Vagyis már itt is van.

A blokklánc jogász figyelmét ugyanis nem kerülte el, hogy 2020. december 3-án (szerk: javítás történt) kitűzésre került az Európai Unió hatodik pénzmosás-ellenes irányelvének végrehajtási időpontja, az EU-s pénzügyi intézményeknek 2021. június 3-ig kell végrehajtaniuk azt.

Dióhéjban megírnánk a főbb változásokat a magyarországi kriptós jogászok közül talán elsőként.

Az 5. AMLD nyomán, amely széles körben megerősítette a pénzmosás és terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó jelenlegi rendelkezéseket, a hatodik a pénzmosásról szóló irányelv célja a pénzügyi intézmények és hatóságok felhatalmazása arra, hogy többet tegyenek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben azáltal, hogy kibővítik a hatályos jogszabályok alkalmazási körét, tisztáznak bizonyos szabályozási részletkérdéseket és szigorúbbá teszik a büntetőjogi szankciókat az egész EU területén.

Nemsokára a hazai és EU-s ún. VASP, azaz virtual asset service providereknek (és egyéb pénzügyi) vállalkozásoknak biztosítaniuk kell azt, hogy az AML / CFT programjaik kezelni tudják majd az új kockázati környezetet.

Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak szükségük lehet az alkalmazottak képzésére vagy átképzésére, valamint az AML-programok kiigazítására annak biztosítása érdekében, hogy felismerjék az alap bűncselekményekhez kapcsolódó gyanús tevékenységeket.

Ennek kapcsán a blokklánc jogász ügyvédként áll szíves rendelkezésükre, bátran keressenek.

Melyek az AMLD 6 legfontosabb rendelkezései?

Általánosságban véve a harmonizáció.

A 6. pénzmosás-irányelv összehangolja a pénzmosás fogalmát az EU-ban azzal a céllal, hogy megszüntesse a tagállamok nemzeti jogszabályainak kiskapuit.

Részletesebben, a változó bűnügyi módszertani és a jogalkotási prioritásokra adott válaszként a 6AMLD harmonizált listát ad a 22 pénzmosás kapcsán büntetendő cselekményekről, azaz bűncselekményről, ide értve bizonyos adóügyi, környezettel kapcsolatos bűncselekményeket és számítógépes bűncselekményeket.

A számítástechnikai bűnözés bűncselekményként való bekerülése jelentős, mivel ebben az összefüggésben először szerepel az EU pénzmosási irányelvében.

Mik lehetnek ezek?

Pl: Információs rendszerekhez való jogellenes hozzáférés, Rendszert érintő jogellenes beavatkozás, Adatot érintő jogellenes beavatkozás, Jogellenes adatszerzés.

Mi az információs rendszer? Minden olyan eszköz, illetve összekapcsolt vagy kapcsolódó eszközökből álló eszközcsoport, amelyek közül egy vagy több valamely program alapján automatikus adatfeldolgozást hajt végre számítógépes adatokon, valamint a működése, használata, védelme és karbantartása céljából az ezen eszköz vagy eszközcsoport által tárolt, feldolgozott, helyreállított vagy továbbított számítógépes adatokon.

Mi a számítógépes adat? Tények, információk vagy fogalmak megjelenítése olyan formában, amely alkalmassá teszi azokat egy információs rendszer általi feldolgozásra, beleértve azon programokat is, amelyek alkalmasak valamely funkciónak egy információs rendszer általi elvégeztetésére.

Fontos kérdés az is, hogy mi a vagyon, hiszen ezt szerzik meg, használják, alakítják át, titkolják vagy fedik el, stb.

Vagyon: mindennemű vagyoni eszköz, beleértve az anyagi vagy eszmei, ingó vagy ingatlan, materiális vagy immateriális javakat, valamint bármilyen formájú olyan jogi dokumentum vagy okirat, ideértve az elektronikust és digitálist is, amely bizonyítja az ilyen vagyoni eszközökhöz fűződő jogcímet vagy a bennük lévő érdekeltséget.

Vegyük észre, hogy a privát kulcs bizony vagyonnak minősül, hiszen a tulajdonjogunkat bizonyítja a digitális eszközünkhöz! Bizony halad a büntető jog is szépen lassan a digitalizáció irányába.

Aztán vannak kötelezően pönalizálandó cselekmények.

A gyakorlatban az AMLD 6 rendelkezései megkövetelik, hogy az EU tagállamai bűncselekménnyé nyilvánítsák bizonyos bűncselekményeket, függetlenül attól, hogy azok jogellenesek-e az adott joghatóságban. Ezek a bűncselekmények pl: a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem, a szexuális kizsákmányolás, a korrupció.

Az elkövetői kör mellé jönnek a részesek is, avagy bővül a büntetendő kör is.

A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a kiterjesztett bűncselekményi kör elkövetéséhez nyújtott bűnsegély, az azokra való felbujtás vagy azok elkövetésének kísérlete bűncselekményként büntetendő legyen.

Kis magyarázat arról, hogy mi is ez. Leegyszerűsítve a tettes az elkövető, avagy elkövetők, tehát, akik a bűncselekményt megvalósítják. A bűnsegélynél a bűncselekmény elkövetéséhez nyújtott szándékos magatartásról, tevőleges segítségnyújtásról van szó, amelyik fizikai tevékenységgel valósul meg (Kollégák kedvéért: igen, van még a pszichikai is). Bűnsegélyről csak akkor beszélhetünk, ha megvalósult bűncselekményhez nyújt valaki segítséget.

Ez nem egyenlő a bűnpártolással, mert ott előzetes megállapodás nélkül, már a bűncselekmény elkövetése után nyújt valaki segítséget, például azért, hogy meghiúsítsa a büntető eljárást.  Természetesen a bűnpártolás is büntetendő.

Ez a kibővített hatály magában foglalja azokat is, akiket pénzmosást ösztönzik vagy pénzmosást megkísérlik.

A 6AMLD előtt az EU a pénzmosás kapcsán csak azokat akarta megbüntetni, akik közvetlenül profitáltak a pénzmosásból, de az új szabályok szerint az úgynevezett „engedélyezők” jogi szempontból is bűnösek lesznek.

Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy bárki, aki segít a pénzmosóknak, maga is elköveti a pénzmosás bűntettét.

Jönnek a jogi személyek és ezzel a felelősségre vonásuk is…

A jelenlegi EU-s szabályok szerint pénzmosásért csak természetes személyek büntethetők, a 6AMLD azonban kiterjeszti a büntetőjogi felelősséget a jogi személyekre, például társaságokra vagy társulásokra is.

Gyakorlatilag az új szabályok az AML / CFT felelősségét a menedzsment és a a felelős alkalmazottak között helyezik el.

Szóval kedves magyarországi VASP menedzsment, jó lesz vigyázni!

A büntetőjogi felelősség kiterjesztése ebben az összefüggésben a nagyobb társaságokat hivatott számon kérni a pénzmosás elleni globális erőfeszítésekben. A lépés lehetővé teszi a pénzügyi hatóságok számára, hogy jobban megcélozzák azokat a szervezeteket, amelyek nem hajtják végre hatékonyan az AML / CFT-t.

A jogi személyek számára kiszabható büntetőjogi szankciók mellett az alábbi retorziók is alkalmazhatóak:

kizárás az állami kedvezményekből vagy támogatásokból.

a közfinanszírozásból való ideiglenes vagy végleges kizárás, ideértve a közbeszerzési eljárásokat, támogatásokat és koncessziókat.

valamely üzleti tevékenység gyakorlásától való ideiglenes vagy végleges eltiltás.

bírósági felügyelet alá helyezés.

bíróság által elrendelt felszámolás.

Mi változik még? Nő a büntetési tétel is.

A 6AMLD pénzmosási bűncselekmények esetén a korábbi minimális büntetési tétel, azaz az 1 év helyett, 4 évben határozza meg ezt, azaz a büntetési tétel felső határa legalább 4 év.

A 6AMLD ezen felül specifikus információcserére vonatkozó követelményeket vezet be a joghatóságok között, hogy az összefüggő bűncselekmények miatt büntetőeljárás folytatódhasson egynél több EU-tagállamban is.

A folyamat részeként az ügyészségben részt vevő tagállamok együttműködnek a bírósági eljárások központosításában egyetlen joghatóságon belül.

A végére hagytam az ún. UBO adatbázist vagyis a UBO-ként / jelölt igazgatóként bejegyzett jogi és természetes személyeket. Nem véletlenül.

Korábban írtam már a témáról, nem ismételném magamat, ha nem muszáj.