Magyar szabályozói helyzetkép III. (szubjektív).
-
Szerződr. Varsányi Károly
-
Kommentek1 Komment
-
Kategória
Nem is olyan régen alkalmunk nyílt részt venni egy panel beszélgetésen a Fintechshow-n, ami a blokklánc jogi szabályozás szükségességét járta volna körbe.
Ez a beszélgetés adta meg a végső lökést gondolataink írásba foglalásához és ennek nyomán született meg a Magyar szabályozói helyzetkép I. és Magyar szabályozói helyzetkép II. c. írásunk, ami nem titkoltan szubjektív képet ad a blokklánc jogi szabályozás kapcsán.
A történet úgy kerek, ha kiegészítjük azzal, hogy miért kellene a jogi szakmának foglalkoznia a szabályozással vagyis, hogy milyen “trójai lovat” akarnak ezek a kedves programozók és üzletemberek becsempészni egy másik professzió, jelesül a jogászok (felleg)várába.
A helyzet az, hogy az üzleti élet és a blokklánc mögött álló programozói, architektúra fejlesztői, kialakítói csapatok és szereplők felkészültek. A jogrendszer ellenben nem.
Abba most ne menjünk bele, hogy mennyi szakember van itthon ilyen irányban, mert azt már megírtam a poszt sorozat második részében, hogy én nem feltétlen osztom azt a – szerintem – optimista víziót, hogy itt hamarosan magyar tulajdonú fintech és blokklánc startupok és magyar programozók teszik régiós központtá kis hazánkat.
Az viszont tény, hogy vannak már blokklánc megoldások, amik igaz nem magyar gyökerűek, de kétségtelenül a piacon vannak és abszolút használhatóak. Ezek jellemzően nagy cégek, sok fejlesztővel, sok pénzből, sok szaktudással készült “termékei”, amelyeket kvázi előfizetéses rendszerben kívánnak értékesíteni a magyar cégek számára.
Ezzel nekem semmilyen bajom nincsen, elvégre kapitalizmus van és ha van kereslet, akkor van kínálat is, függetlenül az országhatároktól.
(Abba most megint ne menjünk bele, hogy hogyan és miként rémlik fel nekem a fenti cégek kapcsán a saját cégeik kvázi “közművesítése“, tehát annak – Google, Facebook mintájára – történő elérése, hogy nélkülük lehetőleg ne nagyon tudjál levegőt se venni a kibertérben.)
Az viszont igenis zavar, hogy ezek a cégek externalizálják a szolgáltatásaik költségeit a jogrendszer kárára. Ebben persze a jogalkotás is ludas tegyük hozzá rögtön.
Adva van tehát egy piac, ahol a különböző nagy szolgáltatók szolgáltatásokat (blokklánc platformok és blokklánc alapú megoldások) és kapcsolt szolgáltatásokat (blokklánc + felhő) kínálnak a vásárlóiknak, akik jellemzően cégek.
A gond abból adódik szerintem, hogy az ilyen nagy szolgáltatók mossák a kezeiket a blokkláncba foglalt adatok valódisága kapcsán, azaz nem alakítanak ki “házon belül” erre külön jogi folyamatokat, külön ezzel foglalkozó részleget, mert az egyrészt nem vág a profiljukba, másrészt költség, harmadrészt meg a blokklánc természetéből és a különféle “disclaimer”-ekből fakadóan már korábban deklarálták azt, hogy ők a blokkláncba foglalt adatok valódiságáért nem vállalnak (mert nem is vállalhatnak) felelősséget.
Innentől kezdve azonban a rendszer megbillen, mert a digitális piac szolgáltatói az analóg jogrendszer jogalkalmazói és jogalkotói (lásd még: bírói jogalkotás vagy még inkább jogértelmezés) kezei közé lökik azokat, akiknek valamilyen jogi/gazdasági igényük keletkezik a blokkláncba foglalt adatok valódiságával kapcsolatban.
A blokklánc platformot és blokkláncos szolgáltatást kínálók jogot igen, de igazságot nem szolgáltatnak, ahogy ezt teszi maga a jogrendszer is, hiszen az is jogot, de nem feltétlen igazságot szolgáltat.
(Most itt szintén nem megyünk bele abba a (jogi) kérdésbe, hogy létezik-e objektív igazság vagy meg kell-e kísérelni annak felkutatását, hiszen ezt eldöntötték jogalkotóink, amikor a bizonyítási rendszert megreformálták anno a rendszerváltás környékén.)
Ami számunka fontos, hogy véleményem szerint az az, hogy az analóg jogrendszer és benne a bírói jogalkalmazás (benne maguk a bírók) nem fogják érteni, hogy mi az a blokklánc, mi a DLT, mi a különbség a kettő között és mi az, hogy smart contract vagy token. Az Egyetemeken nem feltétlen tanítják (ezt tudom a hozzám beérkező hallgatói levelekből) és a szokásos “bírói fejtágítókonˇ” sem kapják meg ezt a fajta tudást a bírák.
Innentől kezdve a bírói jogalkalmazás (és benne a bírák) viszont rá vannak állítva arra a bizonyos “sz. rollerre”, mert a blokklánccal kapcsolatos jogi viták csak egy része lesz ténykérdés, ami már önmagában nem lesz egyszerű (bizonyítási) kérdés a fogalmak megértése nélkül, de lesznek itt bizony jogkérdések is.
Már előre látom a Kúria tiszteletben megőszült tagjait, ahogy a bírói tanácsban tanakodnak a blokklánccal kapcsolatos jogi kérdés felett. Good luck with it!
Akkor mi lehetne a megoldás vagy mondjuk úgy az egyik megoldás?
Ha analógiát használunk, akkor mondjuk az, hogy ahogy az uniós jogalkotás meghozta – nagyon helyesen – a túlhatalom (Facebook, Google) megnyirbálására és a fogyasztói/felhasználói jogok védelme érdekében a GDPR-t vagy akár a nagyobb verseny okán a PSD2-t, úgy lehetne talán ezen a területen is egy Blockchain direktívát alkotni, benne a területen használatos fogalmakkal és olyan egyértelműsítésekkel, hogy hogyan kell mondjuk “elégetni” az adatot (vagyis olyan címre küldeni, aminek a privát kulcsa nincsen meg senkinek sem) vagy egyéb ilyen jellegű iránymutatással, ami alapvető jogorvoslatot adhat az érdeksérelmet szenvedett fél számára.
Summa summarum: továbbra is fenntartom, hogy szabályozást igényel a blokklánc terület.
Nem csak azért, mert megfelelő fogalmak, jogszabályi háttér híján tovább fognak szenvedni a “blokkláncos kkv-k”, mert a befektetők – pont a szabályozás hiánya miatt – nem akkora elánnal fogják nekik tolni a tőkét, mintha a terület szabályozott volna.
Hanem azért is, mert így egy digitális rendszer/piac kapcsolódik egy “analóghoz”, úgy, hogy ennek előnyei csak az egyik félnél mutatkoznak, míg a másik fél (jelen esetben: a jogrendszer) viseli a “nyűgeit”.
Ez pedig nem feltétlen egészséges sem a jogrendszerre és persze benne a jogászokra, sem pedig a túlhatalmat nyirbáló (decentralizált) rendszerben résztvevőkre sem.
Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:
BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf
LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy
DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26
ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b
MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607
Leave A Comment Kilépés a válaszból
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Üdvözöljük a blokklánc jogász weboldalán
Címkefelhő
Legfrissebb hozzászólások
Archívum
- 2022 augusztus (4)
- 2022 július (13)
- 2022 június (12)
- 2022 május (17)
- 2022 április (14)
- 2022 március (8)
- 2022 február (9)
- 2022 január (17)
- 2021 december (12)
- 2021 november (15)
- 2021 október (15)
- 2021 szeptember (20)
- 2021 augusztus (20)
- 2021 július (18)
- 2021 június (32)
- 2021 május (26)
- 2021 április (32)
- 2021 március (24)
- 2021 február (21)
- 2021 január (29)
- 2020 december (26)
- 2020 november (25)
- 2020 október (31)
- 2020 szeptember (25)
- 2020 augusztus (23)
- 2020 július (21)
- 2020 június (14)
- 2020 május (12)
- 2020 április (13)
- 2020 március (14)
- 2020 február (7)
- 2020 január (10)
- 2019 december (16)
- 2019 november (12)
- 2019 október (14)
- 2019 szeptember (15)
- 2019 augusztus (18)
- 2019 július (20)
- 2019 június (25)
- 2019 május (21)
- 2019 április (20)
- 2019 március (23)
- 2019 február (18)
- 2019 január (24)
- 2018 december (19)
- 2018 november (22)
- 2018 október (21)
- 2018 szeptember (25)
- 2018 augusztus (19)
- 2018 július (19)
- 2018 június (18)
- 2018 május (24)
- 2018 április (21)
- 2018 március (19)
- 2018 február (20)
- 2018 január (27)
- 2017 december (22)
- 2017 november (23)
- 2017 október (22)
- 2017 szeptember (23)
- 2017 augusztus (30)
- 2017 július (26)
- 2017 június (23)
- 2017 május (23)
- 2017 április (9)
1 Komment
[…] azóta sem történt jelentős előrelépés. Erről a “Magyar szabályozói helyzetkép I.-II.-III“. posztjainkban írtunk annak […]
2020-04-03 at 20:47