Digitalcash.hu
  • Telefonszámunk:
    +36 70 538-8940
  • Címünk
    Budapest, Hungary
  • Munka időnk:
    Hétfő - Péntek 9.00 - 17.00

New to site?


Login

Lost password? (X)

Already have an account?


Signup

(X)
Farooq
KezdőlapBankrendszerBuborék-e a Bitcoin árfolyama?
25
dec

Buborék-e a Bitcoin árfolyama?

Azok számára, akik nem szeretnek olvasni, hadd lőjük le a poént: buborék itt minden eszközosztály Édes Szívem!

Írtunk már róla, hogy jelenleg nem az a helyzet, hogy mindenki hülye, csak mi vagyunk a helikopter, hanem csak szimplán az, hogy mindenkit hülyének néznek és próbálnak hülyeségben tartani.

Szóval azt régóta mondjuk, hogy rajtunk van a minden eszközosztály infláció és az a nagy kérdés, hogy ezt hogyan kívánják kezelni? Mit mivel akarnak kezelni, mit mivel akarnak kioltani, honnan és hová szándékoznak pénzt átmozgatni?

Mi lesz az eszköz és mire? Kamatemelés, az infláció szabadon engedése, a háború vagy a kriptopénzek?

Nézzük csak meg, hogy mire is gondolunk:

Vajon miért nincs infláció azok után, hogy a FED 2009 és 2014 között – az ún. mennyiségi lazítás (quantitative easing) keretében – mintegy 3 ezer milliárd dollár fedezetlen pénzt bocsátott ki , és adott oda az arra „rászoruló” pénzintézeteknek?

Helyénvaló kérdés, ami talán közelebb visz a pénzügyi helyzet jobb megértéséhez: 

Egyrészt nem igaz, hogy nincs infláció, csak az nem a boltokban jelenik meg, hanem másutt, az ingatlanoknál, a szolgáltatásban vagy éppen a tőzsdén.

Másrészt az infláció valós mértékét – a gazdaság reális eredményével és a munkanélküliség alakulásával együtt – a statisztika kozmetikázza, amiben az újságok nagyban segítenek, ugyanakkor különbséget kell tenni az USA belső piacán tapasztalható pénzromlás és a világban forgó dollár inflálódása között, mert a kettő nem azonos, – már csak az árfolyamváltozás okán sem. 

A harmadik ok az előzőeknél nyomósabb, mégis alig hallani róla, – nem véletlenül: A hitel-emissziót pénz-emisszió váltotta fel, így az előző csökkenése részben kompenzálta az utóbbi megugrását.

Hogy ez mit jelent?   

2008-ban a bankok kötelező (részleges) tartalék rátája az USA-ban (fractional reserve) 1/17-ed volt, amit a pénzkibocsátás növelésével párhuzamosan 2014-re 1/4-re növeltek. 

A tartalékrátáról röviden: 

A bankok nem annyi hitelt adnak ügyfeleik részére, amennyi pénzt a betétesek betesznek, hanem annak többszörösét, – a guruk szerint a gazdasági fejlődés fenntarthatósága szempontjából tízszeres az egészséges arány.  A semmiből kibocsátott 9/10-nyi pénz után a bankok ugyanúgy kamatot szednek, mint a náluk effektíve elhelyezett összegek kihelyezése alkalmával, ami a világegyetem legnagyobb biznisze, és csalásnak csak azért nem nevezném, mert ennyi jól szituált úr ilyet ugyebár nem tesz.  

Ennek ellenére a fenti körülményt felemlegetve az egyik adós az egyik USA tagállamban beperelte az egyik helyi bankot az egyik helyi bíróságon törvénytelen nyerészkedés miatt, és a világ nyolcadik csodájaként meg is nyerte a pert, minek után halálra bírta gázolni őt az egyik helyi autó.

A szerencsétlenség egyik okát minden bizonnyal az amerikai igazságszolgáltatás útvesztőiben kell keresnünk, hisz az sem tűnik normálisnak, amikor nem a legfelsőbb bíróság akaszt meg egy elnöki rendeletet, hanem egy nevenincs kerületi bíró, mint ahogy azt tette Trump esetében a bevándorlás, illetve a beutazás korlátozásakor.

Ugyanakkor az előbb említett banki eljárás nem titkos, a FED által kibocsátott kézikönyv tartalmazza, az internetről letölthető, azonban hogy határozott jogi formát öltött volna, azt kétlem, – valószínűleg a bíróság sem a FED kézikönyve, hanem a rá kötelező érvényű jogszabályok alapján döntött. Hogy mi történt később a bíróval, arról nem szól a fáma, talán belebetegedett, hogy az ítélethozatal során alkotmány értelmezésre adta a fejét, ami lássuk be, hogy egy helyi bírónak nem lehet feladata még akkor sem, ha az ügy tárgyalásakor elvileg az összes vonatkozó jogszabályt figyelembe kell vennie. 

No, de térjünk vissza a témánkhoz:

A tartalékráta növelése a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bankok kevesebb hitelt adnak, mint korábban, esetünkben a csökkenés négyszeres. A guruk azt is mondják, hogy egynegyed fölé az arány nem növelhető a gazdaság megborulása nélkül, ezért a ráta növelését az amerikai jegybank 2014-ben leállította a pénzszórással együtt. Elvileg a FED a mennyiségi lazítás keretében kölcsönt adott a bankoknak, azonban az már akkor tudható volt, hogy azt soha nem fizetik vissza, mivel az ingyen pénz (elvileg) a nem teljesítő hitelek és értékpapírok által ütött hatalmas lyukak betömését szolgálta. 

A guruk szerint ezekből az értéktelen papírokból az amerikaiak az európai bankokra is egészen csinos mennyiséget rásóztak, – úgy pár trillió dollárt, amiből hazánkra is jutott néhány  millió, – emiatt a meghatározó európai bankok ma is adósságcsapdában és nem teljesítő követeléshegyekben vergődnek, hisz az eladhatatlan és beválthatatlan kötvények és egyéb értékpapírok többsége még mindig behajtható követelésként van kimutatva a könyveléseikben, amelyek egy részét az államok és az Európai Központi Bank vásárolta és vásárolja fel havonta több tíz milliárd euró értékben. 

Hogy miből? 

Döntőrészt természetesen az adófizetők pénzéből, ugyanakkor az európai bankok is részesültek a FED által biztosított pénzesőből, de hogy az pontosan mennyi, azt sose tudjuk meg: 

Ben Bernanke (volt) FED elnök kongresszusi (szenátusi?) meghallgatásán képviselői kérdésre ártatlan szemekkel válaszolta, hogy ezt ő nem adhatja ki (mármint hogy mely külföldi bankok és milyen összegben kaptak támogatást a FED-től), mert ez belső, bizalmas információ. Arra a felvetésre pedig még inkább rácsodálkozott, amikor emlékeztették őt, hogy nem akárhol van, hanem az USA törvényhozásában: Magabiztosan kérdezett vissza, hogy a képviselő urak bizonyára nem olvasták a FED 1913. (1914.) évi alapító okiratát, amely a hasonló kérdezősködéseket kizárja. A felvételt meg lehet tekinteni a Youtube-on, több százezer lájkolója van.

De megint eltértünk a témától: 

A guruk azt is mondják, hogy a pénzeső jelentős része kötvényekbe, részvényekbe, derivatív termékekbe és egyéb értékpapírokba áramlott, hatalmas lufikat fújva. A reálgazdaság nem tudta a friss pénzeket hatékonyan felszívni, bármennyire is alacsonyra vitték a kamatot, mivel az USA gazdasága az adósság törlesztésből fakadó kereslet csökkenés, a piac telítettsége és a külföldre vitt beruházások miatt évek óta veszteséges, ami a termelés visszaesését eredményezte. Többek közt ebből lett elege az amerikai középosztálynak, és választotta meg Trumpot, – no meg abból, hogy az amerikai polgárok átlagkeresete reálértéken számolva az 1958. évi szinten van, és a lakosság majd húsz százaléka élelmiszersegélyre (jegyre) szorul – de ez megint egy másik téma. 

A bankok és más pénzügyi tényezők szabad forrásaik többségét ma sem tudják hatékonyan fialtatni, – nem véletlenül keresi hasznosulását a globális pénzpiacon több százmilliárd dollár, amiből az olyan kis országok, mint Magyarország igyekeznek hasznot húzni, –  nem is rosszul:

Elgondolkoztak már azon, hogy miért éri meg a külföldi befektetőknek esetenként negatív kamatra magyar államkötvényt vásárolni több millió dollár értékben negyedévente? Hisz ez azt jelenti, hogy a lejáratkor kevesebb pénzt kapnak vissza, mint amennyit beletettek, de jó esetben is csak ugyanannyit! Valószínűleg ebben olyan okok is közrejátszanak, amelyekről jobb, ha nem tudunk, viszont az alapvető ok mégiscsak az, hogy nem érdemes máshova vinniük, ugyanakkor bankban tartani kockázatos (!).

A lényeghez azonban még mindig nem értünk el:

A tartalék ráta csökkenése hozzájárult az amerikai gazdaság teljesítményének visszaeséséhez, amit Trump adócsökkentéssel, a FED pedig – bármennyire is hihetetlenül hangozzék – kamatemeléssel próbál fellendíteni.  Az intézkedések ugyanakkor a már így is csillagászati méretű költségvetési hiány és államadósság növekedéséhez vezetnek, ami a kamatemelés inflációmérséklő hatását nagyrészt semmissé teszi. A bűvészmutatvány minden jel szerint nem sikerül: A  bankrendszer jelenlegi formában történő megőrzése, és az USA gazdaságának fellendítése egymást kizáró opciók, melyek közül Trump hatalomra kerülésével az utóbbi látszik felülkerekedni. 

A kamatemelés ugyanakkor vékony jég, amelynek vastagsága nehezen felmérhető:

Az adósság szolgálat növekedése önmagában is nagy kockázat, azonban hatására megugrik az amerikai valuta iránti kereslet, ezért az árfolyam erősödéssel növelt, dollárban fizetett törlesztőrészletek további emelkedése csődbe viheti az amúgy is rossz kondícióban lévő adósokat, bedöntve a pénzügyi rendszert, nemcsak a jelenlegi formájában szüntetve meg azt, hanem általában.

Ennél még az infláció is jobb. Vagy a kriptopénzek?

Majd meglátjuk!

Forrás: itt.

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607

Címkék:

dr. Varsányi Károly ügyvéd, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki.
Ajánlott bejegyzések
SZÓLJ HOZZÁ

Leave A Comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Digitalcash.hu