Nem, nem árfolyam szempontjából nézve, bár tagadhatatlan, hogy a kriptónak ebben a konfliktusban (mely szó egyébként a latin confligo „összevet, (fegyveresen) összecsap, megütközik, perlekedik” szóból származik, hogy Fábry Sándoroskodjak egy kicsit a’la Napkelte) is szerepe van.

A valós vagy vélt pénzmosás lesz itt a téma, de az is – álságos módon – csak az orosz-ukrán konfliktus miatt.

Az – alapnak is tekintendő – Európai Parlament és a Tanács 2015. május 20-i (EU) 2015/849 irányelve (4. Pénzmosás megelőzési irányelv) történő megfelelést szolgálja.

Ez alapján született meg ugye itthon – a korábbi törvényekhez képest jelentősen átalakított – 2017-es pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény.

Ezután az Európai Bizottság 2021. július 20-án jogalkotási javaslatcsomagot terjesztett elő a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem (AML/CFT) EU-s szabályainak megerősítése érdekében.

A jogalkotási csomag célja az EU AML/CFT szabályainak átfogó megerősítése, figyelembe véve a technológiai innovációhoz kapcsolódó új kihívásokat, mint például a virtuális fizetőeszközök, az egységes piacon belüli integráltabb tranzakciók, és a terrorista szervezetek globális jellege. 

A Bizottság el is fogadta a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem (AML/CFT) elleni jogalkotási csomagot, amely magában foglalja a hatodik pénzmosás elleni küzdelemről szóló irányelvre vonatkozó javaslatot.

Erről itt írtam, bár akkor még nem sejtettem, hogy ekkora tökölés lesz a Bizottság-Tanács-Parlament mesterhármas között a kérdésben.

Na, de ne szaladjunk ennyire előre!

Az Európai Bizottság ugyanis kötelezettségszegési eljárás megindításáról döntött úgy, hogy felszólító levelet küldött Magyarországnak (INFR(2023)2098) az 5. pénzmosás elleni irányelv (5thAML) helytelen átültetése miatt.

Míg Magyarország bejelentette az irányelv teljes átültetését, a Bizottság az irányelv nemzeti jogba való helytelen átültetésének esetét azonosította a szolgáltatók nyilvántartásba vételének, engedélyezésének vagy szabályozásának kötelezettségével kapcsolatban, ugyanis a magyar jog szerint nem áll fenn kötelezettség a virtuális devizák és fiat devizák közötti átváltást biztosító szolgáltatók regisztrálása vagy licencsz kiváltása kapcsán.

Na, de miért is fontos ez a Bizottság szerint? Persze, hogy az orosz-ukrán konfliktus miatt, mi másért?

Idézet következik:

“Másrészt, ami az EU által Ukrajna elleni orosz inváziót követően bevezetett szankciókat illeti, feltétlenül azonosítani kell a szankcionált cégek tényleges tulajdonosait. Ezért kell hatékonyan végrehajtani és felügyelni az uniós szabályokat a bűnözés elleni küzdelem, az Unió pénzügyi rendszerének védelme és az uniós szankciók végrehajtásának biztosítása érdekében. Ha Magyarország 2 hónapon belül nem ad kielégítő választ, a Bizottság dönthet úgy, hogy folytatja a kötelezettségszegési eljárást, és indokolással ellátott véleményt küld a Tanácsnak és a Parlamentnek.

Ezek után kíváncsi leszek, hogy év végéig kötelezik-e az itthoni szolgáltatókat, vagy nem kötelezik, vagy mi a cs.ö.cs. (csodálatosan összetett cselekvési terv) lesz velük?

Szerintetek mi várható? Kommenteljétek meg!