Adatvédelem és titkosítás. Azt hiszem nem mondunk újat, ha azt mondjuk, hogy ez mind blokklánc technológiánál, mind pedig az elektronikus üzeneteknél kulcsfontosságú.

Elég csak a  NSA-botrányra (Edward Snowden) vagy a san bernardinó-i merénylet kapcsán az Apple-FBI ellentétre gondolni (ti: a nyomozó hatóság szeretett volna hozzáférni a san bernardinó-i merénylet egyik elkövetőjének Iphone-on tárolt adataihoz, de az Apple nem volt hajlandó segíteni nekik ebben).

Mi is foglalkoztunk már adatvédelemmel több posztunkban is, sőt a Nemzeti Adatvédelemi és Információszabadság Hatóságot is megkerestük kérdéseinkkel.

A titkosításnál ugye az egész folyamat kulcsa a titkosítási kulcs. (Itt hangzott el a nap szóvicce is:-P

Van ugye az egykulcsos (ún. szimmetrikus) és a kétkulcsos (ún. aszimmetrikus) titkosítási megoldás.

A szimmetrikus megoldásnál egyetlen kulcs létezik, ezt mind az üzenet küldőjének, mind pedig a címzettjének ismernie kell. A küldő ezzel kódolja az üzenetét, a címzett pedig ugyanezzel dekódolja (lásd még: AES-titkosítás)

Nevéhez hűen a kétkulcsos módszernél 2 kulcs játszik szerepet: egy nyilvános és egy titkos kulcs. A nyilvános kulccsal bárki küldhet üzenetet bárkinek. Emailnél ez úgy néz ki, hogy a címzett nyilvános kulcsával titkosítom a levelet, amelyet aztán csak az ehhez a nyilvános kulcshoz tartozó, titkos kulcspárral lehet elolvasni (lásd még: RSA-titkosítás)

Ennek a módszernek az az előnye, hogy egyszer sem került közlésre a teljes titkosításhoz szükséges kulcs, mégis tudják olvasni az egymásnak küldött üzeneteket a felek.

(Létezik még az ún. hibrid módszer, de ebbe most nem mennénk bele.)

Edward Snowden szivárogtatása óta tudjuk, hogy az amerikai titkosszolgálatnak minden korábbi elképzelésnél kiterjedtebb hozzáférése volt a felhasználók adataihoz és kommunikációjához. Ezt ugye többen a szívükre is vették, elég csak Merkel asszonyra gondolni.

Nem így a svájci Protonmail nevű cég, aki azonnal lecsapott a lehetőségre, amit abban látott, hogy segít a felhasználóknak megfelelő biztonságban tudniuk a leveleiket és azok tartalmát a fürkésző tekintetek elől.

A titkosított levelezés pedig hamar népszerűvé vált, egyúttal rögtön fel is hozta a közbiztonság vs. magánszféra védelme kérdését, mert a titkosított levelezés – érthető okokból – nem nyerte el a hatóságok tetszését (lásd még: terrorizmus, pedofília, stb.)

A magán és levéltitok védelme jelenleg is törvényileg van szabályozva Magyarországon is, azaz, ha valaki ezeket sérti, akkor joggal számolhat a szankciókkal. Éppígy a tiltott adatszerzés és az információs rendszer vagy adat megsértése vagy az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása tényállások megvalósítása kapcsán.

 Egyfelől tehát az állam ezeket védi, másfelől ez a védelem a bűnelkövetők által küldött üzenetekre és adatokra nem feltétlen kell, hogy érvényesüljön, mert az adott esetben a nyomozást hátráltatná.

Mind a két oldalnak meg vannak a maga érvei (ezzel kapcsolatban továbbra is várnánk a büntetős kollégák ilyen irányú írásait (link: angol rendőrség) ) és a téma legalább akkora „viharokat” kavar a kripto pénzek/digitális devizák világában, mint maga az a kérdés, hogy szabályozzunk-e vagy sem?

A svájci cég egyértelműen beállt az egyik oldal mögé és úgy tűnik, hogy ezzel valós igényt szolgál ki, hiszen debütálása óta bekerült a 12 legvonzóbb svájci start-up közé és jelenleg már 2 millió felhasználóval büszkélkedhetnek.

A Protonmail fejlesztésében több amerikai egyetem, például az MIT, Caltech, Harvard  is részt vett, valamint további nagy előnye, hogy az adatközpontjai is Svájcban találhatók, márpedig Svájc híres a szigorú adatbiztonsági szabályozásáról (lásd még: banktitok, stb.).

Ha a Protonmail alól levelezünk, akkor egyszerűen két jelszót kell megadni bejelentkezéskor és már tudunk levelezni. címmel levelezünk, a dupla jelszó után máris tudunk levelezni. A cég ráment arra, hogy a felhasználói élményt is javítsa, tehát az egész titkosítás a háttérben zajlik.

Ha nem Protonmail-es levelező rendszerbe küldjük ki az üzenetünket, akkor az oda érkező levél viszont csak egy linket fog tartalmazni, ezáltal maga az üzenet csak akkor olvasható, ha a linkre kattintva megnyíló böngészőfülön megadjuk a titkosításhoz használt jelszót is. Azt viszont, valahogy a küldőnek kell nekünk eljuttatnia.

Jelenleg 500 megáig ingyenes, 20 gigáig pedig fizetős a Protonmail szolgáltatása, aminek kapcsán most egy Bitcoinos fizetési megoldást ajánl a cég a prémium ügyfeleinek.

Ez logikus lépés is, hiszen mi mással fizetnénk egy titkosított emailezésért, mint egy „titkosított” fizetéssel? (Vannak már erre is megoldások, hiszen pl. a https://xmr.to abban segít, hogy a Moneró segítségével „takarja el” az ügyfelek Bitcoinos utalásait.)

A Bitcoin már máskor is szerepet játszott a cég életében, mert 2014-ben, amikor a paypal (paypal maffia link) blokkolta a cégnek történő átutalásokat (!), akkor a BTC adományok segítettek a cégnek túlélni.

Aki érdekel a dolog az tesztelheti is a szolgáltatásukat (beta.protonmail.com) vagy ingyenesen elkezdhet Protonmail alól levelezni.

Ps: A végére egy kis szolgálati közlemény: „közkívánatra” átírtuk a posztok elején található – az adományozás lehetőségére felhívó – szöveget. Reméljük ez már kevesebb embernek „bántja” a szemét és elmaradnak az efféle kritikák is. A lényeg: aki, akar adhat, aki nem akar annak nem kell, szóval nincs semmiféle kényszer. Próbálunk valamit a WordPress alatt is változtatni az oldal megjelenésen szintén „közkívánatra” és az ehhez nyújtott olvasói segítséget (nevesítsük is: Gaál Pál) pedig ezúton is köszönjük!

Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:

BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf

LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy

DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26

ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b

MONERO: 358a3bac054b9c91dfaf6f5b3a57cd43d92e4d8056127201a64067e55eff0607