Látom ám, hogy sokan szurkolnak (Peter Schiff-től kezdve a The Economic Times-on át a Binance-ig és persze itthon is számosan) azért, hogy bedőljön az MSTR.

Itt bizony egy kőkemény “Bitcoin per share” vs „USD price of this stock” felfogásbeli vetélkedés van, ahol láthatóan Saylort csak és kizárólag az előbbi érdekli.

Ha információim helytállóak, akkor cca. 8,24 milliárd USD adóssága van az MSTR-nek. Az adósságkötelezettségeik évi 600 millió USD körül mozognak! Ez áll szemben a cca 649.000 BTC-vel.

Ha az MSTR vagy a kapcsolt egyéb részvényeik és kötvényeik/kötvényszerű termékeik nincsenek prémiummal árazva, és névértéken (1 mNAV) vagy az alatt (<1mNAV) kereskednek velük, akkor több pénzt tudnak bevonni, kölcsönt vehetnek fel (gyakran sokkal olcsóbban, mint mi magánemberek vagy egyszerű cégek), vagy új terméket bocsáthatnak ki a pénzszerzés érdekében.

Az MSTR BTC-re támaszkodik.

Van csapatuk, márkájuk, jövőképük, kötvényeik, kötvényszerű termékeik (ezek bármelyikének vásárlása további BTC-vásárlásokhoz vezet), egy hagyományos üzletáguk, és a tőzsdén kereskednek velük, amely oknál fogva számos hagyományos befektető és kereskedő számára elérhetők.

Az MSTR előnyei tehát:

–Méretezés

–Márka (Saylor a Bitcoin kincstári narratívája)

–Piaci bizalom

és az Idő (first mover), ami ezt a rengeteg BTC-t eredményezte nekik.

Akik nem feltétlen rendelkeznek ezekkel azok a Copy cat vagy más néven Bitcoin Treasury cégek:

A fentiek okán én azt mondom, hogy ahogy láttuk ezt már 2020-ban, úgy ebben a ciklusban is a túlzottan eladósodottak tűnnek el, míg az MSTR túléli. És idővel majd újra kiemelkedik.

Na, de mit mond erről Saylor?

A DC nem lenne DC, ha nem szerezte volna meg az autentikus Saylor-i gondolatokat az MSTR kapcsán. Imigyen szólnak azok:

Végezetül álljon itt néhány MSTR részvényes cég a nagyobb kaliberből, akiknek tuti, hogy lesz szava a cég jövője kapcsán.