Régen írtunk már az iráni fejleményekről, szóval éppen ideje már ennek is.

A kínai és az iráni állami tévé beszámolói szerint Irán központi bankja számos változást jelentett be, többek között azt, hogy mostantól az amerikai dollár helyett a jüant sorolja az ország fő külföldi tartalék devizapénzévé a tőzsdéin és pénzügyi intézeteiben.

Ez a hír azért nem nagy meglepetés, már 2018-ban is többször írtunk ezzel kapcsolatosan.

Az üzleti tranzakciók bővülése és a Kínával folytatott nagymértékű együttműködés azért jött létre, mert az Egyesült Államok Iránnal kapcsolatban a ​​„maximális nyomás” politikáját alkalmazta az elmúlt 2 évben, mióta a Trump-adminisztráció kilépett abból a 2015-ös multilaterális nukleáris megállapodásból (közös átfogó cselekvési terv, vagyis angolul JCPOA), amit még Irán írt alá az Obama-adminisztrációval és a nagyobb európai államokkal.

Irán és az Egyesült Államok kapcsolatai tehát megromlottak, az iráni gazdaság mély recesszióba süllyedt, miközben az olajexport zuhant és nőtt a munkanélküliség is.

A két ország közötti feszültség felerősödött, miután az amerikai hadsereg 2020. január 3-án Bagdadban egy légicsapásban megölte Qasem Soleimanit, az iráni Iszlám Forradalmi Gárda vagy Quds Force parancsnokát.

Úgy tűnt, hogy a két ország között gyorsan fellángol az ellenségeskedés, ugyanis erre válaszként Irán által támogatott csoportok amerikai erők által lakott iraki támaszpontokat támadtak meg, emellett az öbölben kereskedelmi hajókat foglaltak el, az arab államokban pedig – az ott lakók részére – létfontosságú létesítményeket semmisítettek meg és mindeközben állítólag még arra is maradt idő/erő, hogy amerikai hadihajókat provokáljanak. Egyszóval Irán alkalmazta “maximális ellenállás” politikáját.

Kínában a média pozitívan reagált az iráni változásra.

“Ezzel a lépéssel renminbi (jüan) a Kelet szelévé válhat, és új olajvaluta-opciót kínálhat az olajtermelő országok, köztük Irán kereskedői számára” – nyilatkozta a qq.com szerkesztősége.

A teheráni sajtótévé szerint az iráni kereskedelmi minisztérium arról számolt be, hogy a szeptember 23-ig tartó 6 hónap alatt az ország gyártási tevékenysége az amerikai szankciók ellenére közel 15% -kal nőtt.

Irán nem nyersolaj termékeinek gyártása és exportja állítólag szintén jelentősen növekedett, a teljes exportérték meghaladta a 13,5 milliárd dollárt. Az iráni központi bank vezető közgazdásza október 3-án elmondta, hogy az ország fiskális bevétele 5,4% -kal nőtt az év első felében.

Az iráni ipari miniszterhelyettes két héttel ezelőtti beszéde szerint Irán 63,5 milliárd USD értékű nem nyersolajtermékeket exportált a szeptemberig tartó 12 hónap alatt.

Ugyanakkor az amerikai szankciók hatásának ellensúlyozása érdekében Irán különféle pénzügyi és informatikai terveket hajtott végre a gazdaság olajártól való függőségének megszüntetése érdekében. Ennek keretén belül kerültek kifejlesztésre azok a pénzügyi elszámolási eszközök is, amik segítik az országot az iráni kőolajexport (az olajvásárlókkal való kapcsolattartás és elszámolás) érdekében.

Ez év elején Irán bejelentette saját digitális pénznemét, amelyet olajügyletekhez használnak, hogy elkerüljék a SWIFT nemzetközi pénzátutalási és fizetési rendszert.

A Press TV három héttel ezelőtt azt közölte, hogy Iránban több nagy bank fejlesztette ki a PayMon nevű, arany alapú kripto valutát, és több mint 1000 kriptovaluta bányászati ​​engedélyt adott ki ennek kapcsán. A belföldi kereskedők jelenleg is kriptovalutát használnak az áruk behozatalára és az amerikai bankok megkerülésére.

Korábban a projekt állami támogatást kapott a bőséges olajkészletekkel rendelkező malajziai hatóságoktól is.

Irán központi bankja létrehozott egy blokklánc (valuta)kutatási osztályt is, annak érdekében, hogy kifejlessze a saját pénzneméhez kötött digitális valutát.

Irán 2020. október 1-jén hatalmas 5G adatközpontot nyitott a nemzeti információs hálózat (NIN) forgalmának és adatcseréjének javítása érdekében, mivel az ország igyekszik csökkenteni a kritikus és érzékeny online szolgáltatások globális szervereke való támaszkodását.

Eközben az iráni sajtótévé október 5-én idézte az iráni-svájci vegyes kereskedelmi kamara tisztviselőit, mondván, hogy Svájcnak az SHTA (Swiss Humanitarian Trade Arrangement) kereskedelmi mechanizmus keretében létrejött első megállapodását Iránnal tervezik bővíteni.

Ez azt jelzi, hogy Irán együttműködése a svájci vállalatokkal már megkerülte az amerikai dollárt – állítólag ez volt az első eset, amikor az iráni központi bank forrásai megkerülik az amerikai szankciókat, és egy európai bank feldolgozza azokat. Azt azonban tudni kell, hogy Svájc külön mentességet kapott az amerikai felügyeleti hatóságoktól az SHTA-műveletek engedélyezésére.