Az első rész után, itt a második, amiben a kriptográfia jelentőségét mutatják be a szabadságjogok szempontjából. Martin Gardner, avagy a játékmester érdemeiről egyébként itt lehet olvasni. A videóban említett cikk “A new kind of cipher that would take millions of years to break” (August 1977) volt.
Kezdetben volt a Sci-fi, mely gettóban élt. Aztán elnyerte létjogosultságát. Azután a technika fejlődésével felismerésre került, hogy az állami ellenőrzés aggályos is lehet. Erre a kódírók elkezdtek kódokat írni. Nemsokára jön. Én már várom. Update: az első rész már itt is van.
Bár a kutya sem olvassa azon cikkeinket, amik szűk pátriánkról, azaz a jogrendszeren belüli technikai fejlődésről szólnak, azért mi – érdeklődésünk és szakmai elhivatottságunk okán – nem adjuk fel, és újból és újból hírt adunk ezekről. Legyen szó akár európai vagy magyar vonatkozású témáról (integrált jogalkotási rendszerről) vagy akár a virtuális bírák, cyberbíróságok világáról, mi […]
Korábban írtunk arról, hogy a szlovák Parlament jóváhagyta a mobiltelefon adatokhoz történő állami hozzáférést Szlovákiában. Most pedig Csehországban vezetik be az ún. intelligens karantén rendszert: „Csehországban péntektől már országos szinten működik az úgynevezett intelligens karantén rendszer, amellyel a közegészségügyi hatóságok nagyon gyorsan meg tudják határozni, hogy egy-egy új koronavírus-beteg kikkel találkozott az előző öt napban. […]
Van, akik szerint bizony összetartozik, merthogy ezen meglátások szerint maga a Bitcoin is már egy nagy harci eszköz az A.I. “kezében”. A kínai digitális valuta kutatóintézet esetében most biztos, hogy beszélhetünk, ha nem is összetartozásról, de kooperációról igen, hiszen a SenseTime-mal, azaz a világ (egyik) legértékesebb mesterséges intelligencia startupjával írtak alá, több mint 7,5 milliárd […]
Nagyon régi “dilemma” a tudományok (így a jogtudomány) világában a „biztonság” (security) és a „magánélet” (privacy) kérdése. A filozófia, szociológia, a jog, a közgazdaságtan, a kriminológia, stb. nagy koponyái vizsgálták már a kérdést súlyos tanulmányokban, sőt manapság már önálló tudománya is van a fenti kérdésnek (biztonság-magánélet), aminek megfigyeléstudomány (surveillance studies) a neve. Maga a magánélethez […]
Esther Dyson nevét sokan a “2.0 verzió (életünk a digitális korban)” c. könyv alapján ismerhetik, illetve a magunk részéről “A „kibertér” és az „amerikai álom”: Magna Charta a Tudás Korához” c. poszt szerzőjeként említettük. “A 2.0 verzió-ban megpróbáltam felvázolni, hogy miképpen képzelem az életet a digitális korban. Nem konkrét modellt vagy pontról pontra kidolgozott […]
December 8-án hoztunk le egy videót, ami az A.I.-ról szólt úgy általánosságban, hogy hol is tartunk most. Tettünk oka az volt, mert nemrég azelőtt vettünk részt egy az ügyvédeknek szervezett A.I. konferencián, ahol – minden tiszteletünk ellenére – érzésünk szerint csak a felszínt karcolgattuk sok szempontból és ez nem a szervezők vagy előadók hibája. Mi, […]
Nemrégiben volt alkalmam ügyvédként részt venni egy az ügyvédeknek szervezett A.I. konferencián. Azt hiszem, ha ezt a filmet le tudták volna előtte vetíteni a Kollégáknak, az hasznos lett volna. Kína és az A.I. kapcsolatáról mi is írtunk korábban, valamint arról is, hogy mindezek ellenére miért rizikó Kína?
Épül, szépül már a digitális vagy programozható gazdaság. Persze nem Magyarországon. Nemrég volt hír blokkláncos körökben, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök kijelentette, hogy Kínának ki kell használnia a blokklánc nyújtotta lehetőségeket. “Konkretizálnunk kell a fejlesztés fő irányvonalát, növelnünk kell a befektetéseket és a legfontosabb alaptechnológiákra kell összpontosítanunk, valamint gyorsítani kell a blokklánc-technológia és az ipari […]
