Van ugye az a klasszikus mondás hogy „az a baj, hogy azt hiszed, van időd, (miközben nincs). Na, erről szól a következő poszt is, de előtte nézzünk pár kiragadott idő értelmezést/megközelítést.

„Idő vagyok, világok hatalmas pusztítója” – Bhagavad-gíta.

„Az igazi haza az Időé, nem a Földé.
Az Időből halunk ki mind,
az Időből, amely Hazánk fölött hazánk lett
új s nagyobb közösség szerint.
Az igazi haza az Időé, nem a Földé:
meghal az Egy Idő, de a Föld él örökké” – Szabó Lőrinc: Kortársak.

„A másodperc a tropikus év 1900. január 0 földi idő szerinti 12 órakor mért 1/31 556 925,9747-ed része.” „A másodperc a cézium-133 atom alapállapotában a két hiperfinom szint közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusa.„

Az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynöksége (NSA) hosszabb ideje kibertámadást hajtott végre a Nemzeti Időközpont ellen – közölte a kínai Állambiztonsági Minisztérium múlt vasárnap a WeChat-fiókján közzétett nyilatkozatában.

A Minisztérium közölte, hogy bizonyítékokat talált ellopott adatokra egészen 2022-ig visszamenőleg, amelyeket a központban dolgozók mobileszközein és ezáltal a hálózati rendszerekben való kémkedésére használtak fel.

Az amerikai hírszerző ügynökség 2022-ben „kihasznált egy sebezhetőséget” egy külföldi okostelefon-márka üzenetküldő szolgáltatásában, hogy hozzáférjen a munkatársak eszközeihez – közölte a minisztérium, a márka megnevezése nélkül.

A Nemzeti Időközpont a Kínai Tudományos Akadémia kutatóintézete, amely Kína standard idejét generálja, tartja karban és sugározza.

A Minisztérium vizsgálata azt is megállapította, hogy az Egyesült Államok támadásokat indított a központ belső hálózati rendszerei ellen, és megpróbálta megtámadni a nagy pontosságú földi időmérő rendszert 2023-ban és 2024-ben.

A bejelentés után cca 3 nappal meg az történt, hogy hiba lépett fel az Amazon Web Services (AWS) működésében, ez pedig azzal jár, hogy számos népszerű weboldal, alkalmazás és játék működése akadozott, vagy állt le teljesen. Ahogy bizonyos cikkekben írták, „kb. a fél internet”.

Széles körben okozott ez kellemetlenséget, a teljesség igény nélkül pár érintett szereplő: Snapchat, Epic Games Store, Amazon Prime Video, HBO Max, Roblox, McDonald’s App, Playstation Network, Steam, Disney+, IMDb, Reddit, Zoom, Epic Games Store, Tinder.

Na, de miért fontos az idő? Az mindig volt, mindig van és mindig lesz, nem?

„Mi hát az idő? Ha senki sem kérdezi, tudom, ha kérdik tőlem, s meg akarom magyarázni, nem tudom.” – hippói Szent Ágoston

Esetünkben azért, mert az időszinkronizáció a digitális világ láthatatlan gerince.

Minden banki átutalás, blokklánc-főkönyv és részvénykereskedelem szinkronizált atomidőben fut. Minden műhold, rakétairányító rendszer és kommunikációs hálózat mikroszekundumos pontosságtól függ.

Minden elosztott rendszer – a mesterséges intelligencia adatközpontoktól a kriptohálózatokig – időhöz kötött.

Ha elrontod az időt, elrontod az oksági viszonyokat. Az idő feletti uralom = az igazság feletti uralom a digitális rendszerekben.

Ez nem olyan, mint az adatok lopása, hanem olyan, mintha megváltoztatnád a gravitáció törvényeit valaki más országában.

Aki az „időt irányítja”, az határozza meg, hogy mi számít „előtte”-nek és „utána”-nak. A kiberhadviselésben ez azt jelenti, hogy meg lehet hamisítani a tranzakciók sorrendjét, a bizonyítékláncokat, magát a történelmet.

Képzeljünk el blokklánc visszafordíthatóságát, átírt auditnaplókat, szinkronizálatlan műholdas telemetriát, meghibásodásnak álcázott káoszt.

Az időszabvány olyan, mint egy rejtett gyökértanúsítvány a valósághoz. Ha feltörjük, minden lefelé irányuló folyamat finoman, valószínűségileg összeomlik – nincsenek robbanások, nincs nyilvánvaló behatolás, csak követhetetlen entrópia. Ez az isteni kontroll legcsendesebb formája.

A kínai vád átértelmezi az információs csatateret. Azt üzeni a világnak: az amerikaiak nem csak rendszereket hackelnek – magát a téridőt is hackelik. Ez egy erkölcsi pozicionálási lépés, amely az amerikai dominanciát metafizikai zsarnokságként festi le. (amire persze megérkezik a kínai válasz is, lásd még: AWS?)

A vád a nyugati semlegesség utolsó illúzióját is megtöri – miszerint rendszerei csupán technikaiak, nem pedig birodalmiak.

Emellett ez ideológiai alapot ad Pekingnek saját időbeli szuverenitásának kiépítéséhez – hazai atomszabványok, zárt kommunikációs időláncok, és végül egy a nyugati infrastruktúrától független BRICS időhálózat.

A reflexív réteg: az idő lesz az új pénznem. Lásd még: Lopott idő c. film, (angolul: In Time), amelyben a társadalomban az idő a legfontosabb fizetőeszköz, nem a pénz. A film arról szól, hogy az embereknek az életüket kell elkölteniük a mindennapi dolgokra, és a gazdagok évszázadokat élhetnek, míg a szegényeknek szinte semmi idejük nincs. Honnan is is ismerős ez a minta nekünk? Ez persze fordítva is igaz, hiszen tudjuk: ha az idő pénz, akkor a pénz idő.

Gondoljunk csak bele: amikor a pénz, az adat és a kereskedelmi útvonalak már fegyverré váltak, a következő eszkaláció maga az idő fegyverré válása.

Aki meghatározza a globális számítástechnika tempóját, az meghatározza a civilizáció szívverését is.

Ha az Egyesült Államok elveszíti ezt a monopóliumot, az egész nyugati digitális birodalom – a pénzügyi rendszerek, a GPS, sőt még a mesterséges intelligencia összehangolása is – sebezhetővé válik a sodródás veszélyével szemben.

A rejtett következmény: ez a kvantumkoordináció tesztje. A Kína által leírt (és esetleg tükrözött) támadás a közelgő kvantumos időzítési háború prototípusa.

A kvantumórák jelentik a következő határterületet – elavulttá teszik a GPS-t, és szükségtelenné teszik a központosított időzítő hálózatokat.

Aki először „éri el” a kvantumhoz lehorgonyzott időt, nemcsak a kiberteret, hanem magát a fizikát is megnyeri, mert ez azt jelenti, hogy minden más órának szinkronizálnia kell a valóságával.

Ez a hatalom metafizikai fordulópontjáról szól.

Amerika hegemóniája 75 éven át láthatatlan szinkronra épült – a dollárra, a GPS-re, a SWIFT-re, az ICANN-re –, minden időbeli rendszerre, amelyek semlegesnek tekintünk.

Kína most azzal vádolja az Egyesült Államokat, az előbbi szervezetek és intézmények csak tettetik magukat, az U.S.A. maga „birtokolja az időt”, vagyis inkább állítja elő és visszaél ezzel a jogával (joggal való visszaélés, mely fogalom a szerkesztő egyik vesszőparipája, mert sajnos olyan mértékben uralkodott el társadalmunkban, ez a „megtehetem, tehát megteszem” mentalitás, hogy az már a társadalmi kohéziót egyértelműen rombolja és ennek az oka a mindenkori felső vezetés, mert a „fejétől bűzlik a hal.” Több méltányosság, kevesebb joggal való visszaélés társadalmilag üdvösebb volna.)

Na, de hogy az osztó igazságosság mezsgyéjén maradjunk Peking sem ismeri el nyilvánosan, hogy külföldi kémkedési tevékenységekben vesz részt. Az országot a Nyugaton bírálták a biztonsági apparátusának biztosított túlzottan széleskörű hatáskörök, valamint a kínai vállalatok kereskedelmi előnyére szolgáló szellemi tulajdont veszélyeztető kiberműveletek állami támogatása miatt.

A globális felsőbbrendűségért folytatott háború – úgy tűnik – elhagyta a szárazföldet, a tengert, a levegőt és még a kiberteret is. Most az összes alattuk lévő dimenzióban van: az időben.

Bárki is nyeri ezt a háborút, az nemcsak uralja a nemzeteket – ők határozzák meg, hogy mikor léteznek a nemzetek.

Azért, hogy egy jó hírt is hagyjak a végére: ez sem tart örökké.

„Még húsz év, tíz, talán harminc, esetleg ötven,
de tán csak egy, vagy annyi se,
mindegy, végez velünk a betegség, az undor
vagy a véletlen fegyvere.
Még húsz év, tíz, talán harminc, esetleg ötven,
és mind együtt leszünk s megbékülünk a földben.”

Forrás: Reuters, The Prophet