Nézd, te is szép jövőre vársz, szívedben furcsa érzés), fejedben annyi kérdés válaszra vár” – ahogy anno énekelte a KFT zenekar.)

Meglátásom szerint ebben a világban a BSV is csak egy szereplő, a saját maga víziójával. A BSV ezt a víziót – a szerintem nem létező – Satoshi Nakamoto (igen, most “lelepleztem magam”, hogy Craig Wrightot gondolom-e Satoshinak) eredeti elképzeléséhez (lásd: white paper) legközelebb állónak (vagyis szerintük ugyanannak) gondolja.

Isten igazából, ha jobb megértést akarsz a BSV kapcsán (is), akkor nem árt, ha megnézed Dávid, vagyis Dawe videóját a blockchain trilemmáról (vagy dilemmáról). Ott jobban ki van ez vesézve, nekünk meg maradnak ma a BSV szempontjai, azzal, hogy döntse el mindenki magának, hogy számára ezek menyire valós meglátások.

Lássuk, tehát, hogy mi is az a BSV és honnan jön?

2008. október 31-én Satoshi bejelentette a Bitcoin whitepaper-t egy a kriptográfiával foglalkozó levelezőlistán. Majd körülbelül három hónappal később “Satoshi” a megvalósítás útjára lépett és létre is hozta a Genezis Blokkot. A bejelentés után 3 napig semmi sem történt, a levelezőlistában senkit sem érdekelt a dolog. Aztán végül Satoshi kapott egy választ a bejelentése kapcsán.

James A. Donald írta meg neki, hogy: „Nagyon-nagyon szükségünk van egy ilyen rendszerre, de ahogyan értem az Ön javaslatát, úgy tűnik, hogy nem méretezte a rendszert a kívánt méretre… Ha több száz millió ember végez majd tranzakciókat, ez a “sávszélesség” kevés lesz”.

Úgy tűnt, hogy Satoshi várta már ezt a kérdést és átgondolta már a választ. Cca. 1 órával később elmagyarázta Donaldnak, hogy a skálázhatóság miért nem probléma:

„Már jóval azelőtt, hogy a hálózat ilyan nagyságúra nőne, az lenne biztonságos a felhasználók számára, ha áttérnének az egyszerűsített fizetési igazolás (SPV) használatára. Csak az új érmék létrehozására próbálkozóknak kellene futtatniuk a teljes hálózati “adatbázist”, vagyis lefedniük a teljes hálózati csomópontot . Kezdetben a legtöbb felhasználó teljes hálózati csomópontokat futtatna, de a hálózat – egy bizonyos ponton túllépve – , egyre inkább a speciális hardverek (kiszolgáló) farmjaival (lásd: szerverek) működne.”

A helyzet az, hogy azóta is vita tárgyát képezi a blokk(ok) méretkorlátja.

Abban az időben, a Bitcoin még tényleg gyerekcipőben járt, és a felvetés, az 1 MB blokkméret-korlátozás azt jelentette, hogy a blokkláncnak problémái lehetnek a méretezéssel, amikor a hálózati hatás növekszik (vagyis több csomópont lesz a blokkláncon). Olyan fejlesztők nem tudtak konszenzusra jutni a kérdésben, mint Jeff Garzik, Gavin Andresen, Mike Hearn és társaik.

Az 1 MB-s korlát támogatói azt állították (és állítják), hogy a nagyobb blokkok megakadályozzák az egyéneket abban, hogy saját teljes csomópontjukat futtassák, mivel csak a nagyméretű adatközpontok lesznek képesek ellenőrizni a tranzakciókat a jövőben, ami a hálózat központosítását eredményezi (lásd még Kína para a BTC esetében).

2017-re a BTC ára is és vele együtt népszerűsége is megnőtt és ez a hálózaton is érződött, ugyanis a tranzakciók késtek. 2017. májusa körül jó pár felhasználó panaszkodott arról, hogy néhány napot is kell várnia kell, mielőtt tranzakcióikat megerősítenék a hálózaton.

A bányászok előnyben részesítették a magasabb díjakat tartalmazó tranzakciókat. Így a BTC kifejezetten kezdett alkalmatlanná válni az ún. mikrotranzakciókra. Ez a helyzet komoly vitákat váltott ki a közösségen belül, majd két fő javaslat körvonalazódott – a Bitcoin korlátlan blokkmérete vs. az elkülönített tanúsítvány (SegWit). A SegWit segítségével a tranzakciós adatok egy részét a blokkláncon kívül tárolják, ezáltal további tranzakciók számára biztosítanak helyet az egyetlen blokkban.

Akkoriban én is írtam a témáról, bár leginkább annak adtam hangot, hogy így vagy úgy, de oldják meg a “skálázhatósági” problémát, hadd örülhessenek a felhasználók. A Segwit végül nem került teljes körűen bevezetésre a BTC hálózaton, (bár vele a blokkméret is emelkedhetett cca. 4MB-re) megvalósult viszont a Litecoin esetében, illetve voltak még elképzelések, amiről érdemes olvasni (Segwit2X), de a BTC hálózata nagyjából maradt az “eredeti” elképzelés környékén, már ami az egyéni vagy – BSV szóhasználattal – hobbi node-okat illeti.

Kritikusai szerint maga a Segwit kevés segítséget nyújtott az alapprobléma megoldásában.

A fentiek okán a fejlesztők egy csapata, (a későbbi Bitcoin Cash) úgy döntött, hogy a blokk méretét 8 MB-ra növelik, hogy több tranzakció kerülhessen egy blokkba.

A Bitcoin Cash 2017. augusztus 1-jén forkolt az eredeti Bitcoin blokkláncról, visszajátszási védelmet (replay protection) hajtott végre, és gyorsan bekerült a tíz legfontosabb kriptovaluta közé a piaci kapitalizáció alapján. A felhasználok meg kaptak ugyanannyi BCH-t, mint amennyi BTC-jük volt. Nekünk felasználóknak, ez volt a legjobb amúgy az egészben.

Aztán 2018. augusztusában bejelentettek egy “frissítést”-et a BCH láncon.

Ennek a „frissítésnek” két fő célja volt: a nem készpénzes tranzakciók bevezetése, mint például az okos/intelligens szerződések és az orákulum vagy előrejelző szolgáltatások a blokkláncon, valamint a kanonikus tranzakciórendelés a topológiai tranzakciórendelés helyett. Meglepő módon ismét nem mindenki támogatta a forráskód változásait. Voltak, akik kritizálták a (kész)pénzes tranzakciók “háttérbe szorulását” a blokkláncban, mert szerintük csak a fizetésekkel kellene foglalkozni. Két ellentétes nézet kialakulásával kiderült, hogy egy újabb “blokklánc-hasadás” van a láthatáron.

Dr. Craig Wright és a milliárdos Calvin Ayre volt az egyik oldalon a protagonisták között, míg a másik oldalon Roger Ver és Jihan Wu.

/ Itt álljon egy fontos mondat (anélkül, hogy bele mennénk a “kód az új törvény” kérdéskörbe), amiben azonban mind a 2 fél egyet értett. /

Végül a Craig Wright/Calvin Ayre páros vezetésével a BSC “lekoccolt” a BCH (ABC)-ről és létrejött a Bitcoin Satoshi Vision, majd megkezdődött a híres hash háború, amiben a felek cca. 12 millió dollárt “égettek el” a hadakozásuk közepette.

De miért volt szükséges mindez a BSV részéről?

Azért, mert Craig Wright ragaszkodott “Satoshi” “eredeti elképzeléséhez”, ami bizony a peer to peer electronic cash system, (és a mikrotranzakciók) és véletlenül sem a – később teret nyert – “digitális arany” koncepció volt.

A Bitcoin egy P2P-hálózat. Csomópontokból áll, amelyek társai egymásnak. Ez azt jelenti, hogy mind “azonosak” fuknciójukat/hatáskörüket tekintve. Minden csomópont megkapja, ellenőrzi, elmenti és elküldi az összes tranzakciót. Kérdés, hogy ez hogyan méretezhető, mivel a csomópontoknak több erőforrásra van szükségük, amikor a hálózat növekszik.

A Satoshi-nak – Wright szerint – egy nagyon világos elképzelése volt erre a fejében: A csomópontokat nem a felhasználók, hanem a “szakemberek” irányítják. Specialisták a hobbisták ellen. A felhasználóknak nem kell egy teljes csomópontot futtatniuk a fizetések ellenőrzéséhez, hanem csak az „egyszerűsített fizetési ellenőrzést” (spv) kell alkalmazniuk.

Wright úgy látja, hogy Satoshi újra és újra megerősítette ezt a (fenti) elképzelését. Erre példa a bitcointalk.org-on Dan Larimer – a Steem és az EOS létrehozása kapcsán ismerhetjük – aki, azt állította 2010. júniusában, hogy a “bitcoin tranzakció túl sok erőforrást igényel ahhoz, hogy hasznos legyen a mikrofizetésekhez”. Satoshi ekkor azt mondta neki:

A jelenlegi rendszer, ahol minden felhasználó hálózati csomópont, nem a nagykonfigurációra tervezett konfiguráció. Olyan, mintha minden Usenet felhasználó saját NNTP szervert futtatna. A rendszer kialakítása ugyanakkor támogatja, hogy a felhasználók valóban csak felhasználók legyenek. Minél nagyobb terhet jelent egy csomópont futtatása, annál kevesebb csomópont lesz. Ez a néhány csomópont nagy szerverfarm lesz. A többi kliens csomópont lesz, amely csak tranzakciókat hajt végre, és nem generálja azokat .”

A Bitcoin csomópontokat nagy szerverparkkal rendelkező specialistáknak kell tehát üzemeltetniük.

Craig azt állítja, hogy annak ellenére, hogy a Bitcoin körüli közösség nagyon jól ismeri ezeket a Satoshi idézeteket és azt is nagyon jól tudják, hogyan tervezte Satoshi a Bitcoin méretezését, ezek az emberek mégis azt gondolják, hogy a Bitcoin feltalálója nem értette olyan jól a saját találmányát, mint ők értik.

Azt állítja, hogy a korábban leírt méretezésbeli vita csak a felszínen volt technikai vita volt: A kódolók és mérnökök megvitatták, hogy miként lehetne növelni a blokkméretet, alternatív méretezési megoldásokat mutattak be, stb.

Valójában azonban soha nem volt szó a technológiáról. A technológiának soha nem volt jelentősége és a mérnököknek/kódolóknak nem technológiai kérdésről kellett dönteniük.

A kérdés, hogy a bitcoin méretezhető-e és hogyan, politikai kérdés. A Bitcoinnak olyannak kell lennie, mint a Satoshi képzelte (specialisták hálózatának ) vagy hobbi csomópontok hálózatának kell lennie?

Véleménye szerint a specialisták (szerverparkot üzemeltetők) jelenleg is képesek akár 1GB (és nem 1MB!) adatot másodperc alatt feltölteni és letölteni a hálózatól, kivonattal ellátni, érvényesíteni, menteni és biztonsági másolatot készíteni minderről.

1 Gigabájtnyi adat megközelítőleg 4 millió tranzakciót jelent. Ha a Bitcoinnak ilyen sok tranzakcióra lesz szüksége, akkor már régen megváltoztatta a világot és triviális lesz sokkal több adat feldolgozása. Ha a teljes csomópontok specialisták akkor nincs fizikai szűk keresztmetszet. A Bitcoin méretezése ilyen egyszerű lenne véleménye szerint.

Ha azonban úgy gondoljuk, hogy a Bitcoinnak “hobbi csomópontokra” van szüksége – olyan csomópontokra, amelyeket mindenki képes kezelni, ha számítógépe van -, a méretezés félelmetes problémává válik.

A hobbi csomópontok üzemeltetői nem képzettek és nem kompetensek, nincs sem elég idejük, sem elég forrásuk. Ezért szükségképpen hiányozni fognak a frissítések és hibákat követnek el. Hobbi csomópontok mellett a Bitcoin nem méretezhető. Mivel minden csomópontnak mindent meg kell tennie, ergo a hálózat csak azt tudja megtenni, amit a leggyengébb csomópont képes megtenni.

Erre kínálkozik ugye megoldásként a Lightning Network.

Ez a fizetési csatornák, a multisig tranzakciók, a hash-szerződések és az időzárak nagyon összetett konstrukciója, amely Wright szerint kiszorítja a Bitcoint a magyarázható területről.

A “villám hálózat” lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kifizetéseket küldjenek „offchain” -re, ez azonban kritikusai szerint minden dolgot nagyon bonyolulttá tesz. A felhasználóknak finanszírozniuk kell a csatornákat, csatlakozniuk kell más csomópontokkal, útvonalakat kell megtalálniuk a hálózaton keresztül, és kezelniük kell csatornáik likviditását. Ez tehát Wright szerint nem járható út, oda a felhasználói élmény.

Emellett Wright azt mondja, hogy a decentralizáció egy olyan szent kifejezés, szlogen lett, amelyet még soha nem határoztak meg, de amely elválasztja a jó és rossz világát. Jó az, aki támogatja a decentralizációt. Aki ellenzi, nem „igazi bitcoiner”, és azt, hogy a decentralizáció valójában mit jelent, valójában az “eredeti” Bitcoin (Core) “főpapok” döntik el.

Craig szerint 2015. közepe óta, aki megkérdőjelezte a hobbista felfogást, komoly vihart zúdított a fejére. A trollok hordái kezdték el vádolni azzal, hogy nem értette meg a Bitcoint, vagy hogy ellensége a Bitcoinnak. Cenzúrázásra került a különböző fórumokon, a korábban népszerű fejlesztőknek nem engedélyezték a konferenciákon való felszólalást, vagy a troll hadsereg megpróbálta megsemmisíteni a hírnevüket.

A BSC szerint a Bitcoin jelenlegi hálózata nem hatékony hálózat.

“Nem magasságban, hanem szélességben nő.” Ahelyett, hogy kevesebb csomópontot csinálnának, több csomópont csinál kevesebbet. A cél nem a csomópontok teljesítményének javítása, hanem számuk növelése. Egy ilyen hálózat négyzetesen méretezhető. Az erőforrások, a CPU ciklusok, a sávszélesség, a lemezterület stb. fogyasztása növekszik az adatmennyiséggel és a csomópontok számával együtt. Ha a 100.000 teljes csomópontú BTC-hálózat 1 megabájt tranzakciókat dolgoz fel, akkor legalább 100 gigabájt sávszélességre van szüksége. A (mindössze) 100 csomópontú hálózat közben képes feldolgozni 1 gigabájtos tranzakciókat azonos erőforrásokkal. Ez pedig a a legnagyobb erőforrás-pazarlás a Bitcoinban (BTC).

Van azonban egy kriptovaluta, amely komolyan veszi a Bitcoin “feltalálójának” elképzelését. Nem meglepő módon ez a Bitcoin Satoshi Vision.

Még a hobbi csomópontoktól való meneküléseként alapított Bitcoin Cash is korlátozza az ügyleti kapacitást. Az Ethereumban a hobbi csomópontok általi decentralizáció iránti aggodalom uralja a skálázhatóság vitáját, amely azóta egyre összetettebbé és zavarosabbá vált.

Az olyan blokkláncok, mint a Ripple, amelyeknek egyáltalán nincs bányászatuk, azt állítják, hogy az ipari/specialista csomópontokra fogadnak. De pontosan az ellenkezőjét csinálják: csökkentik a specialisták ösztönzőit, és elvárják, hogy a hobbisták végezzék el a munkájukat anélkül, hogy fizetést kapnának azért.

Ugyanakkor a megoldás Craig szerint csak annyi, hogy mivel szükség van egy igazolásra a munka elvégzéséről, az a megoldás, ha ezt az igazolást a specialisták adják ki. A Bitcoin SV ezt akarja elérni. Ezért hívják Satoshi Vision-nak.

(Szerkesztő megjegyzése: by the way, senki ne felejtse el, hogy a BCH 7 nap múlva, a BSV 10 nap múlva “feleződik”.)

Eredeti cikk: itt.

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607

Címkék:

dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ
1 Komment

Leave A Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Digitalcash.hu