Az alábbiakban az EKB közgazdászának Benoît Cœuré-nak a Szingapúrban elmondott beszédét olvashatják Olvasóink.

“Szeretnék köszönetet mondani a szervezőknek, hogy meghívtak, hogy itt beszéljek Önök előtt. Remek a sok ismerős arcot látni és újra Szingapúrban lenni, amely város tagadhatatlanul kozmopolita város, vagyis különösen megfelelő háttér a mai sokrétegű globális piaci infrastruktúráknak.

A ma reggel elmondani kívánt üzenetem egyszerű: én is osztozom az elosztott főkönyvi rendszert, a blokklánc technológiát és a digitalizálást körül vevő izgatott várakozásban, és úgy vélem, hogy ahogy a múltban a központi bankoknak most sem kellene félniük a technológiai újításoktól, emellett azonban tudatában kell lennünk a lehetséges pénzügyi stabilitási következményeknek, és el kell kezdeni a pénzügyi rendszerünk újratervezését és a jelenlegi fizetési rendszerünk korszerűsítését.

Úgy vélem, hogy meglévő kereskedelmi/lakossági és banki/vállalati fizetési rendszereink növekvő korszerűsítése sikerrel járhat a fenti technológiák előnyeinek kihasználásával.

A digitális innováció kihívásai.

Kétségtelen, hogy a negyedik ipari forradalom drasztikusan megváltoztatja a kommunikációnk módját, a vásárlásunk módját, azt, ahogyan tanulunk, és őszintén szólva, az életünk nagy részét is. A mesterséges intelligencia és a számítási teljesítmény exponenciális növekedése arra kényszeríti a cégeket, hogy újra megvizsgálják, hogyan is működnek.

A pénzügyi szolgáltató ipar sem kivétel. A digitalizálás már elhagyta a nyüzsgő tőzsdei emeleteket. A magas frekvenciás kereskedés (high-frequency trading) egyre inkább átalakítja a piac dinamikáját. És a jövőben több ezer pénzügyi elemzőt helyettesíthetnek robo-tanácsadókkal.

A pénzügyi ágazat gyakran az iparág vezető technológiai változásainak a motorja. Az elosztott főkönyvi technológia (DLT) egy olyan lehetőség, ami ezt segítheti. De ott vannak a különböző pénzügyi alkalmazások is. Például a gyémánt iparág a digitális nyilvántartásokat használja a gyémántok (kitermelésének) követésére és a kereskedelmi útvonaluk rögzítésére. Mégis a pénzügyi szektor, és különösen a (ki)fizetések területe az, ahol a fejlődés vitathatatlanul a leggyorsabban halad.

A pénzügyi intézmények és a piaci infrastruktúrák világszerte vizsgálják a DLT-t a fizetések és a kereskedés utáni időszakra koncentráló szolgáltatások kapcsán.

A Világélelmezési Program egy blokklánc-alapú rendszert használ a Jordániában nyújtott élelmiszersegély-kifizetések kezelésére.

A központi bankok, egyfelől mint a piaci szabályozók és felügyelők, másfelől mint a különféle fizetési rendszerek üzemeltetői, valamint mint a bankjegyek  kibocsátói, nem engedhetik meg maguknak, hogy figyelmen kívül hagyják ezeket a tendenciákat.

A központi banki közösség, a Nemzetközi Fizetések és Piaci Infrastruktúrák Bankja (CPMI), melyet én elnöklök, valamint a Jacqueline Loh elnökletével működő Piacok Bizottsága, szorosan figyelik, hogy az ígéretes technológiákat, mint például a DLT. Ez nem csak filozófiai vita. Bár az országok túlnyomó többségében még mindig primátusa van a készpénznek, előfordulhat, hogy partvonalra szorul, inkább hamarabb, mintsem később. Ha a készpénz eltűnik, a bizalom a pénznemben, ebben a kulcsfontosságú közjószágban, a magánszemélyek hitelképességétől függ. A bitcoin és más kripto eszközök kapcsán nagy és kiszámíthatatlan árfolyam mozgásokat és nyílt kiber rablásokat/csalásokat láthatunk, amelyek az emberek megtakarításainak elvesztésének veszélyével járhatnak, ez pedig megköveteli, hogy a központi bankok komolyan vegyék ezeket a kockázatokat. 

Ha a központi bankok saját digitális pénz(nem)eket bocsátanak ki, akkor az emberek képesek lennének a készpénzzel összehasonlítható központi banki kötelezettséget tartalmazó eszközre szert tenni, a kereskedelmi banki pénzhez kapcsolódó kockázatok nélkül. A mai helyzetben azonban a központi bank digitális pénz(nem)einek bevezetése kapcsáni kedvezőtlen pénzügyi stabilitási következmények a legnagyobb óvatosságot igénylik. Jelenleg az alapul szolgáló DLT technológia, amely lehetővé tenné ezeknek a digitális tokeneknek a bevezetését, még mindig korai fázisban van, költséges a fenntartása és sebezhető is.

Például a jelenlegi kripto eszközök még mindig nem biztosítják az egyértelmű és törvényileg meghatározott rendezés véglegességét, ami a biztonságos és hatékony fizetési rendszer szükséges feltétele, amint azt a Pénzügyi Piaci Infrastruktúrák Alapelvei (PFMI) a CPMI és az Értékpapír Bizottságok  Nemzetközi Szervezete (IOSCO) állásfoglalásai lefektették. Valójában a CPMI elődei – Hans Meyer és Wayne Angell elnöksége alatt – egy teljes évtized nagyobb részét annak szentelték, hogy bankközi fizetési rendszereket korszerűsítsék. Egészen az 1990-es évekig viselték a nettó elszámolási pozícióikból fakadó kockázatot a bankok. Ez a rendszerszintű kockázat volt a fő motiváció a real-time bruttó elszámolási rendszerek (RTGS) világszerte történő bevezetésére. Más szóval a végsõ bizonytalanság minden fizetési rendszer használatáért a fizetendõ ár. 

Tekintve ezeket hiányosságokat tekintve, úgy gondolom, hogy a központi bankoknak kétirányú stratégiát kell követniük. 

Először is folytatniuk kell az új technológiák alapos tanulmányozását, és kísérletet kell tenniük az iparággal való együttműködésre, legyen szó akár fintech-ről vagy techfin-ről. Az EKB esetében már létrehoztunk egy DLT infrastruktúrát az EU központi banki közösségén belül, amely jelenleg elsősorban és elsősorban oktatási eszközként szolgál. A Stella projekt kapcsán együttműködünk a Bank of Japan-nal (a projekt egy sor tanulmányt tartalmaz már a DLT pénzügyi piaci infrastruktúrákkal kapcsolatos lehetséges felhasználására vonatkozóan.) Ha meg akarjuk tartani a technológiai fejlesztésekben a vezető szerepünk, akkor folyamatosan figyelnünk kell a a meglévő nemzetközi szabványokra is. Eddig a PFMI eléggé rugalmasnak bizonyult a technológiai változásoknak való megfelelés érdekében, akár a kibertérre vonatkozó kiegészítő útmutatásokon, vagy a magas szintű stratégiákon keresztül, egészen a (nagy)kereskedelmi/vállalati fizetési csalások felderítéséig.

A stratégia második részében a központi bankoknak arra kell törekedniük, hogy a meglévő technológiákra támaszkodva hatékonyabbá és biztonságosabbá tegyék jelenlegi fizetési rendszereinket, amelyek kényelmesek és bírják a közbizalmat is. 

A jelenlegi helyzetben ez lényegében három dolgot jelent: 

1.       a (kis)kereskedelmi/lakossági fizetési rendszerek 24/7-ben történő elérhetővé tétele.

2.       RTGS rendszerek korszerűsítése.

3.       a (számítógépes) kiber rendszer biztonságának növelése.  

Hadd mutassak rá mindhárom kérdésre, kezdve a lakossági/kiskereskedelmi fizetési rendszerekkel. Napjainkban egyre több nem banki fizetési szolgáltató lép be a belföldi fizetési üzletbe, néha gyorsabb kifizetéseket kínálva, mint azok a bankok, amelyekkel versengenek. Az azonnali fizetési megoldások jelentősen növelhetik a lakossági fizetések gyorsaságát. Az azonnali fizetéseknél a (ki)fizetések véglegesek, és a címzett másodpercek alatt, a nap 24 órájában, a hét minden napján, év 365 napján megkapják az utalásokat. 

Mivel a Bitcoin tranzakciók átlagosan körülbelül 15 perc alatt kerülnek érvényesítésre, és mivel még a bitcoin rajongói is elismerik, hogy az ilyen típusú elszámolások nem tekinthetők visszavonhatatlannak legalább egy óra elteltéig, az azonnali fizetések rendszere a kripto pénzek előnyeinek nagy részét feleslegessé teszik. Az azonnali fizetési megoldásokat számos országban valósították meg vagy fejlesztik éppen. Szingapúrban a FAST (“gyors és biztonságos átutalás”) elindítása a fizetési infrastruktúra alapvető megújítását eredményezte, jelentős előnyökkel mind a kereskedők, mind az ügyfelek számára. 

Az idén az EKB elindítja a TARGET Instant Payment Settlement (TIPS) szolgáltatást. Az EU-ban az azonnali fizetési megoldások nemcsak az innováció ösztönzésére és az ügyfelek kényelmének javítására irányulnak. Arra is törekszenek, hogy előmozdítsák a tagállamok közötti további pénzügyi integrációt. Valójában az euróövezetben, ahol különböző jogi keretek és vevői szokások érvényesülnek, mindig fennáll annak a kockázata, hogy a nemzeti/régiós megoldások kialakulása kapcsán újra megjelenik a széttöredezettség EU-s szinten. E kockázat ellensúlyozása érdekében az európai fizetési ipart most egy valóban pán-európai azonnali kifizetési rendszert indít el. A TIPS jelentősége nemcsak abban rejlik, hogy a digitális óriások – például az Alibaba, az Apple és a Google, akik a fizetési szolgáltatásokat ökoszisztémáikba integrálják – felől érkező kihívásokra reagál, hanem abban, hogy katalizátorként ösztönözze az előrehaladást jelenlegi rendszerünk két régi hiányossága: határokon átnyúló kiskereskedelmi/lakossági kifizetések és pénzügyi befogadás kapcsán is. A határokon átnyúló fizetések nem csak lehetővé teszik,  hogy a vásárlók könnyen vásárolhassanak árukat online a tengerentúlról, hanem lehetővé teszik a külföldi munkavállalók számára azt is, hogy pénzt küldjenek hazájukba, támogatva a pénzügyi befogadást és fejlesztést. Azonban ezek a fizetési csatornák általában sokkal lassabbak, kevésbé átláthatóak és sokkal drágábbak, mint a hazaiak. A hagyományos fizetési rendszerekben eszközölt fejlesztések itt a legjobb módjai annak, hogy megfeleljenek a jelenleg nem biztonságos kripto eszközökből eredő kihívásoknak. Úgy gondolom, hogy ez a nemzetközi cselekvés egyik kulcsfontosságú prioritása.

A valós idejű bruttó elszámolási rendszerek korszerűsítése.

Ezzel a második kérdésemre, a mi RTGS rendszerünk korszerűsítésére evezünk. Ugye a RTGS név azt jelenti, hogy ezek a rendszerek már gyorsak és a  pénzpiaci infrastruktúrák, a központi bankok és a hitelintézetek közötti ügyleteket valós időben rendezik. De ezek a rendszerek gyakran a régi technológiákra épülnek, néha az 1980-as évekből származnak, és azért jöttek létre, hogy megfeleljenek a résztvevők helyi szükségleteinek. Azóta azonban a pénzügyi rendszer valóban globálissá vált, a bankok egyszerre több határon és időzónán át működnek a több fizetési rendszerben való részvétel révén. Az RTGS rendszer korszerűsítési projektjének kulcseleme ezért az olyan üzenetkezelési szabvány, amely világszerte működik. Természetesen a régi fizetési rendszerből való áttérés költségeket von maga után. Tehát, mint bármely más technológiai fejlesztéshez, fontos, hogy egy kritikus tömeg gravitáljon az új szabvány felé. Az eurorendszer itt példát mutat. Az ISO 20022 szabványt alkalmazzuk és több pénznemet magába foglaló funkcionalitást kínálunk infrastruktúránkban. A közeljövőben mind a fizetési, mind az értékpapír-elszámolási szolgáltatások technikai és funkcionális konszolidáción esnek át. Konkrétan új RTGS-rendszert vezetünk be, amely fokozott funkcionalitást és optimális likviditáskezelést biztosít a résztvevők számára. Az új szolgáltatás várhatóan 2021 novemberében lesz élő. A határokon átnyúló átjárhatóság csak egy olyan terület, ahol előrelépés történhet. A RTGS rendszerhez való hozzáférés kiterjesztése a szabályozott, nem banki fizetési szolgáltatókra egy újabb lehetőség, amely azt ígéri, hogy jelenlegi rendszerünket a jövőhöz illeszthetjük.

A Fintechek kihívást jelentenek a hagyományos módon történő kifizetésekre. Néhány közülük értékes és biztonságos szolgáltatásokat nyújt az ügyfeleknek. Az új nem banki fizetési szolgáltatók szélesebb körű hozzáférése a központi banki fizetési rendszerhez további digitális innovációt és a pénzügyi stabilitást okozhat a kockázatmentes jegybanki pénzek (végső rendezési) összegének növelésével. Ez tovább csökkentené a kripto eszközök vonzerejét, amelyek – ha nem megfelelően szabályozottak – veszélyeztethetik a pénzügyi stabilitást. Tehát, általánosságban jó oka van annak, hogy folytassuk a jelenlegi piaci infrastruktúrák fejlesztését. Az innováció és a modern technológiák bevonásával, valamint a befogadás és a közös szabványok előmozdításával bízom benne, hogy képesek leszünk megfelelni a fogyasztók és egyéb érdekeltek által támasztott növekvő elvárásoknak. 

A (számítógépes) kiber tér ellenállóságának fokozása.

Ezen elvárások egyike a biztonságra is vonatkozik. Amint meghosszabbítjuk az üzemórákat vagyis a lakosság és szolgáltatók felé a pénzügyi rendszerek elérhetőségét, nagyobb hozzáférést és nagyobb interoperabilitást biztosítva, sajnos nagyobb lesz a “támadási felület” is a rendszerben. A leghatékonyabb és leggyorsabb rendszerek is haszontalanok, ha nem golyóállóak, ha könnyedén feltörhetőek, vagy ha a fogyasztókat veszélybe sodorják. Ezzel a megjegyzésem elején megemlített harmadik pontra evezünk, azaz arra a szükségességre, hogy a jelenlegi rendszerünk biztonságosabbá váljon a növekvő kiber-támadásokkal szemben. A kiber-incidensek sokkal gyakoribbak és egyre kifinomultabbak és már most kritikus veszélyt jelentenek a piaci infrastruktúrákra és az egész pénzügyi ökoszisztémára. Ezért a rendszerünk korszerűsítésének kéz a kézben kell járnia a kiber biztonság növelésével. A számítógépes támadásokkal szembeni megfelelő védelem elmulasztása messzemenő következményekkel járhat. Példaként vegyük a vállalati/nagykereskedelmi fizetési rendszereket. Ezeknek a rendszereknek a megtámadása, még ha csak ideiglenesen is, de veszélyezteti a pénzügyi stabilitást, veszélyezteti a likviditás biztosítását a központi bankok számára, és veszélyezteti a monetáris politika végrehajtását.

Ez az oka annak, hogy a G7 pénzügyminiszterei és a központi bankok kormányzói nemrégiben részt vettek a pénzügyi szektor jelentős kiber incidensét szimuláló gyakorlaton. Ez a gyakorlat azt mutatta a szimulált támadást követő napon, hogy egy jelentős kiber incidens nemzetközi szinten koordinált választ igényel, és olyan területeket jelöl ki, amelyekben a G7 Cyber ​​Expert Group segíthetne a lehetséges koordinációs kérdések kezelése kapcsán, ideértve a szabályozók hagyományos területeit is, éppúgy, mint  a harmadik feles szolgáltatók kérdéskörét is. Röviden, a nagykereskedelmi/vállalati fizetési rendszerek olyanok a pénzügyi piacok számára, mint a villamos energia a háztartások számára. Bárki, aki elolvasta Ted Koppel szemfelnyitó Lights Out-ját, meg fogja érteni, miről beszélek. 

Rendszereink védelme érdekében a CPMI és az IOSCO már 2016 júniusában közzétette a pénzpiaci infrastruktúrákkal szembeni kiber biztonságra vonatkozó útmutatásokat. Az útmutató ajánlásokat tartalmaz olyan intézkedésekre, amelyeket az FMI-knek meg kell tennie a kiber támadások előrejelzéséhez, az azoknak történő ellenálláshoz, a meglévő rendszer fenntartásához és gyors helyreállításához. Ezen túlmenően a CPMI a múlt hónapban stratégiát adott ki a nagykereskedelmi/vállalati fizetési csalások kockázatának csökkentése érdekében. A stratégia célja a nagykereskedelmi/vállalati fizetési rendszerek, a hálózati üzenetküldő szolgáltatók, a bankok, a felügyelők és a felügyeletek felkészítése arra, hogy együtt dolgozzanak a pénzügyi ökoszisztéma és annak végpontjai biztonságánakk megerősítésében. A CPMI tag központi bankok elkötelezettek abban, hogy katalizátorként járuljanak hozzá a stratégia hatékony és koherens operacionalizálásához a joghatóságokon és a rendszereken belül. Figyelemmel fogjuk kísérni az előrehaladást az év folyamán, meg kell majd azt is állapítanunk, hogy milyen további lépésekre van szükség. Az EKB-n belül a közelmúltban felgyorsítottuk erőfeszítéseinket, hogy ezeket a kezdeményezéseket megvalósítsuk, és szélesebb körben erősítsük a számítógépes kiber  ellenállóképességünket. Pontosabban, az év elején négy dolgot tettünk: 

1.       Bevezettük a kiber-ellenállóságra vonatkozó felügyeleti elvárásokat, amelyek részletes CPMI-IOSCO útmutatásokat mutatnak be. Ezeket az elvárásokat nyilvános konzultáció után véglegesítik.

2.       Megalakítottuk az Europai Kiber Ellenállás Platformot a pán-európai pénzügyi infrastruktúrák számára, azaz egy olyan fórumot, amely magas szintű FMI-képviselőket, szolgáltatókat és hatóságokat tud soraiban, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a közös kiber kihívásokra, és katalizátorként járuljon hozzá a közös kezdeményezésekhez és megoldásokhoz.

3.       Harmadik kezdeményezésünk egy olyan európai keretrendszer bevezetése volt, amely a hírszerzés alapú etikus vörös csapatok (TIBER-EU) bevezetését támogatja, amely támogatja az FMI-ket és más pénzügyi egységeket a legmagasabb szintű számítógépes ellenálló képesség tesztelésében többféle joghatósági és többféle hatósági környezetben.

4.       Végül elfogadtuk a fent említett CPMI, – mint az euroövezet két fizetési rendszerének a TARGET2 és EURO1-nek illetékes hatóságának –  a fizetési rendszerének biztonsági stratégiáját. 

Mindezek az erőfeszítések többoldalúak és az erőteljes, határokon átnyúló együttműködésen alapulnak. Néhány kezdeményezésünk páneurópai, de mások, mint például a TIBER-EU, képesek arra, hogy összehangolják a folyamatokat nem csak az FMI-k és más pénzügyi szervezetek számára is Európán belül, és azon túl is. 

Következtetés.

Az itt leírt multilaterális törekvések tükrözik az iparági szereplők és a szabályozó hatóságok egyre növekvő felismerését, hogy a globális fizetési rendszert hogyan kell tekintenünk: egy alapvető globális közjónak, amelynek integritását veszélyeztethetik a rosszindulatú kiber-támadások és csalási kísérletek, ezért ezek ellen meg kell védenünk. A jövőben kihívást jelenthetnek ennek kapcsán még az adatvédelem és a nemzetbiztonság védelme érdekében egyébként jól megcélzott kormányzati akciók is.  Annak érdekében, hogy jobban megértsük ezeket a világon átívelő hatásokat és megelőzzük a széttöredezést, erősebb többoldalú együttműködésre van szükségünk, mint valaha. Dolgozzunk együtt, hogy gyorsabbá, olcsóbbá és biztonságosabbá tegyük fizetési rendszerünket és védjük meg őket a politika hangjától és dühétől.”

Fordította: dr. Varsányi Károly

Forrás: itt.

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26