Nyilván nem kell elmondanom senkinek, hogy ennek forgatókönyvi beteljesülése, milyen nem kívánt következményekkel járna mindenkire nézve a világon! Szerény véleményem szerint ezért is lettek a kriptók létrehozva, ti: hogy ne így, ne ebben a formában valósuljon ez meg.

Az USA csődje vár ránk a következő évtizedben? Az amerikai gazdaság számos problémával küzd. A Bloomberg Economics elemzői által millió számításon alapuló új modell azt sugallja, hogy az államadósság növekedése 2034-ig a forgatókönyvek 88 százalékában fenntarthatatlan. (Vityák mester sem véletlen említette ezt a 2030-as évet, halló, de azért vegyük észre a “sugallja” szót is!)

Emiatt egyre erősödik a piacon a félelem a világ legerősebb gazdaságának esetleges csődjétől, aminek beláthatatlan következményei lennének a világgazdaságra nézve.

Az amerikai fiskális politika hosszú távon ugyanis nem fenntartható.

Az amerikai államadósság hozzávetőlegesen 34,5 billió (ezermilliárd) dollár, amelynek csaknem egyharmada az elmúlt 4 évben keletkezett.

Az Egyesült Államok Kongresszusi Költségvetési Hivatalának előrejelzései szerint még ha az infláció 2%-ra csökken is, a Federal Reserve pedig csökkenti a kamatlábakat, a költségvetési hiány továbbra is kicsúszik az ellenőrzés alól. Nincs kiút, hacsak nem jönnek a kriptopénzek.

Ráadásul a Fed elnöke, Jerome Powell azt mondta, hogy ennek a pályának a fenntartása “kölcsönzés a jövő nemzedékeitől”, ugyanakkor utalt arra is, hogy a fiskális pálya bizonyosan fenntarthatatlan.

A hivatalos adósságplafont vagy limitet, 2025 elejéig, – vagyis az amerikai társadalomban ismét nagy polarizáció színterévé tornyosuló elnökválasztás utánig – felfüggesztik. Milyen meglepő, ez is ugye?

A demokraták és a republikánusok (pedig ilyen megosztás véleményem szerint valójában nincs, csak fent és lent van, Biden és Trump is Powelt futtatná egyként) kongresszusi tavalyi adósságvitája így csak későbbre tolódott, és ez már akkor is hitelminősítési galibát okozott és okoz most is. A hitelintézetek a növekvő politikai feszültségekre és a fiskális politika hosszú távú fenntarthatatlanságára is figyelmeztettek.

Nem az adósság az egyetlen problémaforrás az amerikai gazdaság számára. Egyelőre bizonytalan, hogy az év közepén csökkennek-e a kamatok, mivel az infláció még mindig nem mérséklődött kellőképpen. A magas kamatlábak időszakának meghosszabbítása negatív hatással lehet a gazdaságra, a túl korai csökkentés pedig visszahozhatja az inflációt, ezért a “puha landolás” továbbra is bizonytalan. (Jelenleg az U.S.A.-ban gyengülő gazdaság van, növekvő infláció mellett.)

A fentiek miatt egyre több befektetési alap és a világ legnagyobb bankjai, (mint például a JPMorgan és a Bank of America) fordulnak az aranyhoz, mint a hosszú távú értékvédelem eszközéhez. Az arany ára közel 17%-kal nőtt az elmúlt évben.

A központi bankok továbbra is aranyat halmoznak fel, különösen a People’s Bank of China, akinek az aranytartaléka jóval több lehet a hivatalosan közöltnél és aki csak idén februárban 12 tonnát szerzett be aranyból (és mennyi lehet ott Bitcoinban még?) Egyre több ország – egészen pontosan 34 – fontolgatja, hogy csatlakozik a BRICS-hez, amely a dollármentesítésen dolgozik, és amelynek tagjai egyre inkább kacérkodnak az „aranyvaluták” gondolatával.

Az arany tehát a geopolitikai zűrzavar középpontjába kerül, és a nagy intézményi befektetők szemszögéből még kívánatosabbá válhat a hosszú távú eszközérték-védelem eszközeként.

Forrás: centarzlata.com