December 8-án hoztunk le egy videót, ami az A.I.-ról szólt úgy általánosságban, hogy hol is tartunk most.

Tettünk oka az volt, mert nemrég azelőtt vettünk részt egy az ügyvédeknek szervezett A.I. konferencián, ahol – minden tiszteletünk ellenére – érzésünk szerint csak a felszínt karcolgattuk sok szempontból és ez nem a szervezők vagy előadók hibája.

Mi, a magunk részéről igyekszünk követni a fejleményeket, amennyire erőnkből telik, legyen ez az általános A.I. területe vagy akár a mi szűkebb professziónkat (ügyvédség) érintő kérdéskör.

Nem sokkal azután, hogy posztoltunk az A.I.-ról, az index-en is megjelent egy említésre méltó cikk Juhász Edinától.

Ezt idéznénk ide:

” Mesterséges intelligenciával támogatott virtuális bírók, cyberbíróságok és cseten kihirdetett ítéletek jönnek Kínában – írja az Asia Times. 

Kína a bíróságok életében is bevezetné a digitalizációt, ami nem állna meg abban, hogy a bírósági iratokat digitalizálnák, hanem nagyobb szerephez jutna a blockchain rendszer, vagy a felhő alapú számítástechnika. 

Az egyik legfőbb újítás, hogy egyre szélesebb körben bevonnák a mobil bíróságokat, amik a WeChat nevű kínai közösségi oldalon már most is működnek. Tavaly márciusi indulásuk óta nagyjából 3 millió ítélet született meg a közösségi oldalon- közölte a Legfelsőbb Bíróság. 

A virtuális bíróságok sem lennének teljesen újak, Hangzhou környékén már használják olyan ügyeknél, amiknek van digitális vetülete. Egy ilyen bírósági tárgyalás úgy néz ki, hogy a felek videóchaten prezentálják az ügyüket a virtuális, mesterséges intelligenciával felruházott bíró botnak. Ez a bíró tesz fel kérdéseket és vezeti le a tárgyalást, majd ítéletet hoz, amiről csetüzenetben tájékoztatja az érintetteket. A Hangzhou virtuális bíróságon online kereskedelmi vitákat, szerzői jogi eseteket tárgyalnak, online lehet elindítani a panaszt, majd videóban jelentkezhetnek be a meghallgatásukra a felek.  

A bíróságok szerint ha az olyan, általában egyértelmű és könnyen kezelhető eseteket mint ezeket virtuális bírókra bízzák, azzal nagyon sok teher lekerül a hús-vér bíróságokról annak ellenére is, hogy még ezeket az ügyeket is ellenőrzik, és ha szükség van rá, akkor közbeavatkoznak. A bíróságok digitalizálására a szakértők szerint azért van szükség, mert az online kereskedelem és mobilos tranzakciók elterjedésével ugrásszerűen megnőtt a jogi estek száma is.

A digitalizálás gyorsabb ügyintézést is jelen, így nem kell annyit várni, hogy kiderüljön, kinek is van igaza egy-egy ügyben. Hangzhou után Peking is bevezette, hogy bizonyos ügyeket digitális bíróságok tárgyaljanak.  A WeChat bíróságokat 12 tartományban és régióban vezetik be, és a hagyományos tárgyalásoknál is nagyobb szerepet szánnak a digitalizációnak és az online megoldásoknak. Ez az elképzelés egyébként teljesen egybe is vár Hszi Csin-ping kínai elnök azon elképzelésével, hogy Kínából a világ vezető technológiai nagyhatalma lesz.”