Vagyis már itt is van. A blokklánc jogász figyelmét ugyanis nem kerülte el, hogy 2020. december 3-án lépett hatályba az Európai Unió hatodik pénzmosás-ellenes irányelve (6AMLD) és az EU-s pénzügyi intézményeknek 2021. június 3-ig kell végrehajtaniuk azt. Dióhéjban megírnánk a főbb változásokat a magyarországi kriptós jogászok közül talán elsőként. Az 5. AMLD nyomán, amely széles […]
Nemrég jelent meg a San Franciscó-i székhelyű kriptotőzsdének, a Coinbase-nek az első átláthatósági jelentése. Az ún. átláthatósági jelentések egyre gyakoribbá válnak a tech. cégeknél, azonban bizonyos pénzügyi szolgáltatásoknál még ritkák. Ezek közé tartoznak a kriptopénz váltók is. Úgy gondolom, hogy nemcsak a kriptovaluta-társaságoknak, hanem a fintech cégeknek és általában a bankoknak is fontos lenne, hogy […]
Úgy tűnik, hogy azon 2018-as felvetésünk, hogy virtuális, digitális vagy kripto befektetési eszközosztályról beszéljünk, eldőlni látszik. A jogszabály tervezetben (ami úgy tűnik az Európai Parlament és a Tanács Rendelete lesz) ugyanis kriptoeszközök vannak említve. Egész pontosan: Proposal for a regulation of the European Parliament and Council on Markets in Crypto -assets (MiCA). A tervezet itt elérhető, […]
” A pénzügyi válság rámutatott a pénzügyi piacok működésének és átláthatóságának gyengeségeire. A pénzügyi piacok fejlődése felhívta a figyelmet a pénzügyi eszközök piacainak szabályozását szolgáló keret megerősítésének szükségességére, ideértve azt az esetet is, amikor ezeken a piacokon tőzsdén kívüli kereskedés folyik, annak érdekében, hogy megnövekedjen az átláthatóság, a befektetők jobb védelmet kapjanak, erősödjön a bizalom, […]
Nemrég a LinkedIn-en megszólított engem Lemák Gábor (fintechzone.hu) egy kitűnő kérdéseket felvető cikk kapcsán, mely a Wirecard botrány mögött fennálló felelősségi kérdéseket (ti: BaFin, auditorok, FCA) feszegeti. Nem vagyok ugyan banki szakjogász, csak egy szabályozáspárti blokklánc jogász, mégis a posztban és a kommentjeiben benne van az örök kérdés: ki őrzi az őrzőket, illetve mit lehet […]
“You’re no good for me, I don’t need nobodyDon’t need no one, that’s no good for me.” Az angol FCA (Financial Conduct Authority) vagyis az Egyesült Királyságbeli pénzügyi szabályozó szervezet nemrég az alábbiakat nyilatkozta a Bitmex kripto tőzsdéről. “Úgy gondoljuk, hogy ez a cég (ti: Bitmex) pénzügyi szolgáltatásokat nyújt és pénzügyi termékeket értékesít az Egyesült […]
Tovább folytatva a korábban megkezdetteket… A játék isteneitől a közösségi médiáig. A magánszabályozás gondolata az egyik legrégebbi a kiberjog területén, ez inspirálta a legkorábbi viták egyikét is, amely arról szólt, hogy mitől más és mitől vonzó az internet. A digitális kor kezdetén szövegalapú kalandjátékok, úgynevezett többfelhasználós tartományok (MUD) voltak. Ezeket adminisztrátorok igazgatták, akiket néha rendszerüzemeltetőnek (avagy sysopnak) […]
Személyi robotok Hadd szemléltessem ezeket a gondolatokat egy gyakorlati példával: a személyi robotokéval, amely alatt a háztartási robotok, az okosotthonok és az Alexához hasonló digitális alkalmazások értendők. Az algoritmusos társadalom a fogyasztóvédelem gondolatát is forradalmasítja. A 20. század fogyasztóvédelmi problémájának ékes példája egy olyan kólásdoboz, amely felrobban az ember kezében – a 21. századé egy olyan […]
Folytassuk akkor a tegnap megkezdett sorozatunkat, mely szűkebben az Első Alkormánykigészítésről és a szólásszabadságról szól a P2P text messaging systemek kapcsán, mint amilyen a Bitcoin is, tágabban pedig a big datáról, az algoritmusos társadalomról és annak következményeiről. Mennyiben és milyen minőségben lehet a kód a szólásszabadság része? Bizalmi Adatkezelők: Egyes vállalkozások a felhasználóik bizalmi adatkezelőjeként működnek. A kormányok […]
Üzeni nekik a blokklánc jogász, hogy alakul már nekik a terep és jó lesz, ha kapcsolatba lépnek velem majd bizonyos szabályzatok megalkotása kapcsán. Az okos ember még azelőtt lép, mielőtt arra köteleznék! Hogy kikről is beszélek? Leginkább azokról a természetes és jogi személyekről, akik vagy maguk vagy más természetes, illetve jogi személyek érdekében és javára […]
Most, hogy az LTC 125 dolláron áll a piaci kapitalizáció 4. helyén, fordítsuk figyelmünket a jogértelmezési kérdések felé. A digitalcash annak idején az elsők között (ha nem elsőként?) írt az ún. Howey tesztről a tokenek esetleges értékpapírjogi megítélése kapcsán. Tehát – értelemszerűen – nem elsőként rendelkezett az információval, hiszen azt minden valamirevaló joghallgató ismerheti, aki […]
Mindig, amikor hasonló törvényjavaslatról olvasok, akkor próbálok a jobbik eszemmel arra gondolni, hogy ez biztos csak egy “smoke and mirror” akció, azaz a belengetett tiltással éppen, hogy ez ellenkezőjét akarják elérni, mert, ha nem ez van, akkor csak egy nagyon hülye ötlettel állunk szemben és nagy csalódás volna az indiai törvényalkotók kapcsán. A “Kriptopénzek tiltásáról […]
