Miért kell a Facebook féle Libra-t szabályozni?
-
Szerződr. Varsányi Károly
-
Kommentek0 Komment
-
Kategória
Érkezett felém egy felkérés, hogy a Facebook Libra projektje kapcsán tartsak egy előadást a projekt jogi nézőpontjáról, azaz, hogy mire is kellene figyelni a Facebook kriptopénzénél.
Próbálom tehát röviden felvázolni, hogy miért is igényel vagy igényelhet szabályzozást a Facebook projektje, illetőleg a big tech cégek hasonló projektjei.
Gondolom a jelen poszt pénzügyi részét majd máshol jobban kifejtik, amit én nem is bánok, elvégre-utóvégre én ügyvéd vagyok nem pedig közgazdász. Az MNB Tanszéken például szívesen olvasnék a téma pénzügyi részéről.
Kezdjük tehát az egyik okkal, ami a Facebook projektjét érdekessé teszi, ami nem más, mint az adatvédelem, a pénzügyi adatok védelme, ügyféljogok, valamint a versenyjogi szabályok.
Azt lehet tudni a big tech cégek online jelenléte kapcsán, hogy az adatelemzés, a hálózati externáliák és az összefonódó tevékenységek ( együttesen: „DNA”) a big tech cégek (FANG, FAMA) üzleti modelljének legfontosabb jellemzői, vagy ha úgy tetszik „DNS”-e.
Angolul ugye data analytics, network externalities, interwoven activities-ről beszélünk. A lényeg, hogy ez a három elem egymást erősíti.
A big tech platform „hálózati externáliái” azzal kapcsolatosak, hogy a felhasználó előnye a platform egyik oldalán történő részvétel kapcsán (pl. eladó az e-kereskedelmi platformon) a másik oldalon lévő felhasználók számával növekszik (pl. vevők).
A hálózati externáliák több felhasználót jelentenek és több értéket jelentenek ezeknek a felhasználóknak.
Lehetővé teszik, hogy a big tech cégek több adatot generáljanak, ami az adatbeviteli elem legfontosabb eleme az információköltség mellett.
A nagy adattömeg elemzése növeli a meglévő szolgáltatások számát, ez pedig további felhasználókat vonz.
Több felhasználó viszont biztosítja az ügyfelek kritikus tömegét a cégeknek, hogy szélesebb körű tevékenységet nyújthassanak, ami még több adatot eredményez. Ennek megfelelően a hálózati externáliák erősebbek a szélesebb körű szolgáltatásokat kínáló platformokon és a big tech cégek életciklusának alapvető elemét jelentik.
A pénzügyi szolgáltatások nyújtása kiegészítheti és erősítheti a big tech cégek üzleti tevékenységeket.
A tipikus példa a fizetési szolgáltatások, amelyek elősegítik a biztonságos tranzakciókat az e-kereskedelmi platformokon, vagy lehetővé teszik, hogy a felhasználók pénzt küldjenek más felhasználóknak a közösségi média platformokon.
A fizetési műveletek is adatokat generálnak, amelyek részletesen meghatározzák a küldők és a címzettek közötti kapcsolati háló(zato)t.
Ezek az adatok felhasználhatók a meglévő (pl. célzott reklám) és egyéb pénzügyi szolgáltatások (pl. hitelminősítés) javítására is.
Ne felejtsük el, hogy a megfelelő hitelminősítés jelenleg a bankoknak és pénzügyi intézményeknek nagy „nyűgöket” okoz.
Az adatok forrása és típusa, valamint a kapcsolódó DNA-szinergiák a big tech platformokon természetesen különböznek, másként és másként alakulnak.
Az e-kereskedelemben domináns szereplők begyűjtik az eladóktól származó adatokat, például az értékesítési és a nyereségre vonatkozó adatok, majd kombinálják a pénzügyi és fogyasztói szokásokkal kapcsolatos információkkal.
A közösségi hálóra összpontosító cégek adatai az egyénekről, azok preferenciáiról, valamint a kapcsolataik hálózatáról szól.
A keresőmotorokkal rendelkező cégek széles felhasználói bázissal rendelkeznek és az online keresésekből megállapíthatják a felhasználóik preferenciáit.
Az e-kereskedelmi platformok adatai ugyanakkor értéket jelenthetnek a hitelminősítő modellekben, különösen a kkv-s és a fogyasztói hitelek esetében.
Ha valahogyan megvan már a felhasználók adataira, preferenciáira vonatkozó információ, akkor jöhet a harmadik féltől származó pénzügyi szolgáltatások (pl. biztosítás, hitel) értékesítése is.
A fentiek alkalmazása „digitális monopóliumokat” vagy „digitális adat-opolizmust” idézhet elő (az opolizmus szó, itt a monopol, oligopol szóra kíván utalni.)
A felhasználók adatai nemcsak a potenciális hitelfelvevők hitelképességének értékelésére használható, hanem mondjuk a legmagasabb kamatláb azonosítására is, amelyet a hitelfelvevő még hajlandó fizetni a hitelért, vagy akár annak a legmagasabb díjnak az azonosítására is, amelyet az ügyfél a biztosításért fizetne.
Ezzel lassan átevezünk a 2. számú problémára a Facebook kapcsán, ami a rendszerszintű pénzügyi kockázatokat jelenti a nem banki hátterű pénzügyi szolgáltatók kapcsán.
Kínában például az ottani cégek által a felhasználóktól begyűjtött pénzek nagyméretű „pénzpiaci alapokat” képeztek és fontos szerepet játszanak az ottani bankközi finanszírozásban.
(Véleményem szerint a Facebook moticációja is innen eredeztethető. Tegyük be a felhasználót egy olyan pénzügyi-szolgáltatási ökoszisztémába, ahonnan – kényelme okán – többet ki sem akar jönni.)
A pénzpiaci alap egy olyan befektetési alap, amely olyan kötvény és betét jellegű eszközöket tartalmaz, amiknek a futamideje nem haladja meg az egy évet.
Ezek a pénzpiaci alapok főként (fedezetlen) bankbetétekbe és fordított repókba „fektetnek be” a bankoknál.
A módszere a kínai tech cégeknek az, hogy vagy partnerségre lépnek egy bankkal vagy létrehoznak egy ún. online bankot vagy valamiféle szindikált hitel/értékpapírosítás útjára lépnek.
Nyilvánvaló, hogy ezek a nagy tech cégek valamit szeretnének kezdeni a náluk lévő lakossági pénzzzel és szeretnék valahogy ezt „kamatoztatni”.
Ez a gyors strukturális változás pedig új összefüggéseket vezetett be a pénzügyi rendszerbe. Az ottani pénzintézetek eszközeinek mintegy fele bankbetétekből és a 30 napnál rövidebb lejáratú bankközi hitelekből áll.
Fennáll tehát annak a kockázata, hogy a big tech cégek platformján keresztül történő (felhasználói) pénzek „visszaváltása” a bankoktól egyfajta sokkot okozhat, már amennyiben ez gyorsan és nagy értékben történik.
További aggodalomra adhat okot, ha a bankok saját finanszírozása az ilyen „pénzforgalmi vállalkozásoktól” való finanszírozáson alapul.
A nagy pénzpiaci alapok rendszerszintű kockázatot jelenthetnek, mivel azok összekapcsolódnak a bankrendszerrel, és a hitelezési veszteségeket bizony a befektetőkre háríthatják.
Ezt felismerve, azért, hogy csökkentsék az ilyen pénzpiaci alapokkal járó lehetséges kockázatokat, a Kínai Népi Bank (PBC) a Kínai Értékpapír Szabályozó Bizottsággal együtt 2018. júniusában bevezetett egy felső határértéket (10.000 RMB=cca.1,560 USD) az azonnali „visszaváltásokra”.
A PBC a közelmúltban pedig elfogadta a fizetésekkel foglalkozó nem banki fizetési intézményekre vonatkozó reformokat. Ez alapján a nagy tech cégekre tartalékképzési kötelezettséget szabott ki. 2019. januárjától a nagy tech cégeknek egy a PBC-nél vezetett tartalékszámlára kell utalniuk az ügyfelek pénzét.
Nem akarom tovább fejtegetni a fentieket, mert nem kenyerem és remélem megteszik ezt majd más pénzügyes blogok, de az talán látható a fentiekből, hogy mik azok a jogi problémák a big tech cégek kapcsán, amikkel majd feltétlen foglalkozni kell.
Forrás: BIS
Ha tetszenek a posztok és szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor itt megteheted:
BTC: 1G9ReJJUXqwwtAUCajzUk4GWm6BDWoKCCf
LTC: LPFXf42zHTgT8BAGmi2dgBKMUCpUJyYVxy
DASH: XuD7Am4yoyDh6tR3GdgWpFFMTnkEQ4KP26
ETH: 0xe984642d5f84e2043a535aba5b6c7ff1691ac15b
Leave A Comment Válasz megszakítása
This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.
Üdvözöljük a blokklánc jogász weboldalán
Legfrissebb bejegyzéseink
Címkefelhő
Archívum
- 2025. április (22)
- 2025. március (28)
- 2025. február (16)
- 2025. január (30)
- 2024. december (25)
- 2024. november (26)
- 2024. október (23)
- 2024. szeptember (26)
- 2024. augusztus (27)
- 2024. július (25)
- 2024. június (16)
- 2024. május (21)
- 2024. április (23)
- 2024. március (24)
- 2024. február (25)
- 2024. január (24)
- 2023. december (24)
- 2023. november (28)
- 2023. október (13)
- 2023. szeptember (26)
- 2023. augusztus (13)
- 2023. július (15)
- 2023. június (15)
- 2023. május (12)
- 2023. április (11)
- 2023. március (21)
- 2023. február (12)
- 2023. január (19)
- 2022. december (14)
- 2022. november (20)
- 2022. október (15)
- 2022. szeptember (13)
- 2022. augusztus (10)
- 2022. július (13)
- 2022. június (12)
- 2022. május (17)
- 2022. április (14)
- 2022. március (8)
- 2022. február (9)
- 2022. január (17)
- 2021. december (12)
- 2021. november (15)
- 2021. október (15)
- 2021. szeptember (20)
- 2021. augusztus (20)
- 2021. július (18)
- 2021. június (32)
- 2021. május (26)
- 2021. április (32)
- 2021. március (24)
- 2021. február (21)
- 2021. január (29)
- 2020. december (26)
- 2020. november (25)
- 2020. október (31)
- 2020. szeptember (25)
- 2020. augusztus (23)
- 2020. július (21)
- 2020. június (14)
- 2020. május (12)
- 2020. április (13)
- 2020. március (14)
- 2020. február (7)
- 2020. január (10)
- 2019. december (16)
- 2019. november (12)
- 2019. október (14)
- 2019. szeptember (15)
- 2019. augusztus (18)
- 2019. július (20)
- 2019. június (25)
- 2019. május (21)
- 2019. április (20)
- 2019. március (23)
- 2019. február (18)
- 2019. január (24)
- 2018. december (19)
- 2018. november (22)
- 2018. október (21)
- 2018. szeptember (25)
- 2018. augusztus (19)
- 2018. július (19)
- 2018. június (18)
- 2018. május (24)
- 2018. április (21)
- 2018. március (19)
- 2018. február (20)
- 2018. január (27)
- 2017. december (22)
- 2017. november (23)
- 2017. október (22)
- 2017. szeptember (23)
- 2017. augusztus (30)
- 2017. július (26)
- 2017. június (23)
- 2017. május (23)
- 2017. április (9)