Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munkaidőnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBlokkláncInterjú a KISS-el.
01
dec

Interjú a KISS-el.

  • Szerző
    dr. Varsányi Károly
  • Kommentek
    0 Komment
  • Kategória

Kiss Gyurival egy adatvédelmi témájú képzés apropóján ismerkedtem meg. Felkeltette az érdeklődésemet a blokkláncos kapcsolat és az is, hogy – ha szabad így fogalmaznom – öreg motorosról beszélünk, aki tud mesélni a blokklánc előtti magyarországi évekről.

Ugyanis régi vágyam, hogy egyfelől felkutassam azt, hogy a Cypherpunks-szal egyidőben volt-e, lehetett-e valamilyen olyan nem amerikai (jelesül: kelet-európai) történés, ami hozzátehetett a blokkláncos, bitcoinos folyamatokhoz később.

Másik vágyam pedig az ún. „Kis magyar kriptotörténelem” megírása, amiről most még csak annyit tudok mondani, hogy folyamatban vannak az előkészületei. Ebbe a kronológiába beletartozik Gyuri is.

1. Mit lehet Rólad tudni? Milyen blokkláncos, illetve informatikai háttered van?

Kiss György: A Kandón végeztem mint automatizálási mérnök. A munka világát a Siemensnél kezdtem, automatizálási területen. Itt a való világ és az IT határain mozogtunk intenzíven. Innen kerültem a Siemens-Nixdorfhoz rendszermérnöknek. Itt több mint 20 évet töltöttem, bár a táblát a fejünk felett folyamatosan – kb. öt évente cserélték.

(Siemens-Nixdorf -> Siemens -> Fujitsu-Siemens -> Fujitsu)

Itt a nagyvállalati és kormányzati informatikai rendszerek tervezése/építése/támogatása volt a világom.

Ott hagyva a multi környezetet némi pihenés után került elő a blokkláncos/kriptos világ, bár addig is tudtunk róla. Először az ethereumra készülő okos-szerződésekbe kóstoltam bele, de inkább az infra közeli megoldások érdekelnek, így a hyperledger, iota, és természetesen az ipfs inkább közeli játszótér.

Amikor ez élesebbre fordult, akkor forgattuk bele a családi/baráti vállalkozásunkba a tevékenységeket.

2. Említetted, hogy van némi-nemű ellentmondás a blokkláncos és a jogászi gondolkodásmód között. Mire gondoltál konkrétan?

Kiss György: Nem jogászként és nem történészként/filozófusként 🙂 de érdeklődve a világ iránt, azt érteni és értelmezni kívánva az a meglátásom, hogy a ideális esetben (avagy egy modell keretein belül) a jogszabályok a társadalmi szerződések, közmegegyezések minél pontosabb megfogalmazásai. Ezeknek a metódusai, technikái az ismert időben lényegi változásokon nem mentek keresztül – a jelen modell szempontjából fontos területeken. Magyarán írásban és szóban továbbítva/értelmezve kerülnek felhasználásra. A fő felhasználó a jogász, mint egy adott szakértője és működtetője a jogi/technológiai környezetnek. A jogász alakítja, formálja használja csűri-csavarja – tehát dolgozik a joggal és a helyzettel.

A blokklánc viszont ideális esetben magára a szabályrendszerre helyezi a hangsúlyt. Amennyiben elkészült  egy okos-szerződés úgy azon változtatni nem lehet, annak az adott térben kötelező érvénye van. Nem módosítható, nem vitatható. Maga az informatikai rendszer és a matematika adja a legitimációt. A való világban a szerződés kikényszerítésére, amennyiben van ilyen hatása – továbbra is a végrehajtó szervezetek feladata lehet.

Itt a “jog” mint közmegegyezés kivitelezése átkerül a programozó kezébe, a folyamat az online-világba. Ez egy teljesen új terület, mondhatni terra incognita a jog/társadalom világában.

A gondolkodásmódban a legnagyobb eltérés ott érhető tetten, hogy a jelenlegi jog rugalmas, jogszabályok módosíthatóak, bővíthetőek, illetve az alkalmazásuk az ügyletben szereplők (ügyfél, jogász, bíró stb) véleményén és hozzáállásán múlik, míg a blokkláncos “jog” egy merev struktúra, nincs lehetőség az adott szabályrendszer utólagos finomhangolására – ha nem felel meg az igényeknek, új szabályt – okos szerződést kell létrehozni.

3. BTC vagy ETH? Melyiket preferálod inkább és miért?

Kiss György: ETH. Bár ennek is vannak mindenféle gondjai, de maga az okosszerződés platform egy érdekes világot nyit meg. A BTC inkább egy kriptovaluta platform. És jóval centralizáltabb. Gyakorlatilag bevezetett egy új valutát a világba, amelyik ráadásul egy kissé problémás már indulásánál fogva. Nem tudja a pénz minden funkcióját maradéktalanul teljesíteni. Mivel nem vagyok közgazdász, így csak a felszínt karcolva: mivel limitált a megszerezhető mennyisége így deflációs valuta – ami kincsképzővé teszi. Ezzel a forgalomképessége jelentősen csökken. Nem igazán fog tudni beépülni a mindennapi forgalomba.

Maga a kritpovaluta világ annyira nem vonz, inkább az elérhető technológiai fejlődés érdekel. Itt izgalmas és hasznos lehet az iota szerű megoldások terjedése.

4.  Mennyire ismered a nemzetközi blokkláncos/kriptos szcénát? Van-e valakivel együttműködésetek?

Kiss György: Mivel mi projekt orientáltan, az adott problémára keressük mindig a megoldásokat, így a nagy elvi együttműködések kissé periférikusak számunkra, a kollégáim tartják a kapcsolatokat, én inkább a megoldásokra fókuszálok.

5.   Mennyire ismered a hazai blokkláncos/kritopénzes szcénát? Ha ismered mi a véleményed róla?

Kiss György: Ugyanez igaz mint a nemzetközi kitekintésre, azzal együtt, hogy szeretném, ha a jelenleginél jóval nagyobb lenne. Nagyjából ugyanazok az arcok kerülnek elő mindenkor. A valós megoldások, a vállalati/ipari/pénzügyi területek egyenlőre erősen limitáltan indítanak hazai projekteket. Kacérkodás van, ám igazi gazdasági hatása jelenleg minimális. Pedig a logisztikában, ellátási láncokban ott lenne a helye a hazai megoldásoknak, sajnos a tudás-piac itthoni felhasználása gyenge. Aki ezen a területen dolgozik jellemzően külföldi projekteket visz. Mi próbálunk magyar projekteket összehozni, hogy az összegyűjtött tudás itthon termelje ki a hozzáadott értéket, de egyenlőre mind a befektetői, mind a felhasználói oldal nagyon szűk.

6. Említetted, hogy elég régen foglalkozol informatikával. Volt-e az ún. keleti Blokkon belül valamilyen Cypherpunknak megfeleltetethető mozgalom anno?

Kiss György: Elég régen. kb a 80-as évek eleje óta. Olyan eszközök jönnek elő, mint PRIMO, HT-1080Z, ZX-80, ZX-81, Spectrum,, TVC, ABC-80 és az elmaradhatatlan Commodore család elemei- 16, plus4, 64. Az extra “különlegességek” mint Commodore-610. És természetesen a barkácsolások végtelen halmaza… Hogyan faragjunk értelmezhető hangot, hogyan építsünk monitort a Junosty tv-ből… A magnó mint fő adathordozó… Azután következtek a 8086 alapú dolgok, mint XT-később a 80186, és 80286- AT és elszabadult a PC világ.

Régi világ, amikor még a floppy-ról nem az jutott a fiatalok eszébe, hogy kinyomtattuk a mentés ikont…

Alapvetően a keleti blokk három T-je (Támogatott-Tűrt-Tiltott) közül a 2. helyet sikerült elérni. Bár sok szabályozni való nem igazán volt a dolgon, hiszen az autizmus peremén billegő fiatalok nem nagyon mozgalmaztak semerre. Nem volt igazán szervezett dolog mögötte. Ami beszivárgott, az is inkább az érdekesség és hobby világába tartozott, mint BBS rendszer. Ez is erősen korlátozott volt, hiszen ez egy modemeken keresztül megoldott adatcsere hálózat, ami a telefon vonal létét feltételezi, és ez finoman szólva nem volt általános. Ezen a laza hálózaton keresztül indult el a FIDO – mint levelezés. A FIDO-n keresztül lehetett elérni olyan csodákat, mint ftp-mail-er, és az első html dokumentumokat is. Valószínűleg azok, akiknek ez a feladatuk volt ránéztek ezekre a csoportocskákra, de alapvetően ártalmatlan szobaőrülteknek lehettek/lehettünk titulálva.

Ezt az egész ökoszisztémát váltotta az IP alapú hálózat mondhatni villámgyorsan… gyakorlatilag kihalt rengeteg szolgáltatás, akár a dinoszauruszok. Egy-két maradványa él még, mutálódva, tovább fejlődve.

7. Hogyan látod a blokkláncos terület helyzetét a következő 15 évben nemzetközileg?

Kiss György: Az ipari megoldások terjednek, és terjedni fognak, hiszen egy hatékony eszköz. Alapvetően régi a technológia, csak most jutott el egy olyan áttöréshez ami populárissá tette. ( Ez spec. a BTC egy nagy dobása). Mind a logisztika, mind az visszakereshető, megmásíthatatlan jegyzőkönyv (pl. közjegyzői funkciók egy része), mind az érték-transzfer – lásd nemzetközi átutalások hihetetlen felgyorsítása terén jelentős fejlődést hozott eddig is és fog még hozni, hiszen ennek a világnak igazából még az elején járunk.

Az okos szerződésekre igény van, jó kérdés a jog világa mennyire tudja követni a változásokat, mennyire tud ennyire gyökeres módosításokat beépíteni és feldolgozni.

 Az hogy a kritpovaluta világ meddig él és meddig élhet, inkább függ a technológia változásaitól. Ez igazából egy rendkívül instabil valuta forma, alapvetően nélkülöz minden alapot, egy közmegegyezés és hit tartja életben. Az elszámoló coin-ok, amik a bank és tőzsde elszámolásokban játszanak szerepet inkább az ipari megoldások közé tartoznak.

8. Végezetül az örök adu-ász kérdés: mi lesz véleményed szerint a BTC és a ETH árfolyama 5 év múlva, milyen irányba fognak mozogni majd

Kiss György: Az elmélet szerint a BTC-nek emelkednie kellene, hiszen deflációs, kincsképző. Ennek persze van egy olyan problémája, hogy a BTC nagy része eléggé kevés tárcában pihen, így a piac néhány szereplője a természetes mozgás ellen tudja kényszeríteni a folyamatokat.

Az ETH pedig jó kérdés. A BTC húzhatja magával, mint a teljes kritpo világot.

Szerintem az igazi kriptovaluta még valahol bujkál. Valami olyan közgazdaságilag jól megalapozott megoldás, ami számítási teljesítményben megelégszik egy mobil eszköz kapacitásával és a feldolgozási/átviteli sebessége közel valós idejű, illetve kezelése és használata a jelenlegi pénzforgalmi rendszerekkel összemérhetően egyszerű – lásd bankkártya -, na ez lesz ami elhozhatja a kritpovaluták elterjedését. 

Köszönjük az interjút!

Címkék:

dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Digitalcash.hu