Akik hűséges olvasói a DigitalCash-nek, azok emlékezhetnek rá, hogy magunk is foglalkoztunk már több posztban is („A kód, a szólásszabadság és a praktikus mindentudás” I-VIII. rész) a szólásszabadság, elfeledtetéshez való jog, a hamis hírek és a járulékos cenzúra problematikájával, ami bizonyos szempontból azon alapul, hogy a magántulajdonban lévő online platformok is részt vesznek a szólásszabadság irányításában.

Akkor ez szerepelt az egyik posztban:

„A digitális korszakban a járulékos cenzúra körébe tartozik az is, amikor az államok nyomást gyakorolnak az infrastruktúra-szolgáltatókra annak érdekében, hogy azok cenzúrázzák, elhallgattassák, blokkolják, akadályozzák, késleltessék vagy ‘kilinkeljék’ a digitális infrastruktúra segítségével megszólaló személyek megnyilvánulását. 

Az államok egy sor különböző straté­giával rendelkeznek a nyomásgyakorláshoz: bírságokat szabhatnak ki, büntetőjogi szankciókat állapíthatnak meg, bírósági eljárással fenyegethetnek, és a szóbeli meggyőzés eszközét is alkalmazhatják, azaz arra késztethetik a digitális infrastruktúra üzemeltetőit, hogy cselekedjenek helyesen, és blokkolják, akadályozzák vagy távolítsák el a tartalmat.”

Mert ne feledjük, hogy a szólásszabadságnak is vannak azért korlátai.

Most pedig jött a hír, miszerint:

„A parlamentben ma délután lezajlott az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény módosításának vitája. Ez alapján várhatóan magyar hatósági kontroll alá kerülnek a videomegosztóplatform-szolgáltatók, akár 100 millió forintos bírságot is kiszabhatnak rájuk.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára expozéjában azt közölte: az EU audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvén belül a videomegosztóplatform-szolgáltatókra vonatkozó rendelkezések jogharmonizációjáról szól a javaslat. Az irányelv célja, hogy hatósági kontroll alá kerüljenek a videomegosztóplatform-szolgáltatók, ilyen például a Youtube és a Facebook videomegosztó csatornája. Magyarországon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kap felügyeleti jogkört az itt letelepedettnek minősülő szolgáltatók felett, és konkrét jogvitákban is eljárhat.

Minden tagállami hatóság nyilvántartást fog vezetni a joghatósága alá tartozó videomegosztóplatform-szolgáltatókról, így könnyen beazonosítható lesz, hogy mely szolgáltatóval szemben mely tagállam hatósága járhat el. Kialakítanak a tagállami hatóságok egy együttműködési mechanizmust is, hogy a több tagállam hatóságát érintő konkrét ügyeket is rendezni lehessen – ismertette.

Az EU-s irányelv elhatárolja a videomegosztóplatform-szolgáltatókat a médiaszolgáltatóktól, mégpedig azzal, hogy míg utóbbiak tényleges ellenőrzést gyakorolnak a műsorszolgáltatás felett, addig előbbieknek a tartalomszervezésen túl a tényleges tartalomra nincs befolyásuk. Azonban az új szabályok szerint kötelesek lesznek intézkedéseket hozni a videomegosztó-szolgáltatók a közönség, a gyermekek védelme érdekében. Így például a reklámokra vonatkozó előírásokat a feltöltőknek be kell tartaniuk, gyermekekre káros tartalmak pedig nem kerülhetnek fel a csatornára. A szolgáltatók kötelesek panaszbejelentési rendszert is működtetni – közölte Schanda Tamás.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindez nem eredményezheti a véleménynyilvánítás szabadságának sérelmét és a feltöltött tartalom általános szűrését sem. Az NMHH-val kapcsolatban azt is elmondta, hogy a hatóság részére szankcionálási jogkört is biztosít a javaslat, ez lehet bírság – akár 100 millió forint is -, valamint a szolgáltatás felfüggesztése.

A videomegosztóplatform-szolgáltatók kötelesek lesznek az általános szerződési feltételeikben rögzíteni például az egyes médiatartalmakkal szembeni követelményeket és a jogviták peren kívüli és bírósági rendezésére szolgáló igényérvényesítési lehetőségeket.”

A DC pedig ezek után azt mondja, hogy nem is kellett olyan sokat várni a szabályozás tervezetére.

Forrás: itt.