Ez nagyot fog szólni. Az NVIDIA nemrég mutatta be a Project DIGITS-et, azaz egy 3000 dolláros AI szuperszámítógépet, amely elég kicsi ahhoz, hogy úgy nézzen ki, mint egy Mac Mini, de 1000-szer akkora teljesítményt nyújt, mint egy átlagos laptop. Akár 200 Milliárd paraméterrel rendelkező AI modelleket kezel. Wow.
Tisztelt Elon Musk! Elképzelhetőnek tartja-e, hogy 30 éves időtávlatban külön legyenek kezelve társadalmainkban a Gyermekkel (leszármazóval) rendelkező és Gyermekkel (leszármazóval) nem rendelkező egyedek? Elkerülhető-e ez Ön szerint? Ez a következő nagy kérdés logikusan, és mielőtt még az AI megadná rá a választ, érdekelnének az Ön válaszai. Tisztelettel: Varsányi Károly
Leginkább az ember(iség)től, saját magától. Aztán az emberek által létrehozott Államtól. Vajon az AI korában, a Cypherpunkok félelme után, -mely félelem az alábbi videóban található felismeréseken alapul-, vannak-e már erre jó válaszaink? Túl tudjuk-e élni a műszaki fejlődést, információs forradalmat? A computert ugyanis háborúra és arra is lehet használni, hogy az embereknek ne legyen munkája […]
Kis túlzással élve az olyan „mesterséges intelligencia” programok, mint például a ChatGPT, megtanulták, hogyan kell bitcoin-fizetést küldeni. Más szavakkal kifejezve… a gépek más gépeket is meg tudnak fizetni. Értjük ezt? Merthogy a hatását nem fogjuk még fel az tuti. Annyiban segítek, hogy hozzárendelem ezt az ábrát: Aki pedig még ezt is tovább gondolná annak egy […]
Csak, hogy értsük, hogy miről is fogok írni, ha végre lesz rá időm. A választ Elon arra a kérdésre adja, hogy miért kéne bárkinek is a Tesla-ba fektetnie? De a válasza jóval mélyebb. Az emberiség jövőjének egyik útja sejlik fel mögötte. „A gazdaság alapvetően GDP / fő x fő, ha pedig nincs korlátozás a dolgozói […]
Kezdetben volt a Sci-fi, mely gettóban élt. Aztán elnyerte létjogosultságát. Azután a technika fejlődésével felismerésre került, hogy az állami ellenőrzés aggályos is lehet. Erre a kódírók elkezdtek kódokat írni. Nemsokára jön. Én már várom. Update: az első rész már itt is van.
Nagyon régi „dilemma” a tudományok (így a jogtudomány) világában a „biztonság” (security) és a „magánélet” (privacy) kérdése. A filozófia, szociológia, a jog, a közgazdaságtan, a kriminológia, stb. nagy koponyái vizsgálták már a kérdést súlyos tanulmányokban, sőt manapság már önálló tudománya is van a fenti kérdésnek (biztonság-magánélet), aminek megfigyeléstudomány (surveillance studies) a neve. Maga a magánélethez […]
December 8-án hoztunk le egy videót, ami az A.I.-ról szólt úgy általánosságban, hogy hol is tartunk most. Tettünk oka az volt, mert nemrég azelőtt vettünk részt egy az ügyvédeknek szervezett A.I. konferencián, ahol – minden tiszteletünk ellenére – érzésünk szerint csak a felszínt karcolgattuk sok szempontból és ez nem a szervezők vagy előadók hibája. Mi, […]
Nemrégiben volt alkalmam ügyvédként részt venni egy az ügyvédeknek szervezett A.I. konferencián. Azt hiszem, ha ezt a filmet le tudták volna előtte vetíteni a Kollégáknak, az hasznos lett volna. Kína és az A.I. kapcsolatáról mi is írtunk korábban, valamint arról is, hogy mindezek ellenére miért rizikó Kína?
Épül, szépül már a digitális vagy programozható gazdaság. Persze nem Magyarországon. Nemrég volt hír blokkláncos körökben, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök kijelentette, hogy Kínának ki kell használnia a blokklánc nyújtotta lehetőségeket. „Konkretizálnunk kell a fejlesztés fő irányvonalát, növelnünk kell a befektetéseket és a legfontosabb alaptechnológiákra kell összpontosítanunk, valamint gyorsítani kell a blokklánc-technológia és az ipari […]
Partnereink
