Bár a kutya sem olvassa azon cikkeinket, amik szűk pátriánkról, azaz a jogrendszeren belüli technikai fejlődésről szólnak, azért mi – érdeklődésünk és szakmai elhivatottságunk okán – nem adjuk fel, és újból és újból hírt adunk ezekről.

Legyen szó akár európai vagy magyar vonatkozású témáról (integrált jogalkotási rendszerről) vagy akár a virtuális bírák, cyberbíróságok világáról, mi szeretjük követni a szakmánk keretein belül fellelhető változásokat.

Annak a szakmáét, amely szakma gyökeres változásokon fog átesni a következő évtizedekben, köszönhetően a társadalmi igénynek, technológiailag pedig a blokkláncnak és az A.I-nak.

A blokklánc területén mi magunk is igyekszünk ehhez a változáshoz hozzájárulni, azonban az A.I. területén mi is inkább csak szemlélődünk, bár azt azért hozzá tesszük, hogy nem fogalmatlanul.

Jelen poszt is ezen szemlélődésre lesz példa és a magunk részéről örülünk neki, hogy olyan jogi vonatkozású dologról tudunk írni, amit máshol – reményeink szerint – még nem olvashatott az érdeklődő Közönség.

Következzen tehát az OpenAI jogi vonatkozású témája.

Célozgattunk már mi is arra, hogy a blokklánc nem biztos, hogy csak egy öncélú megoldás, vannak, akik el tudják képzelni, hogy végső soron az A.I. van mögötte.

Azt is megírtuk már a Bucky Fuller, a johoka shakai, meg a többiek c. posztban, hogy a XX. század (de talán előtte is) nagy kérdése volt, hogy „van-e esélye az emberiségnek arra, hogy hosszú ideig és sikeresen fennmaradjon a Földön, és ha igen, hogyan?”

A kérdés még mindig aktuális és sokakat foglalkoztat.

Azt hiszem ezen sok ember közül Elon Musk-ot csak keveseknek kell bemutatni, mertha más nem is, a Tesla-ról sokan hallottak már.

A cég 2020-ban is töretlenül menetel, de most egy másik “Musk projektről” az Open AI-ról szeretnék írni.

Elon Musk démonikus A.I. képéről bizonyára sokan hallottak már.

Ezen rettegés ellenére önvezető autót építtet, űrjárműveket fejleszttet és az emberiség jövőjét a Marson képzeli el.

Ismerünk más ilyen tech-ben utazó excentrikus pasikat is mint Musk, – például Mark Zuckerberg – de Musknál emberinek tűnik a félelem az A.I.-tól, legalábbis nekem.

Azért, hogy kivédje a gonosz digitális értelem (A.I.) bármilyen gonosz megnyilvánulását, Musk arra jutott, hogy teremteni kell egy másik ilyen digitális értelmet, ami jóindulatúan nézi az emberi faj szerencsétlenkedését. Ez lenne az ún  Open AI.

Feladata nemes: megmenteni az emberi fajt magától és a dark side-os A.I-tól is. Potom kis vállalás ez (már amennyiben tényleg ez a vállalás), de Musk barátunk már csak ilyen: mindig ilyen apró-cseprő dolgokkal foglalatoskodik.

Az Open AI projektjei és alkalmazásai közül mi most emeljük ki az ún GPT-t vagyis a nyelvi modell generálós előképzést (GPT). Az eredeti GPT dokumentumot Alec Radford és munkatársai írták le az OpenAI weboldalán, 2018-ban.

A nyelvi modellezés jelenleg a legnagyobb trend az NLP-ben, vagyis a számítógépes nyelvfeldolgozásban (angolul natural language processing).

A GPT az egyik úttörője a nyelv megértésének és modellezésének. Lényegében azt javasolja, hogy a nyelvi modellt egy hatalmas adathalmazon továbbképezzék és finomítsák.

Az Open AI GPT transzformátor-dekódoló (egyirányú) architektúrát használ, szemben a korábbi transzformátor-kódoló (többirányú) modellel.

A transzformátor-kódoló modell kb. azt jelenti, hogy egy adott szó esetében az értelmet/fontosságát a mondatban szereplő összes szó felhasználásával számítják ki, nem csak az adott szót megelőző szavakból (balról jobbra vagy jobbról balra) kiindulva.

Ezzel szemben a transzformátor dekódoló egy egyirányú önfigyelő modell, amely csak az adott szó (vagy token) előtti szót (tokent) használja/veszi figyelembe a sorozatban, vagyis egy adott szó értelmét/fontosságát csak az adott szót megelőző szavak felhasználásával számítják ki.

Akárhogy is a GPT nem egy kispályás dolog.

A GPT után a GPT-2-et először 2019. februárjában jelentették be, és csak korlátozottan demonstrációs verziókkal álltak elő először a nyilvánosság számára.

A GPT-2 teljes verzióját nem azonnal bocsátották ki a lehetséges visszaélésekkel kapcsolatos aggodalmak miatt, ideértve a hamis hírek írására irányuló kísérleteket is.

Egyes szakértők ugyanis félelmüket fejezték ki a GPT-2 kapcsán.

Az Allen Intézet (mesterséges intelligencia kutatók) a GPT-2-re egy eszközzel reagált, amely kimutatta a “neurális hamis híreket”, vagyis azokat a híreket, amik GPT 2-vel készültek.

Más kutatók, mint például Jeremy Howard, figyelmeztettek a “technológiára, amely a Twitter, az e-mail és az internet teljes “kitöltését” ésszerű, jó hangzású, kontextusnak megfelelő prózával egészíti ki, amely így kiszorítja a többi hozzászólást és kommunikációt, valamint lehetetlen kiszűrni”.

Most pedig itt van a GPT 3, mely az OpenAI adatai szerint már 175 milliárd paramétert tartalmaz, amiígy két nagyságrenddel nagyobb, mint az 1,5 milliárd paramétert tartalmazó GPT 2 verzió.

Aki foglalkozott már angol jogi szövegekkel, az az alábbi kép alapján el tudja dönteni, hogy mennyire jól van megszerkesztve a “beadvány”.

Persze egy jogi beadvány mögött logika is van (gyakran olyan finomságokkal, hogy ezt és ezt igazából késlelteni akarjuk, ezért ebbe és ebbe az irányba tereljük/terelnénk a T. Bíróság figyelmét), de azért ez a GPT 3 eredménye mindenféleképpen figyelemre méltó a szakmánk szempontjából.

Az OpenAI azt tervezte, hogy mindenkinek lehetővé teszi a hozzáférést egy fizetett felhő API-n keresztül egy két hónapos ingyenes privát béta verzió után.

Amennyire tudom ez 2020. júniusában el is indult, szóval, akit mélyebben érdekel a dolog, az bátran essen neki.