Ezt a posztot már régóta meg szerettem volna írni, habár nem vagyok büntető jogász.

Igazából belefért volna egy korábbi cikkembe is, ahol megpróbáltam megfejteni, hogy mi vagy mik adják a bitcoin értékét. Akkor és ott nem akartam ezt a vonalat is beletenni, tekintettel arra, hogy éppen a bitcoin “értéktelenségétől” (ti: nincsen kifejezett benne foglalt értéke /intrinsic value/, ahogy mondjuk a papírpénznek sem) volt hangos az internet.

Pedig az amiről ma szeretnék írni az pontosan abba az irányba mutat, hogy igenis van ilyen értéke a bitcoinnak és a többi kripto pénznek, nevezetesen az, hogy nagyjából/egészében véve: lefoglalhatatlan.

Abban a cikkünkben le is írtuk, – igaz más értelemben – hogy a bitcoin egy ígéret, a NAV egy korábbi állásfoglalása pedig fizetési ígéretként nevesíti a bitcoint.

A bitcoinnak egészen biztosan növeli az értékét a benne (ti: bitcoinban) elszámoló felek között, hogy harmadik fél nem tudja elvonni a fennálló követelése kapcsán. Ugyanígy “immunis” a nyomozóhatósági lefoglalásra is, mondjuk bűncselekményből származó vagyonként.

A polgári jogban ismert a követelés lefoglalása azaz, amikor arról van szó, hogy amennyiben közvetlenül a követelés kötelezettjével szemben a követelés érvényesítése vagyis annak végrehajtása (pl: inkasszó) nem vezet eredményre, úgy – amennyiben erre jogosítva vagyunk – megkereshetjük azt a felet, akivel szemben a mi adósunknak követelése van és így azt a követelést az a fél már nem az adósunknak, hanem nekünk teljesíti. Gondoljunk csak a NAV eljárására, amikor a 3. fél adós mintegy „engedményezi” a követelését az adóhivatal felé, így az eredeti adós fennálló tartozásai rendezésre kerülnek az “engedményezett” összeg erejéig.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény egész pontosan az alábbiak szerint határozza ezt meg:

Ha az adósnak harmadik személlyel szemben követelése van, illetőleg az adós harmadik személlyel olyan szerződést kötött, amelyből később követelése keletkezik, a végrehajtó a követelést lefoglalja, egyúttal a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel. A harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni, hogy

a) elismeri-e a követelést, illetőleg a később keletkező követelésről szóló szerződést,

b) a követelés mikor esedékes,

c) tart-e valaki igényt a követelésre és milyen jogcímen.

Az idén nyáron hatályba lépő (új) büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény szintén ismeri a lefoglalás intézményét, sőt a lefoglalás elrendeléséről szóló passzusaiban rendelkezni kívánt volna a bitcoin és egyéb kripto pénzek lefoglalásáról is.

Egészen pontosan az alábbaik szerint határozza meg – a bitcoint is esetlegesen érintő – lefoglalás menetét:

A lefoglalás célja a bizonyítási eszköz, illetve az elkobozható dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítása a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében. A lefoglalás a lefoglalás tárgya feletti tulajdonjogot korlátozza. El kell rendelni a lefoglalást, ha annak tárgya

a) bizonyítási eszköz, vagy

b) elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá esik.

Lefoglalni az ingó dolgot, a számlapénzt, az elektronikus pénzt vagy az elektronikus adatot lehet.

Úgy tűnik tehát, hogy a bitcoint és egyéb kripto pénzeket – dogmatikailag érthetetlen módon – vagy az elektronikus pénz vagy az elektronikus adat fogalmában kellene keresnünk.

A bitcoin azonban nem egy elektronikus adat.

Ha már próbáljuk meghatározni, akkor a digitális értékmegjelenítő kifejezés sokkalta találóbb rá, hiszen nem egy konkrét adatról beszélünk, hanem a hálózat konszenzusáról. De van további probléma is a lefoglalás kapácsán:

A lefoglalást ugyanis

a) birtokba vétellel,

b) a megőrzés más módon történő biztosításával,

c) az érintett őrizetében hagyással,

Az elektronikus adat lefoglalását pedig 

a) az elektronikus adatról másolat készítésével,

b) az elektronikus adat áthelyezésével,

c) az azt tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó teljes tartalmáról történő másolat készítésével,

d) az azt tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó lefoglalásával, vagy

e) jogszabályban meghatározott más módon lehet végrehajtani.

Ebből már kitűnhet nekünk, hogy csakis a privát kulcsot emlékezeterősítő szavakkal (Pl: Ledger Nano 24 mnemonic wordje) vagy pin kóddal védő hardware walletot (Ledger, Trezor, stb.) vagy az egyéb cold walletot (usb, merevlemez, papírlap) lehet a szó szorosabb értelmében lefoglalni, hiszen a kripto tőzsdéket csak kötelezni lehet a náluk tárolt egyenleg “engedményezésére”. Tehát magát az érték hordozó eszközt le lehet foglalni, de a jogosultságot az érték feletti rendelkezésre ezzel még nem szerezzük meg.

Az ilyen lefoglalással ugye az a gond, hogy bár a lefoglalt eszközt (pl: Trezor) elvonhatják a bitcoin tulajdonosától/a gyanúsítottól, de egy újbóli ilyen eszköz és a megfelelő jelszavak és privát kulcsok segítségével a hálózat számára ismét  láthatóvá és elérhetővé válik a bitcoin egyenleg és rendelkezni is lehet felette. Ezen az ún. megőrzésre kötelezés sem segíthet, mert milyen ráhatása lehet egy gyanúsítottnak egy esetlegesen az elkövető társsal/családtaggal megosztott jelszó/privát kulcs kapcsán? Magát és hozzátartozóját senki nem köteles bűncselekmény elkövetésével vádolni, mint tudjuk…

Jelszavak és/vagy privát kulcs nélkül viszont a hatóság nem tud hozzáférni a bitcoin egyenlegünkhöz, a gyanúsított meg nem köteles a jelszavait/privát kulcsát megadni a nyomozó hatóság számára.

Kínzás, más embertelen (megalázó) bánásmód “használata” tiltott a nyomozás során, ezzel pedig a kör bezárult.

Összefoglalás: Hiába teszi lehetővá akár az új Be., akár más jogszabály a bitcoin vagy egyéb kriptovaluták lefoglalását, ennek foganatosítása csak jórészt korlátozott módon valósulhat meg, hiszen jelszavak és privát kulcs nélkül nem beszélhetünk valódi rendelkezésről és/vagy elvonásról.

Ez pedig azt jelenti a gyakorlatban, hogy ameddig van vagy lesz a bitcoinnak (egyéb kripto pénznek) értéke (elfogadottság) az abban elszámoló felek számára, addig éppen ez a lefoglalhatatlanság garantálja ennek az értéknek a tartós meglétét, hiszen így egy olyan értékről vagy értéket hordozó követelésről beszélünk, ami lefoglalhatatlan a 3. személyek szempontjából.

Hogy ennek a tulajdonságnak van-e értéke a bitcoinban elszámoló Felek számára, azt mindenkinek a fantáziájára bízom.

Írta: dr. Varsányi Károly

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b