Adományoznál az oldal fejlesztésére és még több posztra? Alább találod meg a tárcáink címét. Előre is köszi!

A banki és pénztranszfer rendszerek mellett a biztosítások világa is igen ígéretes felhasználási területe a blokklánc technológiának.

A mai posztunk kapcsán engedje meg a kedves olvasó egy személyes élménynek az ismertetését, ami (részben) kapcsolódik a blokklánc által a biztosítások területén megoldandó problémákhoz.

Ez pedig az ún. „crash for cash” fogalma, amivel először 2013-ban találkoztam Angliában. Ez gyakorlatilag egy olyan „közlekedési/biztosítási csalás”, ami igen komoly károkat okoz a biztosítóknak pl: Angliában és az U.S.A.-ban, és jó sok fejfájást a vétlen elszenvedőknek/áldozatoknak, tekintettel a fizetendő biztosítási díjban bekövetkező hátrányos jogkövetkezményekre (magyarul: a megemelkedett biztosítási díjra.)

A crash for cash-nek 3 főbb fajtája van:

1. A 2 résztvevő fél által megrendezett valós baleset

2. A soha meg nem történt, de biztosítási kárként megigényelt baleset

3. Az egyik fél által szándékosan okozott baleset (autó elé lépés gyalogosként, szándékos hirtelen fékezés egy másik autós előtt, ami elkerülhetetlenné teszi az ütközést, stb.)

Nálam a 3. verzióval kapcsolatban merült fel a gyanú, amikor 2 busz közül lépett ki elém egy illető, aki aztán a „sérülése” okán 700 fontot is be kívánt hajtani rajtam. Aztán az élet úgy hozta mégis, hogy én hajtottam be rajta a saját – gépjárművemet ért – káromat, mert határozottan van abban valami, miszerint „ügyvédet perrel, szépasszonyt kemény szerszámmal fenyegetni nem lehet”. 

Ennyi bevezető után térjünk rá a mai posztunkra a blokklánc technológiának a biztosítások világában való (esetleges) alkalmazására.

A fenti lehetőség 3 nagy területen mutatkozik meg a biztosítások világában.

1. A különböző biztosítási csalások vagy biztosítással kapcsolatos csalások (lásd pl: „crash for cash”) kivédése kapcsán

2. A hatékonyság és az ügyfél elégedettség növelésében

3. Új típusú (P2P) biztosítások megkötésében és az ezáltali költségcsökkentésben.

Jelenleg ezeken a területeken már több biztosító (AXA, Generali, Allianz, stb.) vizsgálja a blokklánc technológiában rejlő lehetőségeket, azzal, hogy nem feltétlen akarják ezt ők már most alkalmazni, de a lehetőségeket természetesen fel szeretnék tárni.

Milyen lehetőségek lennének a blokkláncban? Először is ugye a blokklánc által, mind „statikus”, mind „dinamikus” információk tárolhatóak nagy biztonság mellett.

A statikus információk kapcsán egy jobb KYC-t (know your customer) lehetővé tevő, az adatokat láncszerűen, hálózatban tároló, ezáltal a visszakövetésüket lehetővé tevő rendszert látnak a biztosítók a blokkláncban. Ez a biztosítókat ért különböző biztosítási csalások (pl: 40 milliárd dollár/év az U.S.A.-ban) visszaszorítása kapcsán lehet jelentős.

Ezzel kapcsolatban egyrészt a bekövetkező káresemények (megtörtént-e a kár, valóban az arra jogosított szerelő javította-e, különböző rendőrségi adatbázisok lekérdezése, stb.), másrészt az eredetiség (nagy értékű vagyon tárgyak, pl: gyémánt) biztosítása és a luxus áruk kereskedelmi forgalmának nyomon követése, harmadrészt pedig az élet és egészségbiztosítás kapcsán (hiteles, nem hamis/hamisított orvosi jelentések, klinikai adatbázisok, stb.) is adódhatnak felhasználási lehetőségek, amennyiben az alábbi paramétereknek megfelelnek a biztosításban alkalmazott technológiák.

1. Az események validálása (érvényesítése), azaz valósnak és megtörténtnek való elfogadása működik a decentralizált környezetben
2. A blokklánc kizárja a tévedés lehetőségét a redundancia (többszöröződés) által hálózati szempontból
3. Megváltozhatatlan adattárat képvisel a blokklánc
4. Megfelelő titkosítással és kódolással rendelkezik az alkalmazott technológia

Ha a fenti 4 alapkövetelménynek megfelel a blokklánc és a vele együtt kidolgozott alkalmazások is megfelelnek, akkor – úgy vélik a biztosítók, hogy – működőképes lehetnek a biztosítások területén is.

A konkrét példákat nézve a Blockverify és az Everledger például éppen a különböző csalások kiszűrésére és az „áruk” (legyen az akár luxus áru, pl: gyémánt) nyomon követésére specializálta magát (lásd még: a magyar viszonyok közötti – igaz nem blokklánc alapú – “EKÁER” rendszert).

Ugyanígy ígéretes a telematikus technológiára épülő káresemény tisztázás a közlekedési gépjárművekkel kapcsolatosan, ahol a szenzorok biztosítják a megfelelő adatok továbbítását a közlekedő gépjárművekről, ezzel segítve egy-egy baleset körülményeinek tisztázását, és még egy megfelelőbb díj  kalkulálása is lehetővé válik az aktuáriusok által egy bizonyos biztosítási célcsoport (pl: friss jogosítvánnyal rendelkezők) irányába az  így összegyűjtött szenzoros adatokkal .

Kicsivel bonyolultabbnak tűnnek az okos (biztosítási) szerződések (jogilag nézve egyszerűbb) fajtái, ahol a közvetlen kapcsolat a felek közt (P2P) és az „automatizált” kifizetés javíthatja a felhasználói élményt miközben költséget spórol meg a biztosítónak.

Ilyenek lehetnek a különböző olyan biztosítások, ahol a (kár)eseményt szintén igazolni kell a kifizetés előtt. Ezek végső soron – jogi szemmel nézve – olyan szerződések, ahol a szerződés szerinti teljesítés (pl: kártalanítás) egy, a biztosítottól és biztosítótól független esemény bekövetkezése (pl: repülőjárat törlése) épül. Ilyen utasbiztosításra épülő start-up cég az Insure ETH, de találunk ilyet a mezőgazdasági (növény) biztosítások kapcsán is, ahol egy (kár)eseményt (pl: szárazság) szintén elég könnyű igazolni, vagy a munkanélküliségi biztosításnál pl: Dynamis nevű start-up, ahol a munkanélküli státusz igazolása a feltétele – értelemszerűen – a biztosító teljesítésének.

Az egyszerűbb okos szerződéseknél nem feltétlen kell minden szerződéses pontot ismernie az azt igénybe vevő szerződőnek, hanem szerepe lehet az ún. ráutaló magatartásnak is.

A ráutaló magatartásnak nincs törvényi definíciója. Klasszikus példának szokták hozni a Nick Szabo féle automatát, ahol a pénz bedobása után kapjuk meg az általunk kiválasztott terméket vagy a buszjegy vásárlást, ahol szintén nem ismerjük meg a teljes utazási feltétel(eke)t, stb.-t.

Körülbelül azt értjük ráutaló magatartáson a szerződések kapcsán, amikor a felek nem foglalják írásba a szerződést, valamint szóban sem állapodnak meg a részletes feltételekben – hanem egyszerűen úgy viselkednek, hogy abból a kívülálló számára is nyilvánvaló, hogy a szerződést mindketten érvényesnek és alkalmazhatónak, azaz hatályosnak tekintik.

Az egyszerűbb biztosítási szerződések kapcsán tehát a jövőben nagy szerepe lehet  a blokklánc technológiának, hiszen az valóban alkalmas (lehet) az automatizált ügyfél-igény kezelésre és az automatizált kifizetések megvalósítására is, hiszen mind az átláthatóságot, mind a hitelességet/megbízhatóságot biztosítja mind a biztosított, mind a biztosító részére.

Aztán itt van a „machine learning” (gépi tanulás), az okos gépek és az IoT (Internet of Things) világa, ahol pl: az okos mosógép, amellett, hogy kalkulációt végez a kimosandó ruhák súlya és fajtája alapján a legoptimálisabb mosási programra, lefuttat egy műszaki önellenőrzést, jelzi, hogy kifogyott a mosópor és meg is rendeli magának azt, valamint meghibásodása esetén elindítja a reparációs folyamathoz szükséges értesítéseket és automatikus jelentést küld a biztosítónak, ami automatikus kifizetést teljesít az ilyen otthonok irányába.

Az okos gépeknek a saját tokenjeik mellett, tehát simán lehet „saját” biztosításuk, amik az áruk alapján (jelenleg)  indokolt is, és a szélesebb körben való elterjedésük esetén pedig mindennapossá válhatnak az ilyen biztosítási konstrukcióban eladott gépek.

Egyszóval számos lehetőség kínálkozik a biztosítások és a blokklánc (és a belőle kinövő egyéb) technológia együttműködése számára. Nem csoda, hogy sokan a fejlődések sok szempontból elképesztő méretét látva már Orwell-t vagy Skynet-et kiáltanak. Mások csak elégedetten nyugtázzák, hogy még egy területen (biztosítás) válhat egyszerűbbé az életük. Megint mások érdeklődéssel tekintenek mind magukra a szabályozókra, mind pedig a szabályozandó területre.

Az „Orwell/Skynet kontra kényelmes élet” kérdés kapcsán mi is kíváncsiak lennénk, hogy Ti hogyan gondolkodtok erről. Kérlek osszátok meg velünk a kommentekben, hátha tanulságos lesz.