Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapCikkek a(z) "Szabályozás" kategóriából

Ismét csak folytatva a korábban megkezdetteket… A köz- és magánszabályozás új rendszerének problémái: A véleménynyilvánítás szabályozásának új iskolája és a magánszabályozás összefonódik egymással. A digitális kommunikáció az államokat a véleménynyilvánítás szabályozásának új iskolájához vezeti, amely megteremti a magánszabályozás ösztönzőit. A platformok üzemeltetőiből különleges célú uralkodók válnak, akik a felhasználók közösségeit irányítják. A magánszabályozás kialakulóban lévő rendszere […]

Tovább folytatva a korábban megkezdetteket… A játék isteneitől a közösségi médiáig. A magánszabályozás gondolata az egyik legrégebbi a kiberjog területén, ez inspirálta a legkorábbi viták egyikét is, amely arról szólt, hogy mitől más és mitől vonzó az internet. A digitális kor kezdetén szövegalapú kalandjátékok, úgynevezett többfelhasználós tartományok (MUD) voltak. Ezeket adminisztrátorok igazgatták, akiket néha rendszerüzemeltetőnek (avagy sysopnak) […]

Igaz, hogy szorgalmasan nyomogatjuk befelé a Bíróságoknak a beadandóakat és ég a kezünk alatt a munka, de azért folytatjuk a korábban megkezdett sorozatunkat a kódról, az algoritmus által okozott sérelemről, a szólásszabadságról, no meg a Facebook cenzorairól. Előzetes digitális korlátozás A véleménynyilvánítás szabályozásának új iskolája nemcsak a járulékos cenzúra miatt aggasztó, hanem azért is, mert […]

Személyi robotok Hadd szemléltessem ezeket a gondolatokat egy gyakorlati példával: a személyi robotokéval, amely alatt a háztartási robotok, az okosotthonok és az Alexához hasonló digitális alkalmazások értendők. Az algoritmusos társadalom a fogyasztóvédelem gondolatát is forradalmasítja. A 20. század fogyasztóvédelmi problémájának ékes példája egy olyan kólásdoboz, amely felrobban az ember kezében – a 21. századé egy olyan […]

Folytassuk akkor a tegnap megkezdett sorozatunkat, mely szűkebben az Első Alkormánykigészítésről és a szólásszabadságról szól a P2P text messaging systemek kapcsán, mint amilyen a Bitcoin is, tágabban pedig a big datáról, az algoritmusos társadalomról és annak következményeiről. Mennyiben és milyen minőségben lehet a kód a szólásszabadság része? Bizalmi Adatkezelők: Egyes vállalkozások a felhasználóik bizalmi adatkezelőjeként működnek. A kormányok […]

Aki egy kicsit is elmélyült a decentralizált/DLT/blokklánc technológia jogi kérdéseiben, az pontosan tudja, hogy a story bőven többről szól, mint, hogy hány %-al adózzanak a kriptopénzek, vagy legyen-e KYC/AML azonosítás. Az Egyesült Államokban kiterjedt vita folyik az Első Alkormánykigészítés kapcsán a szólás szabadságának értelmezéséről és mondjuk egy Jake Chervinsky vitázik pro és kontra más blokklánc […]

“A kibernetikus tér meglehetősen tág fogalom, inkább szinonimákkal világítható meg, mint egyetlen meghatározással: kiberia, virtuális tér, virtuális világok, digitális domínium, az elektronikus birodalom, adattér, az információs szféra.” Hisszük és valljuk, hogy ha nem értjük meg, hogy honnan jövünk, akkor nem fogjuk látni, hogy hová megyünk. Ezek a gondolatok a holnapi Facebook Libra projektről (vagy az […]

Üzeni nekik a blokklánc jogász, hogy alakul már nekik a terep és jó lesz, ha kapcsolatba lépnek velem majd bizonyos szabályzatok megalkotása kapcsán. Az okos ember még azelőtt lép, mielőtt arra köteleznék! Hogy kikről is beszélek? Leginkább azokról a természetes és jogi személyekről, akik vagy maguk vagy más természetes, illetve jogi személyek érdekében és javára […]

Ahogy ezt egy korábbi FB. kommentben megírtam: rengeteg (a jog szempontjából kifejezetten érdekes) dologról tudnék írni jelen oldal hasábjain, ha lenne rá időm és nem szorítanának a napi teendők. Az az igazság, hogy szeretem, amikor a technológia összeér a joggal, mert az mindig érdekes kérdéseket vet fel. Ez mindenkoron így volt, a XXI. század sem […]

Most, hogy az LTC 125 dolláron áll a piaci kapitalizáció 4. helyén, fordítsuk figyelmünket a jogértelmezési kérdések felé. A digitalcash annak idején az elsők között (ha nem elsőként?) írt az ún. Howey tesztről a tokenek esetleges értékpapírjogi megítélése kapcsán. Tehát – értelemszerűen – nem elsőként rendelkezett az információval, hiszen azt minden valamirevaló joghallgató ismerheti, aki […]

Mindig, amikor hasonló törvényjavaslatról olvasok, akkor próbálok a jobbik eszemmel arra gondolni, hogy ez biztos csak egy “smoke and mirror” akció, azaz a belengetett tiltással éppen, hogy ez ellenkezőjét akarják elérni, mert, ha nem ez van, akkor csak egy nagyon hülye ötlettel állunk szemben és nagy csalódás volna az indiai törvényalkotók kapcsán. A “Kriptopénzek tiltásáról […]

Nem is olyan régen alkalmunk nyílt részt venni egy panel beszélgetésen a Fintechshow-n, ami a blokklánc jogi szabályozás szükségességét járta volna körbe. Ez a beszélgetés adta meg a végső lökést gondolataink írásba foglalásához és ennek nyomán született meg a Magyar szabályozói helyzetkép I. és Magyar szabályozói helyzetkép II. c. írásunk, ami nem titkoltan szubjektív képet […]

Digitalcash.hu