Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munkaidőnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapAdózásHogyan is adózz a Bitcoinod után 2020-ban?
03
ápr

Hogyan is adózz a Bitcoinod után 2020-ban?

  • Szerző
    dr. Varsányi Károly
  • Kommentek
    28 hozzászólás
  • Kategória

Aki követi az idén április 20-án 3 éves digitalcash.hu cikkeit, az pontosan tudja, hogy a DC volt az első olyan kriptos oldal, ami normálisan (jogszabályhelyek megjelölésével) leközölte a kripto pénzek adózására vonatkozó szabályokat a magyar kriptos oldalak közül.

Először 2017. júliusában mutattuk meg, hogy hogyan is adózik a kripto társasági adó szempontjából, majd 2017. novemberében kitértünk arra is, hogy miként adózik a személyi jövedelem adót tekintve.

Tettük ezt ingyen és bérmentve a magyarországi kriptos közösségért tevékenykedve (másokkal együtt), úgy, hogy akár mi is kérhettünk volna ezekért az információkért pénzt, hiszen ez is tudás, nemcsak – a főleg az abban az időben igen népszerű – különböző kriptos kurzusokat kínáló oldalak/szolgáltatások tudása volt az.

Pénzt nem kértünk, csak egy “thx”-et, egy “köszi”-t tartalmazó kommentet a poszt alá, azoktól, akiknek hasznos volt az infó (by the way most is ezt kérjük Tőletek, ti: aki szerint hasznos infókat kapott, az bátran dobjon egy “köszit” a jelen poszt alá kommentben a DC oldalon. Nem vagyunk egy agyonolvasott oldal, de talán lesz egy két hálás olvasó.)

Ügyvédként pedig azóta is elérhetőek vagyunk azoknak, akik jogi szempontból szeretnének konzultálni a kriptopénzekről és arra is büszkék vagyunk, hogy a magyarországi blokklánc térképre először kerültünk fel egyéni ügyvédként és rögtön két helyre is (jogi szolgáltatások és hírportál kategória).

Örömünkre szolgál, hogy most ismét egy a magyarországi kripto közösség érdeklődésére számot tartó témával, vagyis a kriptpénzekre vonatkozó adójogi kérdések tisztázásával tudunk szolgálni.

Körülbelül 3 havonta kapok ugyanis ilyen irányú megkereséseket (bár a múlt hónapban 3 is beesett éppen), amiből azt a következtetést vonom le, hogy a kérdéskör még mindig számot tart a kripto közösség érdeklődésére.

Természetesen nem azokról beszélek, akik – saját döntésük alapján – nem kívánnak adót fizetni a kriptos tevékenységeikből származó jövedelmük után. Ez a cikk hangsúlyozottan nem nekik szól. Hanem azoknak, akik a gazdasági/üzleti tevékenységük során használják fel valamilyen formában a kriptopénzeket, akár csere, akár egyéb kereskedelmi ügyeletek kapcsán.

Nekik úgy gondolom, hogy jól fognak jönni a 2020-as infók.

Sajnos sem időm, sem energiám nincs arra, hogy a poszt után esetleg mindenkinek a kérdés(feltevés)ére el kezdjek válaszolgatni egyenként, de aki nagyon kitartó és mindenféleképpen kérdezni szeretne az igényeljen konzultációt (vagy írjon nekem) és akkor ott akár 1 órában is a rendelkezésére tudok állni (feltéve, ha találunk közös időpontot és helyet ebben a vírussal terhelt időszakban).

Ennyi bevezető után, akkor jöjjenek az infók.

“Tartalmát tekintve a digitális fizetőeszköz nem jogszabály által meghatározott fizetőeszköz, értékpapír vagy birtokba vehető dolog, és csak virtuálisan létezik. Ebből következően bármely digitális fizetőeszköz egy kifizetési ígéret, amely az éppen aktuális ára, árfolyama alapján pénzre váltható vagy annak felhasználásával terméket vagy szolgáltatást – bizonyos szállítóktól – igénybe lehet venni, azaz fizetni lehet, ha van olyan személy vagy szervezet, aki vagy amely azt elfogadja.

Tulajdonságából és felhasználási céljából következően bármely digitális fizetőeszközt (bitcoint vagy más, hasonló vagy azonos módon keletkeztetett fizetőeszközt) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban Szt.) 29. § (8) bekezdése alapján a forgóeszközökön belül, mint vásárolt követelést az egyéb követelések között indokolt kimutatni és ennek megfelelően értékelni. Az azonos vagy hasonló módon keletkezett digitális fizetőeszközök számviteli elszámolása azonosan történik.

Számviteli kimutatás és értékelés szempontjából e követelést annak ellenére, hogy árfolyama van, amely gyakran és esetenként még egy napon belül is jelentős volatilitást mutatva változik, nem lehet a devizában fennálló követelések szabályai szerint értékelni. Azonban bármely digitális fizetőeszköz miatt keletkezett követelést, a mérlegfordulónapon értékelni kell olyan szempontból, hogy annak könyv szerinti értéke nem magasabb-e mint a piaci értéke és indokolt esetben, az Szt. 55. §-a szerinti értékvesztést kell annak könyv szerinti értékére elszámolni, amennyiben az tartós és jelentős összegű.

Amennyiben egy vállalkozás év közben egyik fajta digitális fizetőeszközét egy másik fajta digitális fizetőeszközre váltja át (pl. bitcoinért étert vásárolt) akkor az, nem tekinthető a digitális fizetőeszköz beszerzése miatt keletkezett követelése kiváltásának, mert annak tartalma lényegében nem változik. Ebből következően az ilyen változást nem indokolt értékesítésként és új beszerzésként elszámolni, de kapcsolódó analitikus nyilvántartásban vezetni kell a digitális pénz átváltásából adódó mozgást.

Ha a digitális fizetőeszközért a vállalkozás pénzt (devizában vagy forintban) vagy más eszközt (pl. tárgyi eszköz, készlet) kap, akkor az a követelés megtérülésének („befolyásának”) minősül, ezért a követelés ellenében kapott eszköz árának/árfolyamának és követelés könyv szerinti értékének nyereségjellegű különbözetét az Szt. 84. § (7) bekezdés n) pontjának előírása szerint a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, veszteség jellegű különbözetét az Szt. 85. § (3) bekezdés n) pontjának előírása szerint a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni. A felhasználás eredményének elszámolását nem befolyásolja az a tény, hogy a vállalkozás fő tevékenysége digitális fizetőeszközök adásvétele. A digitális fizetőeszközökhöz kapcsolódó bizonylatolási szabályok nem térnek el az általánostól: a digitális fizetőeszközök mozgását az Szt. 165-169. §-aiban leírtaknak megfelelően bizonylatok alapján kell rögzíteni és a főkönyvi könyvelést analitikus nyilvántartásoknak kell alátámasztani. Amennyiben a digitális fizetőeszközzel kereskedő cég az ügyletért közvetítői díjat számít fel, akkor a vásárló részéről szolgáltatás igénybevétele történik, melynek ellenértékét nála a Szt. 78. § (3) bekezdése alapján igénybevett szolgáltatások költségeként kell elszámolni, a digitális fizetőeszköznek a teljesítés napján a könyvelés devizanemére átszámított árfolyama szerinti összegben.

Kifejezetten a kriptovalutákra vonatkozó jogi szabályozást az adótörvények, így a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) sem tartalmaz, így az adott jogszabályi keretek között kell értékelni az adott ügylet adókötelezettségét. Amennyiben a magánszemély a bitcoinhoz szoftver felhasználásával jut hozzá (bányászat), úgy az Szja tv. szerinti önálló tevékenységből származó bevételt szerez. Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet a magánszemély a 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás alkalmazásával állapíthatja meg.[Szja tv. 16-18. §] A jövedelem után a magánszemély 15 százalékos személyi jövedelemadót (adóelőleget) és 17,5 százalékos szociális hozzájárulást köteles fizetni. [Szja tv. 8. § (1) bekezdés, a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 1. § (1) bekezdés, 2. § (1) bekezdés]

Az adóelőleget és a szociális hozzájárulási adót negyedévente a negyedévet követő hó 12-ig kell megfizetni és az éves személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallani. [Szja tv. 46. § (1), (3), (9)-(10) bekezdés, 47. §, Szocho tv. 3. § (2) bekezdés, 27. §] Ha a tevékenységet egyéni vállalkozás keretében végzi, akkor értelemszerűen az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia.

Megjegyezni kívánjuk, hogy amennyiben a kereskedő ellenértékként jut a bitcoinhoz, az ugyanúgy adózik, mint a tevékenységéből származó más jövedelme (például önálló tevékenységből származó vagy vállalkozói bevételnek minősül). 3. A befektetési célból megvásárolt bitcoin későbbi értékesítése egyéb jövedelemként lesz adóköteles, azzal, hogy – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás.[Szja tv. 28. § (1) bekezdés] Szintén egyéb jövedelmeként adóköteles, a megvásárolt bitcoin később devizára (például dollárra) történő átváltása során elért jövedelem.

Az egyéb jövedelem 85 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni az Szja tv. 29. § és 47. § (5) bekezdése alapján, ha az egyéb jövedelem után a magánszemélyt terheli a szociális hozzájárulási adó kötelezettség. A 15 százalékos személyi jövedelemadó (adóelőleg) és a 17,5 százalékos szociális hozzájárulás alapja ekkor a jövedelem 85 százaléka. 4.Az Szja tv. továbbra sem tartalmaz olyan nyilvántartást (mellékletet), ami kifejezetten a bitcoinra vonatkozna, így a 10. § (1) bekezdése az irányadó, mely kimondja, hogy a magánszemély az 5. számú melléklet és a törvény előírásainak megfelelően alap- és kiegészítő nyilvántartásokban, időrendben, folyamatosan nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely az adókötelezettség betartásához utólagosan is ellenőrizhető módon szükséges.

Mint arra az előzőekben már utaltam, a hazai hatályos jogszabályok nem szabályozzák külön a kriptovalutákkal kapcsolatos ügyleteket.

A kriptovalutáknak a hazai gazdasági életben történő térnyerése azonban szükségessé tenné a kriptovalutákkal kapcsolatos ügyleteknek a jogszabályszintű szabályozását.

(Szerkesztő megjegyzése: anno meg is kerestem a Nemzetgazdasági Minisztériumot, de ők nem voltak egyáltalán együttműködőek. A Pénzügyminisztérium már normálisabban állt hozzá, más kérdés, hogy sajnos szabályozási szempontból azóta sem történt jelentős előrelépés. Erről a “Magyar szabályozói helyzetkép I.-II.-III“. posztjainkban írtunk annak idején.)

Erre tekintettel, illetve több adónemet is érintően a kriptovalutákkal bonyolított ügyletek helyes adójogi megítélése kérdésében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal korábban a Nemzetgazdasági Minisztériummal (most Pénzügyminisztérium) egyeztetést kezdeményezett.”

A posztban foglaltakat nyugodtan felhasználhatják az érdeklődők tájékoztatási célból, csak arra kérjük őket, hogy az infók forrásaként tüntessék fel a digitalcash.hu-t (linkkel, ha kérhetjük), mert abból már elegünk van, hogy mások DC-s tartalomal SEO-zzák, fényesítik a saját oldalaikat.

A posztért köszönet a NAV Központi Irányításának H. R. osztályvezetőnek és A.G. ügyintézőnek is!

Címkék:

dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ
28 hozzászólás
  • Elbandi Válasz

    Erdekes kerdes lenne hogy egy katas vallalkozo a munka dijat kaphatna-e cryptoban? elvegre a teljes adot letudta a havi 25/50/75k huf dijjal.

    2020-04-03 at 18:32
  • Jármer Ricsi Válasz

    Köszi a tájékoztatást.

    2020-04-04 at 06:30
  • Btctrader Válasz

    Én tudnék mesélni róla, hogyan kezeli ezt az adóhatóság a gyakorlatban.

    2020-04-04 at 18:02
  • Daniel Válasz

    Tisztelt Szakértő,

    Ezek alapján ha például online brókeren (pl. eToro) keresztül zajlik kriptovalutákkal történő trading tevékenység (pozíció megnyitása, tartása, majd jobb esetben profit esetén lezárása) , akkor az ezekből származó bevételek 32%-át negyedévente kell befizetni?

    2020-05-02 at 06:07
    • dr. Varsányi Károly Válasz

      Igen, alapesetben akár ez igaz is lehet, attól függően, hogy fizetett-e más jogcímen szochót.

      Konzultációért kérem írjon a drvarsanyi@drvarsanyi.hu címre.

      Üdvözlettel:

      Dr. Varsányi Károly
      ügyvéd

      2020-05-04 at 09:48
  • Carlos Matos Válasz

    Hasznos cikk, köszönet érte!

    Annyival talán ki lehetne egészíteni, hogy 2020. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken, ami azért nem rosz hír.

    Viszont az nem világos, hogy magánszemélyként a szociális hozzájárulási adót akkor is kell-e fizetni, ha a tárgyévben elérésre kerül az adófizetési felső határa (ami jelenleg minimálbér összegének huszonnégyszerese) …

    2020-05-25 at 20:53
    • dr. Varsányi Károly Válasz

      Köszönjük szépen a dicséretet. 🙂

      Igen a szocho. július 1-tól 15,5%, de a cikk írásakor még nem ez volt a helyzet:-)

      A másik kérdésedre a válasz, (ezt amúgy már csak ügyvédi konzultáción mondom el, de amiért normálisan szóltál hozzá, ezért én is normális leszek:-D ) Ha kimaxoltad/elérted, akkor már nem kell többet fizetned.

      Remélem tudtam segíteni.

      Üdvi,

      Károly

      2020-05-27 at 07:06
  • Carlos Matos Válasz

    Nagyon köszönöm a visszajelzést! Ha ténylegesen aktuális lesz, akkor a felmerülő többi kérdésemmel személyesen is keresni foglak … Addig is maradok a blogod lelkes olvasója! 🙂 Üdv!

    2020-05-28 at 14:16
    • dr. Varsányi Károly Válasz

      Állunk szíves rendelkezésedre. Mindig örömmel fogadjuk a hozzánk fordulókat és igyekszünk őket hasznos tudással ellátni 🙂

      2020-06-01 at 19:56
  • Nemesis Válasz

    Tisztelettel megkérdem, hogy ameddig mondjuk coinbase-ben mozgatom a cryptokat de de nem váltom se devizára sem forintra, addig nem minősül jövedelmnek? Ugyanakkor ha mondjuk öszekaparok valamennyi zsebpénzt belőle de mondjuk csak egy évben 2x váltom kézzel fogható pénzre akkor ez a negyedéves előleg hogyan oszlik meg? Lehet ökörség a kérdésem, de csak 1-2 hónapja foglalkoztat a dolog, így még elveszettnek érzem magam, big THX

    2020-07-06 at 11:32
    • dr. Varsányi Károly Válasz

      Amíg csak a coinbase-en van mozgás, addig nem kell adóznia.Amint onnan fiat számlára megy, adóznia kellene.

      2020-07-06 at 13:17
  • Viktor Válasz

    Köszönöm a hasznos információt!

    2020-07-21 at 17:37
  • MegaBrutal Válasz

    Nagyon szépen köszönöm a pár évvel ezelőtti „Így adózz a Bitcoinod után” cikket, sokat segített abban, hogy az akkori Bitcoin realizációmat tisztességesen adózzam le. Most újabb kérdéseim adódtak, sajnos tudni vélem a választ, de azért megkérdezem, hátha van valami, amire nem gondoltam. Ideiglenesen szeretném kiegészíteni a jövedelmem néhányszáz ezer forint értékű Bitcoin eladásával, azonban még év vége előtt szeretném visszavásárolni a Bitcoin-t a következő havi fizetéseimből (legalább annyi HUF érték befektetésével, mint amennyit realizálnék). Ebben az esetben is kell adóznom a realizált Bitcoin teljes összege után? Úgy tudom, az a probléma, hogy Bitcoin adózás esetén nem állíthatom szembe a kiadásokat a bevételekkel, ezért a teljes összeg után adóznom kell, függetlenül attól, hogy a Bitcoin-t később visszavásárolom. Ha így áll a helyzet, akkor nem is éri meg a biznisz, kb. egy hitelre is kevesebbet fizetnék rá. Ha részvényekkel kereskednék, akkor elvileg nem lenne ilyen problémám, mert ott a kiadás/bevétel, nyereség/veszteség szembeállítható. Jól értem?

    Bónusz kérdés: ha deviza (EUR) számlára érkeztetem a Bitcoin eladásából származó összeget, akkor hogyan adózok utána? Milyen árfolyamon kell HUF-ra váltanom? Gondolom az aznapi középárfolyam, de melyik pénzügyi szolgáltató adatát tekinthetem hitelesnek?

    2020-09-27 at 18:30
  • Viktor Válasz

    Üdvözlöm!
    Hasznos cikk, valamint a kommentek is sokat segítenek. Viszont én még keresem egy kérdésre a választ!
    Ha binance számlán van bitcoin valamint altcoinom, azokat lehet átváltani stablecoinra (USDC,USDT,BUSD,TUSD) adózás nélkül? Vagy csak akkor adóköteles ha megérkezik a számlámra?

    2020-11-24 at 14:48
    • dr. Varsányi Károly Válasz

      Szia!

      Köszönjök a kommentet. A digitalcash.hu volt az első, aki kripto adózási kérdésekről értekezett komolyan. Jelenleg is tervezünk egy olyan adózási posztot, ami – érzésünk szerint – komoly segítség lehet sokak számára.

      A kérdésedre válaszolva: igen, amikor fiat pénzzé váltod a kriptot és kvázi árfolyamnyereséged keletkezett, akkor kell adóznod. Ha az BTC-fiat, akkor akkor, ha stabil coin-fiat, akkor akkor, de ez esetben az alapul fekvő ügylet alapján kell számolnod értelemszerűen.

      Üdvözlettel:

      dr. Varsányi Károly
      ügyvéd

      2020-11-25 at 09:58
  • Zsolt Válasz

    Köszönöm a cikket!
    Jól értem, hogy a kripto párok kereskedésével nem keletkezik adóköteles bevétel?
    Mint példa: átváltok 1 BTC-t ETH-ra majd napokkal/hetekkel később visszaváltom, de az árfolyamváltozás miatt már 2 BTC-m van, nincs adózási kötelezettségem?

    2020-12-30 at 17:30
  • Zsolt Válasz

    Köszi a megerősítést!

    2020-12-30 at 22:42
  • Dragon Válasz

    Tiszteletem!

    Az a kérdésem lenne, hogyha eladok X mennyiségű cryptovalutát, és ebből nekem árfolyamnyereségem származik, az ebből származó adó(kat) a SZJA bevallásomban (interneten szoktam kitölteni) hogyan tudom feltűntetni, illetve kifizetni?

    Válaszát előre is köszönöm!

    2021-01-03 at 15:00
    • dr. Varsányi Károly Válasz

      Üdvözlet!

      Amennyiben megbízást ad erre, össze tudom kötni Önt az illetékes Kollégámmal.

      2021-01-03 at 15:05
  • CryptoZ Válasz

    Tisztelt Károly,

    Mi van akkor, ha egyéni vállalkozóként (KATA) bányászok? Hogyan van ilyen esetben az adózás? Mondjuk, ha 1 összegben akarom kivenni a megtermelt pénzt.

    2021-01-04 at 23:09
  • Macten Válasz

    Köszi az oldalt, nagyon hasznos!

    Van valami amit a kommentekben téves infónak ítélek, de lehet hogy tévedek:
    K: “Viszont az nem világos, hogy magánszemélyként a szociális hozzájárulási adót akkor is kell-e fizetni, ha a tárgyévben elérésre kerül az adófizetési felső határa (ami jelenleg minimálbér összegének huszonnégyszerese)?”
    V: “Ha kimaxoltad/elérted, akkor már nem kell többet fizetned.”

    Én úgy értelmezem, hogy a bitcoin befektetésből származó nyereség “Egyéb jogcímen megszerzett jövedelem” ami után 15.5% SZOCHO-t kell befizetni. És mivel ez az Összevont Adóalapba származó jövedelem, ezért semmi felső korlát nincs rá. Ha 100M lenne a nyereség, akkor bizony 15.5M szochot kell befizetni.

    VISZONT ha van mondjuk emellett keletkezik külön adózó jövedelem is – pl. osztalék, ott már van felső korlát, RÁADAÁSUL ebbe beleszámít az összevont adóalapban befizetett szocho is. Az előbbi példában itt már nem fizetnénk szochot az osztalék után.

    Ezt jól gondolom?

    2021-01-09 at 14:40

Leave A Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Digitalcash.hu