Épül, szépül már a digitális vagy programozható gazdaság. Persze nem Magyarországon.

Nemrég volt hír blokkláncos körökben, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök kijelentette, hogy Kínának ki kell használnia a blokklánc nyújtotta lehetőségeket.

“Konkretizálnunk kell a fejlesztés fő irányvonalát, növelnünk kell a befektetéseket és a legfontosabb alaptechnológiákra kell összpontosítanunk, valamint gyorsítani kell a blokklánc-technológia és az ipari innovációk fejlesztését” .

A múlt héten pedig a Digitális Jólét Program keretében promózták itthon a várható fejlesztéseket.

Ennek kapcsán gondoltam arra, hogy teszek mögé némi háttér infót, hogy hogyan is csinálják mások ezt a dolgot.

Kevésbé ismert, hogy Kína még a fenti blokkláncos nyilatkozat előtt nyilatkozott másról is, amikor anno bejelentette, hogy az a céljuk, hogy Kína a Mesterséges Intelligencia területén 2030-ra vezető szerepre tegyen szert.

Ha valaki fél szemmel figyeli az ottani eseményeket, akkor tudhatja, hogy a kínai kormány egyre aktívabban támogatja a nemzeti AI fejlesztésének kérdését. Igen, jól értettük: az államilag fejlesztettet.

Ezzel ugyanis új irányítási eszközöket dolgoz ki a vezető magánszektorbeli vállalkozásokkal, azokkal amelyek a kulcsfontosságúak az AI technológiák és alkalmazások fejlesztése kapcsán.

Mint ismeretes korábban néhány ilyen társaságot (be)választottak „National AI Team” tagjának, és ez a beválasztás mind a nemzeti, mind az önkormányzati támogatást is jelenti, valamint hozzáférést a regionális projektekhez és a kapcsolódó nyilvános adatforrásokhoz.

Cserébe, a Kormány azt várja el, hogy az AI ökoszisztéma fejlesztése kapcsán a vállalkozások képesek lehessenek arra, hogy szinkronizálódjanak a vezető AI fejlesztések kapcsán az ún. nyitott innovációs platformokkal.

Mik is ezek a platformok és kik is az AI Team tagjai?

A platformokat OIP-nek, azaz open innovation platformnak hívják, mely közül egy az AI-al foglalkozó, ez az AIOIP.

Az AIOIP gyökerei még 2017-ből származnak, amikor a MOST (Ministry of Science and Technology) 4 magánszektorbeli társaságnak adott engedélyt arra, hogy speciális célokra platformot (OIP) építhessen.

Ezzel született meg az ún. “Nemzeti új generációs mesterséges intelligencia nyitott innovációs platform” fogalma, vagyis a AIOIP.

Az akkori társaságok: Baidu (autonóm vezetés), Alibaba (intelligens város), Tencent (orvosi képalkotás) és – iFlyTek (intelligens hang, azaz természetes nyelvfeldolgozás) voltak. Ötödiknek a SenseTime (intelligens látás), 2018-ban került hozzáadásra.

Azóta már 15 ilyen AIOIP projekt van (2019. augusztus) és továbbra is várják a jelentkezőket.

A pályázókat szakértői csoport értékeli és a MOST szervezi, míg a kiválasztási kritériumok a kérelmező technológiáján és az AIOIP beli várható eredményein alapulnak. Minden jelentkező entitásnak előzetesen meg kell határoznia az AI platformfejlesztésének tartományát, amelyre az entitás összpontosít.

Noha minden tartomány az AI különálló területére vonatkozik a fejlesztés során nyilvánvaló, hogy a tartományok között fogalmi átfedések vannak és végül a fejlesztések összeérhetnek.

Az AIOIP kezdeményezés ahhoz vezet(het), hogy a vezető vállalkozások integrálják a AI-t a reálgazdaságba.

A vállalatok négy kulcsfeladatot teljesítenek: K + F, ökoszisztéma-részvétel, adatmegosztás és nyílt forráskódú szoftverek létrehozása és a kkv-k támogatása.

Mit is jelent az integráció a valóságban?

Mondjuk azt, hogy , hogy helyet kell biztosítani az autonóm járművek (Baidu) teszteléséhez, hozzáférést a városi infrastruktúrához a megfigyelés és frissítés (Alibaba) kapcsán, hozzáférést kell adni a nyilvános orvosi adatokhoz (Tencent), hozzáférés kell adni a (közterületi) megfigyelő rendszerekhez (SenseTime) valamint – figyelem jogász barátaim! hozzáférést az igazságszolgáltatási rendszer adataihoz (iFlyTek).

Minden AIOIP szervezet éves jelentést nyújt be, melyben összefoglalja nyitott innovációs platformjaik folyamatos előrehaladását.

Ezen együttműködések révén új fejlesztési és társult kormányzási modell jelenik meg Kínában, ahol a kormány jelöli ki a platformok és a kapcsolódó köz- és magánszféra partnerségét és adja meg számukra a szükséges strukturális vagy éppen adattári hátteret.

Az irányadó vélemény Kínában már ezt az ún. platformgazdaságot tekinti a termelékenység és a gazdasági fejlődés új szervezeti módjának.

Kíváncsian várom, hogy mikor veszi át a magyar Kormány ezt a modellt, mert abban biztos vagyok, hogy sok embernek felcsillan a szeme, ha mondjuk a nemzeti AI Tanácsról vagy egyéb nemzeti digitális szolgáltatóról lenne szó, hiszen, mint tudjuk, van az a pénz (nevet).

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607Címkék: