A héten sok izgalmas téma volt (hogy csak párat említsek: az OpenAI féle non profit, for profit, fegyverbeszállító „fejlődési ív”, az 1 tonnás arany „deal” az U.S.A. és Venezuela között, tokenizált értékpapír (mérlegben való?) tartása az amerikai bankok részére, valamint az Elon Musk féle X money: peer-to-peer fizetések, bankkártya, közvetlen befizetés, Venmo az X alkalmazáson belül, Visa háttér, stb), de nekem arccal a meló felé kellett fordulnom, mert abból van a bevétel, pedig mind a négy témáról szívesen írtam volna.

Ezek közül az utóbbi 2 viszont fontos lehet jelen posztunk szempontjából is, hiszen azt a vonulatot képviseli, amit már korábban felrajzoltunk több posztunkban is.

Aki lemaradt volna róla, az barátkozzon meg a digitális hotel (California) architektúrájával, vagy hallgassa meg, hogy min fog futni az U.S.A. pénzügyi rendszere a jövőben, vagy ismerkedjen meg az átalakuló amerikai bank fogalommal.

Aki továbbra is kételkedne, annak figyelmébe ajánlanám a „kié is legyen a kamat?” című posztunkat, vagy Eric Trump Barátunk eheti szavait:

Szabadfordításban:

„Hadd tegyem ezt nagyon világossá: a nagybankok (gondoljunk csak a JPMorgan Chase-re, a Bank of America-ra, a Wells Fargo-ra stb.) túlórázva lobbiznak azért, hogy megakadályozzák az amerikaiakat abban, hogy magasabb hozamot kapjanak megtakarításaikra – miközben megpróbálják megakadályozni, hogy az ügyfelek bármilyen jutalmat vagy kedvezményt kapjanak. Ezek a bankok, és mások is, a standard megtakarításokra nagyon alacsony kamatlábakat fizetnek (gyakran 0,01%–0,05% éves éves kamatot), még akkor is, ha a Fed 4%-ot vagy többet fizet nekik. Ez a hatalmas különbség rekordnyereséget eredményez, amelyből szinte semmit sem utalnak vissza az ügyfeleiknek/mindennapi betéteseiknek. Ma a bankok kétségbeesetten a kripto/stablecoinokat veszik célba, ahol a platformok 4–5%+ hozamot vagy jutalmat terveznek kínálni. Az ABA és más lobbisták milliókat költenek arra, hogy betiltsák vagy korlátozzák ezeket a hozamokat olyan törvényjavaslatokkal, mint a Clarity Act, „méltányosságot” kiáltva és olyan szavakat használva, mint a „stabilitás” – miközben valójában az alacsony kamatlábak monopóliumának védelméről és a betétkiáramlás megakadályozásáról van szó. Ez kiskereskedelem-ellenes, fogyasztóellenes és egyenesen Amerika-ellenes. Legközelebb, amikor azt látod, hogy egy nagybank milliárdokat költ egy csillogó új belvárosi Manhattan központra, tudni fogod, honnan származik ez a pénz: a nem létező kamatlábból, amit neked „fizetnek”! Szerencsére a nagybankok vesztésre állnak ebben a harcban, ahogy az ügyfelek ráébrednek a játékra…”

Ellenben a bankok – úgy tűnik – megkapják a tokenizált értékpapír lehetőségét, ami elég fontos nekik és a kriptopiac részére is. Moneytalks.

1. A bankok tokenizált értékpapírokat használhatnak hitelfedezetként, ugyanúgy, mint a hagyományos részvényeket vagy kötvényeket. A szabályozók szemében nincs különbség.

2. Nem számít, hogy a token egy nyilvános blokkláncon, például az Ethereumon, vagy egy privát láncon található. Ugyanazok a szabályok érvényesek mindkét esetben.

3. Bármely tokenizált eszközhöz kapcsolódó pénzügyi származtatott terméket pontosan úgy kezelnek, mint egy hagyományos származtatott terméket.

Miért fontos ez a kriptopénzek számára?

Csak azért, mert több billió dollárnyi részvény, kötvény és ingatlan várt a láncon kívül erre a zöld jelzésre.

Na, de vissza az U.S.A. nemzeti kiberstratégiájára. A linken olvasható, a héten „jött ki”.

Egyszerre bíztató és fenyegető. Mert ugyanaz a technológia felhasználható az állampolgár javára és kárára is. Lehet vele cenzúrázni, pénzt befagyasztani és ugyanúgy védeni és támogatni is.

Nézzük csak meg az alábbi szekciót. Ha elolvassuk, akkor látni fogjuk, hogy ez bizony kétélű fegyver.

„Az amerikai innováció biztosítása és nemzeti szellemi előnyünk védelme kiemelt fontosságú lesz. Biztonságos technológiákat és ellátási láncokat fogunk kiépíteni, amelyek a felhasználók adatait a tervezéstől a telepítésig védik, beleértve a kriptovaluták és a blokklánc technológiák biztonságának támogatását. Elő fogjuk mozdítani a posztkvantum kriptográfia és a biztonságos kvantumszámítástechnika bevezetését. Biztosítjuk a mesterséges intelligencia technológiai rendszerét – beleértve az adatközpontjainkat is –, és előmozdítjuk az innovációt a mesterséges intelligencia biztonságában. Gyorsan bevezetjük a mesterséges intelligenciával támogatott kibereszközöket a fenyegető szereplők felderítésére, eltérítésére és megtévesztésére. Gyorsan bevezetjük és előmozdítjuk az ágensalapú mesterséges intelligenciát olyan módon, amely biztonságosan skálázza a hálózati védelmet és a zavarokat. A kiberdiplomácia révén biztosítjuk, hogy a mesterséges intelligencia – különösen a generatív és az ágensalapú mesterséges intelligencia – előmozdítsa az innovációt és a globális stabilitást. Biztosítjuk az adatokat, az infrastruktúrát és a modelleket, amelyek alátámasztják az USA mesterséges intelligencia terén betöltött vezető szerepét, és fellépünk és megakadályozzuk a felhasználókat cenzúrázó, megfigyelő és félrevezető külföldi mesterséges intelligencia platformok terjedését.„

„Felgyorsítjuk a szövetségi információs rendszerek modernizációját, védhetőségét és ellenálló képességét
a kiberbiztonsági legjobb gyakorlatok, a posztkvantum kriptográfia, a zéró bizalom architektúra
és a felhőalapú átállás bevezetésével. Arra fogunk törekedni, hogy növeljük a kiberbiztonság fontosságát a kormányzati vezetésben és az igazgatótanácsokban. A legjobb technológiákat és csapatokat fogjuk használni a rosszindulatú szereplők folyamatos tesztelésére és felkutatására a szövetségi hálózatokon. Prioritásként kezeljük a katonai, hírszerzési és polgári vállalkozásainkat alátámasztó nemzetbiztonsági rendszerek biztonságát és ellenálló képességét. Mesterséges intelligencia alapú kiberbiztonsági megoldásokat fogunk bevezetni a szövetségi hálózatok védelme és a nagy léptékű behatolások elrettentése érdekében. A kormányzat egészében a versenyképes beszerzési folyamatok modernizálásán és létrehozásán dolgozva elhárítjuk a belépési akadályokat, hogy a kormány a legjobb technológiát vásárolhassa és használhassa.”

A most bemutatott Kiberstratégia kapcsán tehát jogosan adódik a kérdés: Stratégia vagy zsarnokság a kódban?

A Szerkesztő kérdése: ugye nem a „folyamatban lévő iráni kibertámadás” narratív előkészítésért látjuk?

Milyen érdekes, hogy pont az iráni háborús helyzet idején jött ki ez a dokumentum. Vannak ilyen operettes elemek az életben, mint tudjuk.