Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munkaidőnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapAdózásLehet-e osztalékot felvenni Bitcoinban?
26
okt

Lehet-e osztalékot felvenni Bitcoinban?

Ma azt a kérdést vizsgáljuk meg, hogy lehet-e vajon Bitcoinban osztalékot felvenni? A rövid válasz: mindent lehet, csak akarni kell.

A viccet félretéve: lehet, amennyiben odafigyelünk a részletekre. Ha a részletek is érdekelnek, akkor várlak szeretettel konzultációra irodámba, ahol igény esetén – akár partner bevonásával – el tudunk merülni a részletekben.

Itt szeretném megragadni az alkalmat és elmondani, hogy a NAV – sokak tapasztalatával ellentétben – nagyon is segítőkész (köszönet most: dr. D.T. Sándornénak, H. Rékának és dr. L.J. B-nek a gyors válaszért).

Ugyanígy én is szeretnék megkérni mindenkit, hogyha használja az alább leírtakat, akkor tüntesse fel ő is forrást (digitalcash, NAV).

Lássuk akkor, hogy mit lehet és mit nem?

A belföldi szabályozós alapján az osztalék kifizetés szabályai:

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2010. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:88. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a gazdasági társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A társaság a tag részére az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár. Korlátolt felelősségű társaság esetében a tag javára  történő  kifizetések  kapcsán  tartalmazza, hogy a társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és – a törzstőke leszállításának esetét kivéve – az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékból teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.

A pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt kifizetésnek mindősül.

Azokat a kifizetéseket, amelyeket az előzőekben említett rendelkezés ellenére teljesítettek, a társaság részére vissza kell fizetni. [Ptk. 3:184. § (1)-(3) bekezdés]

A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (a továbbiakban: osztalék) illeti meg. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. A tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult.

A taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz. [Ptk. 3:185.

Korlátolt felelősségű társaság esetében a taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha

  1. közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;

2. a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és

3. a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.

Osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az ügyvezető javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges.

Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni. [Ptk. 3:186. §]

Részvénytársaság esetében a Ptk. 3:262. §-a szerint a részvénytársaságnak a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényest részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg. Osztalékra az a részvényes jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában a részvénykönyvben szerepel. Az osztalék akkor teljesíthető nem pénzbeli juttatás formájában, ha erre az alapszabály lehetőséget ad. A részvényes az osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása alapján jogosult.

Az előző bekezdésben foglaltak alkalmazására az alapszabályban az egyes részvényosztályokra meghatározott jogok figyelembevételével kerülhet sor.

Részvénytársaság tekintetében a közgyűlés vagy az alapszabály felhatalmazása alapján az igazgatóság két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha

  1. a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;
  2. a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és
  3. a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken az alaptőke összege alá.

Osztalékelőleg fizetéséről az igazgatóság javaslata alapján lehet határozni. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az igazgatóság javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges.

Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni. [Ptk. 3:186. §]

Részvénytársaság esetében a Ptk. 3:262. §-a szerint a részvénytársaságnak a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényest részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg. Osztalékra az a részvényes jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában a részvénykönyvben szerepel. Az osztalék akkor teljesíthető nem pénzbeli juttatás formájában, ha erre az alapszabály lehetőséget ad. A részvényes az osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása alapján jogosult.

Az előző bekezdésben foglaltak alkalmazására az alapszabályban az egyes részvényosztályokra meghatározott jogok figyelembevételével kerülhet sor.

Részvénytársaság tekintetében a közgyűlés vagy az alapszabály felhatalmazása alapján az igazgatóság két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha

  1. a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;
  2. a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és
  3. a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken az alaptőke összege alá.

Osztalékelőleg fizetéséről az igazgatóság javaslata alapján lehet határozni. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az igazgatóság javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges.

Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg. hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a részvényesek a társaság felhívására kötelesek visszafizetni. [Ptk. 3:263. t]

A magyar számviteli szabályozás is tartalmaz az osztalék, osztalékelőleg fizetésére vonatkozó szabályokat.

A számvitelről szóló 2000. évi C. torvény (a továbbiakban: Szt.) 21. § (1) bekezdése szerint, ha jogszabály közbenső mérleg készítését írja elő, akkor a közbenső mérleget – a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozó által meghatározott fordulónapra vonatkozóan kell – a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követő nap és a közbenső mérleg fordulónapja közötti időszak gazdasági eseményeinek figyelembevételével – az e törvény szerinti beszámolóra vonatkozó szabályok szerint elkészíteni. A közbenső mérleg fordulónapját a torvényi előírások konkrétan nem határozzák meg, azt az adott gazdasági társaság hatáskörébe utalják azzal, hogy az – a közbenső mérleg céljával összefüggésben – a lehető legközelebbi legyen (figyelembe véve az elkészítéséhez szükséges időt is) az osztalékelőlegről való döntés időpontjához.

A Szt. 39. § (3)-(4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

A szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, a 84. § (1) bekezdés szerinti kapott (járó) osztalék, részesedés összegét.

Osztalékelőlegként – a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett – csak akkor fizethető ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett – a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott – saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

A Szt. 39. § (2a) bekezdése rendelkezik arról, hogy, ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni.

Tehát, a magyar szabályozás lehetővé teszi, hogy az osztalék kifizetése ne csak pénzeszköz, hanem más nem pénzbeli eszköz (pl. ingatlan, értékpapír, stb.) is lehet.

Digitális fizetőeszköz, mint osztalék:

A kriptovalutákkal, mint fizetésre használt virtuális eszközzel kapcsolatban jelenleg sem az Európai Unióban, sem Magyarországon nincs semmilyen releváns jogi szabályozás. Néhány ország helyi szabályokat ugyan megfogalmazott, azonban azok nem egységesek és inkább csak a virtuális eszköz használatából fakadó kockázatok mérséklésére irányulnak.

A digitális fizetőeszközök kibocsátói nem szabályozott keretek között működő kibocsátók és közvetítő intézmények, ezért az azzal történő kereskedés nem engedélyköteles tevékenység.

Az ilyen tevékenységet végző intézmények kívül esnek az MNB vagy bármely más szervezet felügyeleti hatáskörén.

Tartalmát tekintve a digitális fizetőeszköz nem jogszabály által meghatározott fizetőeszköz, értékpapír vagy birtokba vehető dolog, és csak virtuálisan létezik. Ebből következően bármely digitális fizetőeszköz egy kifizetési ígéret, amely az éppen aktuális ára, árfolyama alapján pénzre váltható vagy annak felhasználásával terméket vagy szolgáltatást – bizonyos szállítóktól- igénybe lehet venni, azaz fizetni lehet, ha van olyan személy vagy szervezet, aki vagy amely azt elfogadja.

Tulajdonságából és felhasználási céljából következően bármely digitális fizetőeszközt (Bitcoint vagy más, hasonló vagy azonos módon keletkeztetett fizetőeszközt) az Szt. 29. § (8) bekezdése alapján a forgóeszközökön belül, mint vásárolt követelést az egyéb követelések között indokolt kimutatni és ennek megfelelően értékelni. Az azonos vagy hasonló módon keletkezett digitális fizetőeszközök számviteli elszámolása azonosan történik.

Számviteli kimutatás és értékelés szempontjából e követelést annak ellenére, hogy árfolyama van, amely gyakran és esetenként még egy napon belül is jelentős volatilitást mutatva változik, nem lehet a devizában fennálló követelések szabályai szerint értékelni. Azonban bármely digitális fizetőeszköz miatt keletkezett követelést, a mérlegfordulónapon értékelni kell olyan szempontból, hogy annak könyv szerinti értéke nem magasabb-e mint a piaci értéke és indokolt esetben, az Szt. 55. §-a szerinti értékvesztést kell annak könyv szerinti értékére elszámolni, amennyiben az tartós és jelentős összegű.

Amennyiben egy vállalkozás év közben egyik fajta digitális fizetőeszközét egy másik fajta digitális fizetőeszközre váltja át (pl. bitcoinért étert vásárolt) akkor az, nem tekinthető a digitális fizetőeszköz beszerzése miatt keletkezett követelése kiváltásának, mert annak tartalma lényegében nem változik. Ebből következdőn az ilyen változást nem indokolt értékesítésként és új beszerzésként elszámolni, de kapcsolódó analitikus nyilvántartásban vezetni kell a digitális pénz átváltásából adódó mozgást.

Ha a digitális fizetőeszközért a vállalkozás pénzt (devizában vagy forintban) vagy más eszközt (pl. tárgyi eszköz, készlet) kap, akkor az a követelés megtérülésének („befolyásának’“) minősül, ezért a követelés ellenében kapott eszköz árának/árfolyamának és követelés könyv szerinti értékének nyereségjellegű különbözetét az Szt. 84. § (7) bekezdés n) pontjának előírása szerint a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, veszteség jellegű különbözetét az Szt. 85. § (3) bekezdés n) pontjának előírása szerint a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni. A felhasználás eredményének elszámolását nem befolyásolja az a tény, hogy a vállalkozás fő tevékenysége digitális fizetőeszközök adásvétele.

Itt jegyezném meg, hogy a digitális fizetőeszközökhöz kapcsolódó bizonylatolási szabályok nem térnek el az általánostól: a digitális fizetőeszközök mozgását az Szt. 165-169. §-aiban leírtaknak megfelelően bizonylatok alapján kell rögzíteni és a főkönyvi könyvelést analitikus nyilvántartásoknak kell alátámasztani.

Miután a fentiekben már utaltam arra, hogy a magyar szabályozás alapján az osztalék kifizetése a jogszabályi feltételek teljesülése esetén történhet nem pénzügyi eszköz formájában is, így nem zárható ki, hogy az osztalékfizetésre digitális fizetőeszközben kerüljön sor.

Az osztalék adókötelezettsége:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. torvény (a továbbiakban: Szja tv.) 66. § (1) bekezdése értelmében e törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni) osztaléknak tekinti a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem és osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel mellett a következőket is:

a kamatozó részvény kamatát; az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozamát; a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni értéket; a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeget; a közhasznúnak nem minősülő alapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni értéket; valamint a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelmet is.

A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. A 15 százalékos személyi jövedelemadót a kifizető –

  1. e § alkalmazásában ideértve a belföldi illetőségű hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is, ha a magánszemély nála vezetett értékpapír (értékpapír-letéti) számláján elhelyezett értékpapírra tekintettel külföldről származó osztalékot (osztalékelőleget) fizet ki (ír jóvá),
  2. figyelemmel  a 15. § (4) bekezdés és a 7. számú melléklet rendelkezéseire is – a kifizetés időpontjában állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Kifizető hiányában az adót a magánszemély bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni, a jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban – az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve – kell bevallani. [Szja tv. 66. (1) és (3) bekezdés]

Továbbá az osztalék [Szja tv. 66. §] Magyarországon adóztatható része után 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adó kötelezettség áll fenn. [a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 1. § (5) bekezdés c) pont, 2. § (1) bekezdés]

A Szocho tv. 2. § (2) bekezdése alapján a 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)-(3) bekezdés és az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (a továbbiakban: adófizetési felső határ). Ugyanakkor nem esik az 1. § (5) bekezdés c) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alá az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama. [Szocho tv. 5. § (3) bekezdés]

Ha a belföldi illetőségű magánszemély külföldről szerez jövedelmet, akkor az adókötelezettsége az összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). Ugyanakkor a nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó. [Szja tv. 2. § (4)-(5) bekezdés]

A Magyarország által kötött kétoldalú kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények tartalmazzák az osztalékból származó jövedelemre vonatkozó szabályokat. Azt, hogy mit kell osztalék alatt érteni az egyes egyezmények határozzák meg pontosan.

E tekintetben a forrás államában érvényes szabályok lesznek az irányadóak. Annak meghatározása viszont nem tartozik a NAV hatáskörébe, hogy az egyes szerződő államokban lehetőség van-e az osztalékot digitális fizetőeszközben teljesíteni vagy sem.

Ha van lehetőség az osztalék digitális fizetőeszközben történő teljesítésére, akkor az adókötelezettséget a vonatkozó egyezmény szerint kell meghatározni. (Az osztaléknak az a devizában meghatározott összeg minősül, amely a magánszemélyt a számviteli elszámolások szerint osztalékkövetelésként megilleti.)

Az OECD Modellegyezmény tükrében a forrás államot általában az osztalékjövedelem tekintetében korlátozott mértékű adóztatás jog illeti meg. Az illetőség szerinti államban (Magyarországon) pedig jellemzően adóbeszámítással kell a kettős adóztatást elkerülni.

Ha a forrás állammal Magyarországnak nincs kettős adóztatást elkerülő egyezménye, akkor osztalék esetében a jövedelem szerzési helye az osztalék fizetésére kötelezett jogi személy, egyéb szervezet illetősége szerinti állam, ha azonban az osztalék fizetésének alapjául szolgáló értékpapír (jog) ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld. [Szja tv. 3. 4. pont j) alpont]

Ez esetben is forrás állam jogszabályait kell alapul venni, hogy a digitális fizetőeszközben teljesített kifizetés tekinthető-e osztaléknak vagy sem.

Az Szja tv. 8. § (2) bekezdése rendelkezik az adóbeszámításról, amely szerint, ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó – nemzetközi szerződés hiányában – a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.

Megjegyezni   kívánom,   hogy  ha  a  forrás   állama   a  digitális   fizetőeszközben  teljesített kifizetést   nem  tekintené   osztaléknak,   akkor  a  belföldi   illetőségű magánszemélynél „nyereség”  az összevont  adóalapba tartozó Szja tv. 28. §-a szerinti egyéb jövedelmeként lesz adóköteles az általános szabályok szerint.

Azaz a jövedelme 87 százaléka után kell 15 százalékos személyi jövedelemadót (adóelőleget) és 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót fizetnie.

Címkék:

dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ
2 hozzászólás

Leave A Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Digitalcash.hu